szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kutatók hétköznapi esetekkel próbálnák megérteni, hogy milyen erkölcsi döntéseket hoznak vezetés közben az emberek. Ezzel az önvezető autókat treníroznák.

A klasszikus élet-halál probléma, a villamos (vagy troli) probléma egy etikai dilemma. A lényege, hogy dönteni kell, feláldoznánk-e egy életet, hogy öt másikat megmentsünk. Érdekes a kérdés, azonban őszintén szólva nem igazán tükrözi mindennapi döntéseinket.

Ezért is határoztak úgy az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói, hogy másképp közelítik meg a témát. Ahogy az AI & Society folyóiratban megjelent tanulmányukban írják: a sofőröknek nap mint nap sokkal reálisabb erkölcsi döntéseket kell meghozniuk. Például, hogy túllépjék-e a sebességhatárt, áthajtsanak-e még az éppen pirosra váltó lámpánál, engedjék-e a mentőt. „Ezek a hétköznapi döntések azért fontosak, mert végső soron élet-halál helyzetekhez vezethetnek” – hangsúlyozza Dario Cecchini, a tanulmány vezető szerzője. Teljesen hétköznapi döntések esetén is lehet ugyanis olyan helyzetbe kerülni, ami katasztrofális eredménnyel járhat. Jelenleg nagyon kevés adat áll rendelkezésre a szakirodalomban arról, hogyan hoznak erkölcsi döntéseket a sofőrök a mindennapi helyzetekben hozott döntéseiről.

A kutatók kísérletsorozatot dolgoztak ki, amelynek a célja az volt, hogy adatokat gyűjtsenek arról, hogy hogyan hoznak erkölcsi ítéleteket az emberek az alacsony téttel járó közlekedési helyzetekben. Az Agent Deed Consequence (ADC) modellre építettek, ami egy erkölcsi ítélkezési modell, amely három különböző komponenst vesz figyelembe. Az ügynököt, azaz azt a személyt, aki a cselekedetet elköveti, a cselekedetet és a következményeket. Az erkölcsi ítélet pedig a három komponensre adott értékeléstől függ. Mindhárom említett komponenst negatívan és pozitívan is lehet értékelni. Az ADC modellnek számos előnye van. Egyszerű és könnyen érthető, rugalmasan alkalmazható és jól illeszkedik az emberi erkölcsi ítélkezéshez.

A kutatók a fentieknek megfelelően hét különböző vezetési forgatókönyvet hoztak létre, például egy szülőnek el kell döntenie, hogy megsérti-e a közlekedési jelzést, miközben a gyermekét időben akarja juttatni az iskolába. Valamennyi forgatókönyvet virtuális valóság környezetbe programozták, így a kísérleti alanyok audiovizuális információkat kaptak arról, hogy mit csinálnak a járművezetők az egyes helyzetekben.

Vélemény: A gyalognak meg kell halnia

Szinte naponta meglep minket a mesterséges intelligencia (és persze a mögötte álló fejlesztők) azzal, hogy mi mindenre képes. Szingapúri kutatók egy fénykép és egy hangfelvétel alapján beszélő, valósághű arcokat tudnak „életre kelteni".

A kutatók minden forgalmi forgatókönyvből nyolc különböző változatot készítettek, változtatva az ügynök, a tett és a következmény kombinációit. Például az egyik változatban, amikor a szülő iskolába viszi a gyerekét, fékez a sárga lámpánál, de azért időben beérnek az iskolába. Egy másik változatban a szülő jóval agresszívabb, átmegy a piros lámpánál, és balesetet okoz. A további hat esetben változik a szülő (agent) természete, a közlekedési jelzésnél hozott döntése (a cselekedet) és a döntésének az eredménye (következmény).

A kísérlet során a vizsgálat résztvevőinek meg kell nézniük a forgatókönyvek egy-egy változatát, majd egy 1-től 10-ig terjedő skálán osztályozniuk kell, mennyire volt erkölcsös a sofőr viselkedése az egyes forgatókönyvekben.

A következő lépésben nagyobb szabású adatgyűjtést terveznek, több ezer emberrel. A tőlük nyert adatokat interaktívabb kísérletek kidolgozására használhatják fel, hogy tovább finomítsák az erkölcsi döntéshozatalt. Mindezt ezután felhasználhatjuk az autonóm járművekben használható algoritmusok létrehozására.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.