Nem feltétlenül jó, ha dinamikus – Megéri tudni ezeket a devizáról
Külföldi utazás előtt vagy közben így vagy úgy, de pénzt kell váltanunk. Ahhoz, hogy ezt a számunkra legelőnyösebb módon tehessük, jó, ha tisztában vagyunk néhány fontos dologgal.
Megyek valutát váltani – gyakran hangzik el ez a mondat, azok részéről, akik mondjuk egy külföldi úthoz szeretnék feltankolni magukat az adott ország pénznemével, abból kiindulva, hogy itthon ez olcsóbb, mint lenne kint. Mások viszont euró- vagy dollárbankjegyek helyett elegendőnek tartják a bankkártyájukat betenni a poggyászba, mert nem szeretnek a készpénzzel bíbelődni. Nemcsak sokáig kell ugyanis keresgélni a fizetéskor, hanem könnyen elveszhet vagy ellophatják. Ők a devizaszámlájukon lévő összegekből költhetnek, amelyeket esetleg a forintszámlájukról tettek át oda.
Magától értetődően adódhat a kérdés: miért hívjuk az egyik esetben valutának, a másikban devizának a pénzt, magyarul, mi a különbség közöttük? Nos, a válasz nem ördögi, cikkünk bevezetőjéből már kikövetkeztethető: akkor hívjuk a pénzt valutának, ha azt kézzel fogható (bankjegy, pénzérme) formában használjuk, devizának pedig akkor, ha az a bankszámlánkon van, vagy amikor bankkártyával fizetünk.
De a valutának és a devizának nem csak a definíciója más, az árfolyamuk is eltérő. Bizonyára sokakkal előfordult már, hogy egy pénzváltó felé vették az útjukat, mivel azt olvasták, erősödött a forint és átlépett egy bizonyos határt, a pénzváltóhoz érve azonban más számok fogadták őket, és az eladási árfolyam magasabb volt a vártnál. Ennek oka, hogy a devizapiacon kialakult árfolyamhoz még hozzáadódnak a készpénzkezelési és egyéb adminisztrációs költségek – így jön ki a valutaárfolyam, amely tehát mindig magasabb a devizaárfolyamnál.
Na de akkor most melyiket válasszuk, melyik az előnyösebb a számunkra? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához érdemes körbejárnunk, hogy melyik a biztonságosabb és/vagy melyik a kényelmesebb?
Mint azt már szintén említettük, készpénzt – pláne nagyobb öszegeket – magunknál tartani kockázatos és kényelmetlen lehet. Ehelyett szó szerint sokkal kifizetődőbb egy bankszámlát nyitni – ha eddig még nem tettük volna –, és azon elhelyezni azt a pénzt, amit mondjuk egy külföldi úton elkölteni szándékozunk. Ezután már elég csak a számlánkhoz kapcsolódó bankkártyát magunkkal vinnünk. Ennek az is az előnye, hogy ha esetleg a turistáskodás alatt lemerülne a számla, akkor azt elektronikusan is fel tudjuk tölteni.
Sokak számára a forint alapú bankkártya tűnik kézenfekvő megoldásnak, pedig éppen a külföldön (pontosabban: külföldi pénznemben) való fizetések esetében előnyösebb a devizakártya használata. Egyes szolgáltatóknál devizaszámla és hozzá tartozó devizakártya is ingyenesen igényelhető, így pedig kedvezőbb költségekkel jár a devizaváltás, illetve kártyával fizetni is így előnyösebb számunkra. Ennek oka, hogy ha nem forintban látjuk a fizetendő összeget, akkor forint alapú kártyát használva nem csupán a bankunk, hanem bizonyos esetekben a kártyatársaság is vált az egyes pénznemek között.
Igényelhetünk továbbá hitelkártyát is, azzal ugyanis a bank által a hitelképességünk alapján meghatározott limit erejéig fizethetünk. Ez az esetek többségében elégségesnek bizonyul, hiszen a hitelkeret általában meghaladja a havi fizetésünk összegét. Még kényelmesebb, ha digitalizáljuk a bankkártyánkat, és így elérhetővé tesszük azt az okostelefonunkról vagy az okosóránkról.
Alig van már olyan ország, ahol ne fogadnák el a bankkártyás fizetést. Sőt, egyre több helyen már fordított a rend: a skandináv országokban a „no cash accepted” (magyarul: készpénzt nem fogadunk el) jelzéssel találkozhatunk.
Persze még nem mindenhol dívik a svéd vagy a dán modell. Még a szomszédos Ausztriában vagy a magyarok másik közkedvelt turistacélpontjának számító Horvátországban, illetve Montenegróban is szép számmal vannak olyan üzletek, helyzetek, amikor szükségünk van némi készpénzre. Emiatt az országoktól függően már csak azért is érdemes néhány napra elegendő költőpénzt magunkkal vinni az ottani hivatalos fizetőeszközből, mivel – mint cikkünk elején már utaltunk rá – a külföldi bankkártyás készpénzfelvételnek jóval borsosabb a díja, mint az itthoninak.
Ezt csak tetézheti, ha az ATM-en vagy bolti vásárláskor, a POS-terminálon megjelenő kérdésre nem a megfelelő gombot nyomjuk meg. Kétségtelenül vonzónak tűnhet az a szakzsargonban dinamikus devizaváltásnak nevezett metódus, amikor látjuk kiírva, hogy a felvett pénz ennyi és ennyi forintban, így ugyanis nem kell számolgatni. Csakhogy ez egy mesterségesen generált árfolyam, ami általában jóval magasabb forintértéket hoz ki, mint ha mondjuk azt választjuk, hogy euróban számoljanak el, és annak az átszámított ellenértékével terhelné meg a bankunk a számlánkat.
És akkor még nem is említettük azt a hétköznapi esetet, hogy hiába pont aznap vásárolunk bankkártyával vagy veszünk ki pénzt egy automatából külföldön, abból kiindulva, hogy a neten azt olvastuk, erősödött a forint, ha azt tapasztaljuk, hogy a tranzakciót más árfolyamon számolja el a bankunk. Ez nem átverés, ne gyanítsunk azonnal szabálytalanságot. Az ok a banki és kártyarendszer sajátosságaiban keresendő. Nevezetesen, hogy az egyes tételek csak pár nappal később (sőt akár egy héttel, ha mondjuk beleesik egy hétvége, pláne, ha egy négynapos ünnep) könyvelődnek el, márpedig addig mindkét irányba elmozdulhatnak az árfolyamok.
Hazai viszonylatban is kiemelkedően kedvező feltételek mellett váltható deviza a Gránit Bank mobilapplikációjában, banki munkanapokon 9 és 17 óra között 5 percenként frissített devizapiaci középárfolyamon, havi 550 ezer forintig. A Gránit eBank alkalmazásban emellett néhány gombnyomással nyitható díjmentes euró, USA dollár, angol font és svájci frank alapú devizaszámla és igényelhető azonnal használható – az első évben díjmentes – Mastercard euró- vagy dolláralapú bankkártya. A bank deviza értékajánlatát kedvező devizautalási díjak és a versenytársakhoz mérten vonzó devizabetét-kamatok egészítik ki.
A tartalom a Mastercard megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
