szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Egy palesztin kutatóintézet igazgatója szerint legkevesebb 5 milliárd dollárba kerülne csak az, hogy a minimális megélhetést biztosítsák a gázai családoknak.

Izrael háborúban
Kitört az újabb háború a Gázai övezetben, miután a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-én megtámadta Izraelt. A brutális akcióban és az arra adott izraeli válaszcsapásokban ezrek haltak meg. A háború legfontosabb fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
Friss cikkek a témában

Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Izraelben tárgyalt. Az amerikai közszolgálati rádió – NPR – ebből az alkalomból összeállítást készített a lehetséges forgatókönyvekről.

„Azt szeretnénk elérni, hogy a Gázai övezetet és Ciszjordániát a Palesztin hatóság irányítsa” – mondta Kamala Harris alelnök. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nem ért egyet ezzel, és egyáltalán nem kívánja azt, hogy a Palesztin hatóság irányítsa a Gázai övezetet.

„Olyan biztonsági egyezményt kell kötni, amely mindenki számára elfogadható: Izrael, a Gázai övezet népe, a Palesztin hatóság és a nemzetközi partnerek” – hangsúlyozta Kamala Harris amerikai alelnök.

A külföldi partnerek már csak azért is fontosak, mert az Öböl-menti gazdag államaitól várják a Gázai övezet újjáépítéséhez szükséges pénz nagyrészét. Csakhogy a gazdag arab államoknak feltételeik vannak: „A probléma megkerülését jelenti, ha azt mondjuk, hogy a konfliktus után jöjjenek a külföldi partnerek és pénzeljék az újjáépítést. Előbb a megszálló hatalomnak kell elgondolkodnia a megszálláson, és azután jöhetnek a külföldi partnerek” – nyilatkozta az amerikai közszolgálati rádiónak a katari külügy szóvivője. Korábban Katar volt a Gázai övezet legfontosabb külföldi szponzora. A katari külügy fontos szerepet játszott az izraeli túszok egy részének az elengedésében. Erről a CIA és a Moszad vezetői is tárgyaltak Katarban.

Végül is Izrael diktálja majd a feltételeket – mondta tudósítóknak egy magát megnevezni nemkívánó magas rangú amerikai diplomata Tel-Avivban az újságíróknak. Az amerikai diplomata szerint az izraeli kormány jelenleg a háborúval van elfoglalva, és nincsen világos elképzelése arról, hogy mi legyen azután a Gázai övezettel.

Senki se hoz pénzt a Gázai övezetbe, ha nincs palesztin partner

Thomas Friedman, aki az Öböl környékén beszélgetett a rendezésről megállapítja a New York Timesban, hogy „egyetlen Öböl-menti gazdag arab állam, de az USA és az Európai Unió sem hoz pénzt a Gázai övezetbe, ha Izraelnek nem lesz egy palesztin partnere, és Izrael nem kötelezi el magát a két állam megoldás mellett.”

Friedman Rijádban arról győződött meg, hogy Szaúd-Arábia hajlandó az együttműködésre Izraellel, ha az izraeli kormány kapcsolatba lép a Palesztin hatósággal és elkötelezi magát a két állam megoldás mellett.

„Szaúd-Arábia arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy mielőbb érjék el a gázai háború befejezését, mert az radikalizálhatja az arab ifjúságot. Mohamed bin Szalman trónörökös viszont modernizálni akarja hazáját.”

Mi a realitása egy szaúdi-izraeli-amerikai-palesztin megoldásnak?

„Ezt még egy mérsékelt izraeli kormánynak sem lenne könnyű megcsinálnia, de jelenleg olyan fanatikusok is vannak a kormányban, akik annektálni akarják Ciszjordániát, sőt egyesek még a Gázai övezetet is” – írja Thomas Friedman, aki szerint a Hamász pontosan azért indította meg támadását Izrael ellen október hetedikén, hogy megakadályozza a szaúdi-izraeli együttműködést.

Még hónapokig eltarthat a háború a Gázai övezetben

Ezt mondta az izraeli hadügyminiszter Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadónak, aki már másodszor jár Izraelben azóta, hogy a Hamász terrortámadást indított október hetedikén a zsidó állam ellen.

Jake Sullivan találkozott Ciszjordániában Mahmud Abbasz palesztin vezetővel is, akinek elmondta, hogy az Egyesült Államok „keresi az utat a két állami megoldás felé.” Ezt Benjamin Netanjahu miniszterelnök kerek-perec elutasítja.

A gázai háború egyébként csődbe juttatta Ciszjordániát is, ahol a GDP egyharmaddal csökkent a Hamász terrortámadása óta. Korábban 130 ezer palesztin járt át Izraelbe Ciszjordániából, de ez teljes mértékben megszűnt. Napi 22 millió euró Ciszjordánia vesztesége a gázai háború idején – nyilatkozta egy szakértő a francia közszolgálati RFI-nek.