A KSH 2022 szeptemberében „innovatív” megoldást talált a megváltozott lakossági energia kiadások mérésére – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében, amely szerint míg a többi reprezentáns esetében (986 termék és szolgáltatás) az árindex az előző (vagy az azt megelőző) év fogyasztási súlyával kerül a fogyasztói kosárba, s így számítják az átlagos árindexet, erre az energiatermékek egy részénél (a földgáz és az elektromos energia áraknál) a KSH szerint nem volt mód.

A megadott számítási elv ugyanis részben árindex változást, részben azonban mennyiségi változást tartalmaz, amire a GKI szerint a KSH több korábbi vezetője, kutatója is felhívta már a figyelmet. Ez azt jelenti, hogy amikor a fogyasztott mennyiség csökkenése a drágább, azaz a rezsicsökkentés szerinti kedvezményes mennyiség feletti terméket érinti, akkor az egyben az árindexet is csökkenteni fogja. Itt megjegyzi a GKI azt is, hogy az ilyen torzítás elkerülése érdekében számol a KSH a többi termék esetében 1 naptári évig állandó súllyal. A számítás következménye, hogy a valóságban változatlan árú lakossági elektromos energia és földgáz termékek esetében a KSH árcsökkenést mutat ki, adataik szerint 2022. novemberhez képest az elektromos energia ára 3,5 százalékkal, a vezetékes gázé pedig 36 százalékkal csökkent 2023 novemberére – olvasható a GKI elemzésében.

Ugyanakkor a GKI szerint nem lehetetlen a KSH adatok alapján egy másik, a többi termékhez hasonló árindex számítást elvégezni. Ehhez csak azt az arányt kellene tudni, hogy 2021-ben mennyi volt a kormányrendelet szerinti, a rezsicsökkentett mennyiséget meghaladó (túl) fogyasztás súlya az egyes energia termékek esetében. Ehhez szerintük támpontot jelenthetnek a KSH 2022. szeptemberi adatai. Mivel az árak adottak és a súlyozott átlagár is adott (128,9% az elektromos áramra, illetve 221% a vezetékes gázra), így a súlyok kiszámíthatók. Eszerint a túlfogyasztás az elektromos energia esetében 29,5 százalék, a vezetékes gáz esetében 19,1 százalék volt.

A GKI szerint „ha a valósághoz közelebb álló feltételezéssel élünk”, azaz a rezsicsökkentett energia és a túlfogyasztás árai nem változtak a vizsgált időszakban, akkor a 2022. szeptemberi adatok megfelelnek a 2022. október-decemberi adatoknak is (mivel a súlyok rögzítettek). Eszerint a szeptemberi teljes fogyasztói árindexet a rezsicsökkentés csökkentése 3,8 százalékkal emelte meg, s ez kitartott az év végéig is.

2023. január-augusztus között már 4,1 százalék a többlet inflációs hatás (a nagyobb súly miatt), amely szeptembertől 0 lett. Összességében a hó/előző év azonos hó fogyasztói indexet a KSH módszere 2022 decemberétől térítette el jelentősen a GKI által számított indextől (akkor 0,4 százalékponttal), majd folyamatosan tágult a rés (szinte csak a vezetékes gáz miatt) 2023. júniusig (akkor már csaknem 1,4 százalékpont volt az eltérés) – olvasható az elemzésben.

Szeptembertől az eltérés 0,6 százalékpont a havi indexekben. Ez azt is jelenti, hogy a GKI szerint novembertől lett egyszámjegyű a teljes fogyasztói árindex, illetve a novemberi index érték 7,9% helyett 8,5%.

Ezzel az éves fogyasztói árindex KSH által számított értéke közel 1 százalékponttal lenne magasabb.

Az ügyben megkérdeztük a KSH-t is, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

Frissítés, reagált a KSH.

A KSH lapunk megkeresésére azt írta, hogy az új módszertan "bizonyítottan teljes mértékben megfelel az európai sztenderdeknek és szakmai elvárásoknak, és a KSH a módszert transzparens módon haladéktalanul elérhetővé tette a szakmai szervezetek és a nyilvánosság számára...A GKI Gazdaságkutató Zrt. által publikált írás ezen információk korlátozott mértékű ismeretéről tesz tanúbizonyságot, és több tárgyi tévedést tartalmaz, amelyek közül az alábbiakat tartjuk lényegesnek kiemelni. A vezetékes gáz és az elektromos áram a többi reprezentánshoz hasonlóan a legutolsó elérhető 7 negyedév fogyasztási adatai alapján meghatározott súllyal kerül figyelembevételre a fogyasztói árindexben, amely súly a naptári év során állandó marad (2023-ban a vezetékes gáz súlya 2,24%, az elektromos áramé 1,56%). A vezetékes gáz és az elektromos áram fogyasztói árindexének számítása során a KSH számol a fogyasztásváltozással, hiszen ez az állami árszabályozás közvetlen következménye. A KSH – a cikkben foglaltaktól eltérően – azt számítja ki, hogy a fogyasztó átlagosan mennyit fizet egy köbméter gázért vagy egy kilowattóra elektromos energiáért. Ez a megközelítés analógiát mutat azzal, amikor egy kilogramm csirkemell vagy egy liter tej árát számoljuk ki. Amennyiben az írásban foglalt megközelítést alkalmaznánk, úgy jóval pontatlanabb mutatót kapnánk, amely nem ragadja meg jól, hogy a lakosságnak átlagosan mennyit kell fizetnie egy egységnyi energiáért."

A KSH azt is kikérte magának, hogy innovatívnak minősítette a GKI a módszertanát, mint írták ennek célja szerintük a hivatal hitelességének csorbítása.