Mit tud az erdőkről? Tízből kilenc ember nem tud válaszolni ezekre a kérdésekre, pedig érdekes – kvíz

2023. dec 19. 14:35

Koszó-Stammberger Kinga

Szerkesztő

Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben

Kocsányos tölgy (Quercus robur): A hazaiak közül a leggyakoribb tölgyfaj. 35-40 méter magasra nő, egyes példányai 500 évnél is tovább élhetnek. Kérge sötétbarna, mélyen hasadozott. Közelről könnyen felismerhető levelei karéjos széléről. Ez a levélforma szerepel az erdészek, vadászok jelképeiben. Nem csak kitűnő keményfája miatt értékes, melyből régen hajókat, bútorokat készítettek, de annak idején a hatalmas tölgymakkterméssel hizlalták a disznókat is. / Fotó_Getty Images

Az erdők a Föld talán legkomplexebb életközösségei / Fotó_Getty Images

Az erdők a biológiai sokféleség fenntartása mellett olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak számunkra, mint a tiszta ivóvíz, tiszta levegő, klímaszabályozás, faanyag vagy a kikapcsolódási lehetőségek, éppen ezért megóvásuk és helyreállításuk elengedhetetlen. Nézzük, mit tudunk az erdőkről! Kellemes időtöltést és sok sikert kívánunk a kvízhez!

Ezeket látta már?

Melyik ma Magyarország legjellemzőbb erdőfajtája?

Cseresek és tölgyesek

Fenyvesek

Bükkösök

Cseresek és tölgyesek Következő kérdés

Hazánk legjellemzőbb erdeje a dombságainkban, hegyeinken 450 méter magasságig található cseresek és tölgyesek. Ezekre az erdőkre a laza lombkoronaszint jellemző, ami jól átengedi a fényt. Ezért itt fejlett az aljnövényzet tavasszal, nyáron pedig rengeteg virág díszíti.

Mikor jöttek létre az első erdők a Földön?

Mintegy 40–20 millió évvel ezelőtt

Mintegy 390–360 millió évvel ezelőtt

Mintegy 600 millió évvel ezelőtt

Mintegy 390–360 millió évvel ezelőtt Következő kérdés

A kutatók abból indulnak ki, hogy közel 390–360 millió évvel ezelőtt a növények a stabil szállítószövet sűrű hálózatát fejlesztették ki, amely a mai fák anyagára emlékeztet. A kutatók méteres átmérőjű szárú (Cladoxylopsidák), páfrányszerű növényeket elemeztek, amelyek mintegy 374 millió évvel ezelőtt éltek és erdőszerűen nőttek. Ezzel közel egyidejűleg keletkezett az Archaeopteris nevű korai fa, amelynek anyaga leginkább a mai tűlevelűekéhez hasonlít.

Mi mindent vesz fel egy fa a levegőből?

Szén-dioxidot, ózont, kén-dioxidot

Rádiumot és talliumot

Szén-dioxidot, ózont, kén-dioxidot Következő kérdés

A klímaváltozás szempontjából releváns szén-dioxid mellett, amely a levelekben oxigénné alakul, a fák egészséget károsító gázokat is felvesznek. Ezek közé tartozik az ózon, a kén-dioxid és a nitrogén-oxid. A leginkább ipari kibocsátásból ismert kén-dioxid számít a „savas eső” legfőbb okozójának. Az erdők elhalása kapcsán folytatott vita komolyan meghatározta az 1980-as évek politikáját. A gázok kibocsátását jelentősen csökkentették, az erdők helyzete javult. Egy kifejlett fa naponta több tízezer köbméter levegő „megtisztítására” képes.

Az alábbi állatok közül melyik nem tartozik a csúcsragadozók közé?

A farkas

A róka

A hiúz

A róka Következő kérdés

Az úgynevezett csúcsragadozók a tápláléklánc legtetején állnak, és a környezetükben általában nincs természetes ellenségük. Ez igaz például a farkasra, a hiúzra vagy a medvére, a rókára azonban nem – mert ők nagyon is bekerülhetnek táplálékként a hiúzok vagy a farkasok látóterébe.

Mi a kambium?

A fák egyik növekedési rétege

Földtörténeti korszak

A gyökérzet

A fák egyik növekedési rétege Következő kérdés

A kambium nevű réteg – leegyszerűsítve -, a fa kérge alatt helyezkedik el, másodlagos osztódó szövetréteg, amely felelős a fa vastagságáért. Kérjük, ne tévessze össze a kambriummal, amely a földtörténet egyik korszaka

Ki írta a „Hallgatag erdő“ című dalt?

Joseph von Eichendorff

Gryllus Vilmos

Robert Schumann

Gryllus Vilmos Következő kérdés

„Hallgatag erdő, titkot rejtő, mondd el, a mélyed mit rejt néked? – Rejtem a tölgyet, rejtem a gombát, rejtem az őzet, rejtem a rókát, rejtem a fészket, benne a pintyet, patakot, kérget, kavicsot, kincset.” A gyermekdal szövegét és zenéjét Gryllus Vilmos Kossuth-díjas zenész, előadóművész, zeneszerző írta. 1969-ben alapította meg a Kaláka együttest. 1980-ban Levente Péterrel és Döbrentey Ildikóval a Ki kopog? című rádióműsorban lépett fel. 1991-től Levente Péterrel közösen készítették a Magyar Televízióban bemutatott Égből pottyant mesék sorozatot.

Mi a tapló?

Faanyag

Egy gomba

Fakéreg

Egy gomba Következő kérdés

A kiszárított bükkfataplót (Fomes fomentarius) – a likacsosgombafélék családjába tartozó taplógombafaj – régen tűzgyújtáshoz használták, a szálas rész könnyen lángra kap, míg a keményebb részek órákig parázslanak. Megtalálták az 5000 évvel ezelőtt meghalt, jégbe fagyott ember, Ötzi holmijai között is. A gyógyászatban évezredek, már az ókori görögök óta ismert. Vérzés-, gyulladás- és fájdalomcsillapító, fertőzésterjedést gátló, vércukor- és koleszterinszint-csökkentő hatásokat tulajdonítanak neki. A magyar népi gyógyászatban főként vérzéscsillapításra használták sebtapasz helyett, főleg a Székelyföldön.

A te pontszámod:

Oszd meg az eredményed:

Megosztás

Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben

Adja hozzá a Blikk friss híreit a Google hírfolyamához

Nem akarsz lemaradni?

Azonnal tudni szeretnél mindenről, ami fontos? Csatlakozz, mi mindenről értesítünk, ami tényleg számít!

Miért jó ez Neked? 1. Mert képben leszel a nap legfontosabb sztorijait illetően 2. Megkapsz mindent, hogy nagyon jól szórakozz 3. Nem maradsz le a hírekről, nem szalasztod el a lényeget

Egymillió forint kihúzná a bajból?

Nem mindegy, hol vesz fel személyi kölcsönt, hiszen a bankok ajánlatai között jelentős különbségek lehetnek. A Bank360 hitelkalkulátorával könnyen összehasonlíthatja pénzintézetek ajánlatait! Egymillió forint 72 hónapra akár 15,43 százalékos THM-mel is elérhető, egy jó döntéssel a teljes futamidő alatt százezreket spórolhat.

erdő. kocsányos tölgy tölgy csúcsragadozó