Orbán Viktor fontos bejelentései – Személyesen válaszolt a mindenkit érintő kérdésekre a miniszterelnök

Az eseményeket itt videón is követheti:

Orbán Viktor azt mondta, a 2023-as évet a nagy küzdelmek éveként látják. A háború esetében Magyarországot kívül tartani ebből, a terrorfenyegetés esetében, amely felerősödött Európában, azt távol tartani Magyarországtól. A migrációt megakadályozni, az inflációt letörni, Brüsszellel megegyezni.

Céljainkat el is értük. A nyugdíjakat sikerült megvédeni, a 2024-es év tekintetében a cél, hogy a nagy küzdelmek helyett megint a családpolitika legyen a középpontban. 2023-ban megvédtük, amin van, 24-ben előre szeretnénk lépni.

Amit a kormány tenni tud: az új lakásprogram, a CSOK plusz, a minimálbérek emelése 10 és 15 százalékkal, a nyugdíjak értékét garantáljuk. Ha minden jól megy, hároméves bérfejlesztési programot indíthatunk a tanárok és óvónők esetében.

A politikai célok középpontjában az EP-választások állnak. Brüsszelben a bürokraták egy buborékban élnek, Brüsszel vak, nem látja az emberek valós problémáit. A cél, hogy kinyissuk Brüsszel szemét. 2024 tehát a nagy tervek éve lesz - mondta a miniszterelnök, majd rátértek az újságírók kérdéseire.

Kérdésekre adott válaszok

Mi a véleménye arról, hogy Brüsszel egyre inkább rá akarja erőltetni migrációs politikáját a tagállamokra? Válasz: A tagállamok többsége elfogadta a migrációs csomagot, melynek kiindulópontja szerintünk hibás. Hosszú órákat töltöttem azzal, hogy elmagyarázzam ezt a többi miniszterelnöknek, láthatóan sikertelenül. egy módon lehet megállítani a migrációt: aki be akar lépni az EU területére, annak a határokon kívül kell megvárnia a rá vonatkozó döntést - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az elfogadott migrációs csomagnak biztosan kudarc lesz a vége. A hegyek vajúdnak és egér fog születni. A magyar szabályozás miatt bíróság előtt állunk, holott ez az egyetlen, bizonyítottan működő szabályozás, ezért nem vagyunk boldogok.

- Mi a véleménye a Lengyel közmédia vezetőinek leváltásáról? Válasz: Nem akarunk beavatkozni Lengyelország ügyeibe. látjuk a vitát, ami ott zajlik, tanulságos vita, de nem korlátozódik Lengyelországra. Látunk furcsa dolgokat a nyugati demokratikus világban. Nem akarom ezeket egyenként kommentálni, de látok országot, ahol a legesélyesebb elnökjelöltet bírósági ügyekkel akarják megakadályozni, hogy részt vegyen a választásokon. Látok olyat, ahol rendőri erővel foglalják el a tévét. Ha ez Magyarországon történne, már a NATO csapatok is bevonultak volna.

- Mit szeretne elérni a februári EU-csúcson? Válasz: Van az a kérdés, hogy adjunk-e, mennyi és hogyan, Ukrajnának. 26 bizottságnak a javaslata 50 milliárd euró, négy évre. Azt is mondja az Unió, hogy ez a pénz nincsen, olyan pénzt akarunk odaadni, ami nincsen. A bizottság közös hitelből akarná odaadni, a hétéves költségvetésen keresztül. A magyar álláspont az, hogy ha akarunk adni, akkor ne adjunk öt évre, mert azt se tudjuk, fél év múlva mi lesz. Illetve nézzük meg, Amerika ebből mennyit vállal. A harmadik javaslatunk, hogy ne a költségvetésen keresztül adjuk, mert megbonyolítja a rendszert. a negyedik problémánk, hogy nem akarunk senkivel közös hitelt felvenni. Egyszer már elkövettük ezt a hibát, a covid idején, a helyreállítási alappal. A covid már elmúlt, de vannak tagállamok, mint Magyarország, amelyik még egy fillért sem kapott a keretből. Adhatunk mi pénzt, de nem akarunk közös adósokká válni. A vitának van egy másik része is: az ukrán ügy kapcsán tagállamok álltak elő költségvetési módosítási igényekkel. Mi ebből eddig kimaradtunk. De ha elkezdődik egy ilyen folyamat, akkor Magyarország is beemeli a költségvetésbe a számára fontos dolgokat, de ez még előttünk van - mondta a miniszterelnök.

- Hogy értékeli annak veszélyét, hogy Magyarország ellen a többi tagállam aktiválja a hetedik cikkelyt? Válasz: Nem fenyegeti Magyarországot ez az eljárás, hanem az alatt áll. Most folyik egy hetes cikkelyes eljárás, aminek nem az a célja, hogy bármilyen jogot elvegyenek. Amire ön gondol, az egy másik hetes cikkelyes eljárás. Amit akkor lehet kimondani, ha folyamatosan sérül a jogállamiság. De friss papírunk van róla, hogy ilyen nincsen, az igazságszolgáltatás Magyarországon rendben van. másrészt az ukránoknak adandó pénzügyi támogatást nem akarjuk összekötni a magyar pénzügyekkel. mindent azzal kell elintézni, akivel bajod van. Hitvány dolognak tartjuk, különböző dolgokat nem kapcsolunk össze. Az ukránok ügyéről nem akkor tudunk megállapodni, ha kap pénzt Magyarország, hanem ha az a megállapodás önmagában értelmes. Magyarország azt gondolja, hogy az uniós költségvetés az jó, nem kérünk semmit, csak azt, hogy a benne foglaltakat hajtsák végre. Ha azonban módosítgatni kezdik a költségvetést, akkor a magyar érdek is megjelenik és ennek megfelelően fogunk tárgyalni.

Elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai bizottság visszavonja a megítélt 10 milliárdos támogatást? Válasz: Magyarországot megzsarolták, a zsarolók az Európai Parlament tagjai. Megfenyegették a bizottságot, hogy ne adja oda a pénzt, ami jár, különben elmozdítják a bizottság elnökét. Miközben azt látjuk, hogy Magyarország szinte mindent megvalósít, ami megvalósítható abból, amit a Bizottság kér. Nem róhatják fel nekem, hogy egy ilyen megzsarolt helyzetben Magyarország érdekeit érvényesítsem.

- A csúcson az EU döntése az volt, hogy megkezdjék Ukrajnával a tárgyalásokat, mert Orbán Viktor kivonult a teremből, a nekik adandó pénzt viszont blokkolta. előzőleg úgy lehetett látni, hogy épp fordítva lesz. Válasz: A magyar miniszterelnök kivonulni nem tud, kimenni tud. Lehetővé tettem, hogy Magyarország fenntartsa álláspontját, hogy nem ért egyet a döntéssel, de a többiek megszavazhatják. Ezért választottuk ezt a megoldást a német kancellár javaslatára egyébként. Megpróbáltam meggyőzni néhány tagállamot, hogy ne kövessük el a hibát. Nem tudtam őket meggyőzni, de be kell látni, hogy nekik is volt egy robosztus érvük. Ha ugyanis a magyarok aggódnak a döntés miatt, később tudnak más döntést hozni. De itt volt 26 tagország, aki azt várja tőlem, hogy ne akadályozzam meg. Erre kellett a megoldást megtalálni, hálás vagyok érte a német kancellárnak. A pénzügyekben pedig az álláspontunk nem változott. Magyarországnak nem az a célja, hogy blokkoljon dolgokat, hanem az, hogy jó döntések szülessenek. például, hogy az Ukrajnának küldendő pénz, ha a költségvetésen belül van, veszélyezteti a költségvetés többi rovatait, például a Magyarországnak járó pénzeket. A cél, hogy jó döntéseket hozzunk, nem pedig, hogy blokkoljunk bármit is.

- Magyarország miért késlelteti Svédország NATO csatlakozását. Illetve: mit ért azon, hogy Ukrajna olyan messze van a csatlakozástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Válasz: Makó egy keresztes lovag neve volt, aki el akart jutni Jeruzsálembe, de máshol kötött ki. Ukrajna tekintetében úgy kell nézni, hogy a csatlakozás nem realisztikus, csak egy szép politikai gesztus, de a realitások alapján nem segít az ukránoknak. A másik téma: nincs török-magyar megállapodás a svéd NATO csatlakozásról. A két ország egymástól függetlenül hoz ilyen döntést, de a döntést a magyar parlament hozza meg. Nincs nagy gusztusok a döntéshez. Mikor a finnek csatlakozását jóváhagytuk, Finnország másnap beperelte Magyarországot egy másik ügyben.

- Az orosz elnök azt mondta, hogy demilitarizált, semleges Ukrajnát szeretne látni. Putyin elnökkel miben eltérő a véleményük és miben egyezik? Válasz: Nem tudok arra válaszolni, hogy milyen békemegállapodást kell kötni a háború után. De ha valaki azt gondolja, hogy először meg lehet állapodni a béketárgyalások eredményében és utána lehet elkezdeni a béketárgyalásokat, az nem érti a politika természetét. Az első lépés a tűzszünet, kimondani, hogy befejezzük az öldöklést és adunk magunknak időt, hogy mi legyen. Magyarország álláspontja a tűzszünetig tart. Európának lépnie kell, mert a második világháború óta Európa sorsáról két Európán kívüli hatalom dönt. Tehát első lépés a tűzszünet, aztán dőljön el, hogy ki mit akar, kivel akar tárgyalni. Magyarországnak nincs víziója egy másik országgal kapcsolatban - válaszolta arra a kérdésre, hogy semleges, vagy valahova tartozó Ukrajnát szeretne látni. - Csak annyival terjeszkedünk túl ezen, hogy Oroszországnak ne legyen közös határa Magyarországgal. Magunk miatt fontos, nem Ukrajna miatt. Olyan döntéshez nem járulunk hozzá, ami belerántja Magyarországot egy háborúba. Nem akarunk olyan szövetséghez tartozni, amely háborút folytat. Ez nem egy önző magyar álláspont, ez a NATO álláspontja is. A NATO nem lépett Ukrajna érdekében, mert belekerül egy háborúba Oroszországgal. Ha Ukrajna NATO-tagállam lenne, akkor másnap Magyarországnak kötelező lenne katonákat küldeni oda és ezt nem akarjuk.

- Az izraeli-palesztin háború kapcsán feltett kérdésben les összeurópai válasz? Válasz: Ma az Unión belül különböző álláspontok vannak Izraelre vonatkozóan, ezeket önök meg is szokták írni, mert az államok vezetői nyilatkoznak: Magyarország abba a csoportba tartozik, aki azt mondja, stratégiai érdekünk fűződik Izrael biztonságához. Izraelnek joga van magát megvédeni, hogy ne kerüljenek többé ilyen helyzetbe. Ez az álláspontot néhány ország képviseli csak. Azt is meg kell nézni, hogy amiket a térségbe támogatásként küldtünk Európából, azok áttételesen nem kerültek-e terrorszervezetek kezére.

- A V4-hez hasonló együttműködést lehetne bővíteni? Válasz: A V4 azon országokat próbálja összefogni, amik a németek és az oroszok között vannak. Egy közép-európai együttműködés, ami megakadályozná, hogy Európában mindent a francia-német tengely döntsön el. A terv az volt, hogy a németek meg a franciák fogadják el, hogy velünk kell eldönteni a dolgokat. Másoknak ez nem volt érdeke, a V4 belső és külső nyomásra szétesett. Van remény, hogy a cseh elnökség alatt lesz hamarosan V4 találkozó, ahol megvitathatjuk, hogy van-e értelme még ennek a stratégiai kérdésnek.

- A szuverenitásvédelmi törvény kapcsán mi az a helyzet, ahol a médiát el lehet ítélni? Válasz: Egy hölgy az álmában egy szörny üldözi, a nő megáll, visszafordul, hogy mit akar maga tőlem. mire a szörny: Én? Dehát maga álmodik engem - kezdte Orbán egy történettel. Kifejtette, hogy ez azt jelenti, hogy ez a törvény nem a médiáról szól, hanem arról, hogy a választások alatt pártokhoz külföldi pénzek kerültek, és ezt a külföldi befolyást akarják megakadályozni ezzel a törvénnyel. - Nem merem azt mondani, hogy hibátlanul fog működni, nem találtunk jobb gondolatot, mint azt, amiből most törvényt csináltuk. Eltelik pár hónap, meglátjuk, hogy működik és megvitatjuk, kell-e változtatni. A választók nem azt várják tőlünk, hogy álljunk.. álljunk, ahogy szokott, hanem megoldásokat kell keresni. Adjunk a törvénynek esélyt és lássuk, hogy működik.

Nemrég több ezer bevándorló kezdett bemenni Szlovákiába, hogy lehet az, hisz a magyar határon délen határzár van? És, hogy lehet, hogy ez a jelenség most hirtelen megszűnt?Válasz: Van egy határvédelmi rendszerünk, ennek állapota és teljesítménye állandó. Szeretnénk, ha ez száz százalékos lenne, de az az igazság, hogy néha sikerül áttörni. A hadsereget nem tudtuk tovább a határon tartani, mert gyakorlatozniuk kell, katonai konfliktusra készülni a szomszédban zajló háború miatt. 4-5000 embert kellett volna felvennünk ezután a határvédelemre, de csak 2000-et sikerült. Az Uniótól erre pénzt nem kapunk, a migránsok egyre vadabbak, már lőnek ránk. Mindent megteszünk, de néha átjutnak. Azt a sanda feltételezést, hogy politikai okokból ennek a zárnak a szövését időnként ritkábbá, időnként sűrűbbé tesszük, ez nem felel meg az igazságnak. Ez a határvédelem csak Szerbia felől véd. Horvátország schengeni tag lett, ott a kerítést lebontották. Romániát sem akarjuk akadályozni a schengeni tagságban, sőt, támogatjuk, hogy ne Magyarország határait kelljen védeni, hanem a román déli határt. Az erőfeszítés elismeréséről beszéljünk, és csak utána arról, hogy ez az erőfeszítés nem tökéletes.

- Miért nem került a parlament elé a gyermekvédelmi törvény módosítása? Válasz: Teherbíró képességünk korlátai merülnek itt fel. Először a szuverenitásvédelmi törvénnyel kellett megbirkózni. Először az egyiket, aztán a másikat kell megoldani.

- Mikor vezetik be a háromgyermekes anyák adómentességét? Válasz: Elszánt harcot folytatok a pénzügyminiszterrel. Sorrendezni kell, olyan nincs, hogy elindítjuk a CSOK pluszt is és az adómentességet is. De nem akarom lezárni ezt a ciklust anélkül, hogy ezt be ne vezetnénk - mondta.

- Mennyi pénzre számíthatnak a pedagógusok az uniós pénzekből? Válasz: Kell kapnunk az Unióból egy levelet, hogy fedezik az emelés bizonyos százalékát. Ha a levél megjön, bármikor megjöhet, akkor hároméves bérfejlesztés indítunk. 2024. január 1-től 32,2 százalékos béremelést kapnak. Ennél kisebb mértékűt a következő két évben. A végén 800ezer forint lesz az átlagfizetése a pedagógusoknak.

- Mivel bízta meg Lázár Jánost a Budapesten építendő felhőkarcolóval kapcsolatban, Válasz: Egy külföldi állam keresett meg minket, hogy egy cégük szeretne egy komoly ingatlanfejlesztést végrehajtani egy láthatóan a magyarok által nem használt területen. Lázár Jánost azzal bíztam meg, hogy tisztázza ezt a témát.

- Hány szereplős a repülőtér megszerzésének története? Válasz: Egy óriási verseny zajlik a világban a turizmusért, konferenciaturizmusért, ez jelentős gazdasági ereje Európának. Mindenki részesedni akar belőle és ennek kulcskérdése a légiközlekedés. Ebben Magyarország az elmúlt időszakban komoly hátrányt szenvedett. Ha az állam nem lép be, akkor teljesen kimaradunk a versenyből. Ha lépést akarunk tartani, akkor, mivel a GDP 10 százalékát a turizmus adja, akkor az embereknek tudniuk kell ideutazni. A kormány nem akarja magáról azt állítani, hogy tud repteret működtetni, ezért kell egy partner, aki biztosan tud repülőteret működtetni. Ez egy francia partner, megtaláltuk. A döntés közel van.

- Zelenszkij ismét meghívta Orbánt, találkoznak? Válasz: Egymás mellé sodort minket a szél az argentin elnök beiktatásán. Elfogadtam, hogy tárgyaljunk kétoldalú kapcsolatokról. A két külügyminiszter készítse elő ezt, az uniós ügyekről is tárgyalhatunk, ha tisztázta a helyzetét az Unióval. Magyarul tárgyalási ajánlatot tett és én elfogadtam.

- Valóban ingyen utazhatnak hamarosan a közalkalmazottak és a 14 év alattiak? Válasz: Ebben a kérdésben nem döntöttünk.

- Csökken a gáz világpiaci ára, Magyarországon mi a helyzet? Válasz: Az átlag alatt a fogyasztók 90 százaléka van, áram esetében 75 százalék. Az átlag felett többet fizetnek az emberek, de csak az átlag feletti fogyasztásáért - mondta Orbán Viktor. Ehhez Gulyás Gergely tett hozzá annyit, hogy aki akar, az fizethet piaci árat, erre megvan a lehetőség. Orbán úgy folytatta, hogy mivel olyan gyorsan változik a piac, ezért kénytelen volt egy új minisztériumot létrehozni erre. Arra nem tudott válaszolni, hogy a folyamatos felülvizsgálat mellett mikor kell beavatkozni az árstruktúrába.

- Lázár János megtámadta a Sándor-palotát: gyávaság, kommunista tempó, hogy Novák Katalin nem írta alá a kastélytörvényt, ehhez mit szól? Válasz: A kormány a köztársasági elnök személyétől függetlenül mindig megadja a tisztességet és a tiszteletet összességében.

- Mikor állít főpolgármester-jelöltet a Fidesz? Válasz: Legkésőbb márciusig jelölünk, fontosnak tartjuk. a jelöltek nevével kapcsolatos pletykákat kávéházi legendának minősítette Orbán.

- Mondta Putyinnak, hogy fejezze be a háborút? Illetve miért hívja a háborút katonai műveletnek? Válasz: Azt kérdeztem tőle, hogy készen áll-e a tárgyalásra. Szigorúan vett értelemben ez katonai művelet, tekintve, hogy nem volt hadüzenet. Hol háborúnak, hol katonai műveletnek nevezem - hangzott a válasz.

- A magyar gazdaság jobb állapotban van, min 2010-ben? Válasz: Ez nem értelmes kérdés. Összességében megvannak a nyilvánvaló eredmények. A legfontosabb adat, hogy egymillióval több ember dolgozik, mint akkor.

- Januártól emelkedik az üzemanyagok adója. Válasz: Uniós előírás miatt. A kormány nem akar adót emelni, de néha rákényszerülünk az uniós előírások miatt. A kérdés, hogy mennyivel és hány lépésben lesz emelés - mondta Orbán Viktor, azt sugallva, hogy nem egyszerre történik meg az üzemanyag-áremelés.

-Azt mondta korábban elégedett Pintér Sándor munkájával. Holott az egészségügy nincs jó állapotban Válasz: Az én szótáramban az a kifejezés, hogy elégedettség, az nem szerepel. Ha egyszer belém költözne, le is tenném a lantot. Ennek az országnak történelmi hátrányai vannak, majd ha azt ledolgoztuk, akkor lehet beszélni ilyesmiről. Itt az a kérdés, hogy jól végzi-e a munkáját valaki, vagy sem. Pintér Sándor jól végzi a munkáját - mondta a miniszterelnök.

- Segít a kormány a székelyudvarhelyi iskolaomlás ügyében? Mi a helyzet a kárpátaljai kisebbségvédelmi törvénnyel? Válasz: Semjén Zsoltot bíztam meg, hogy álljon rendelkezésre, ha szükséges, ha nem elegendőek a helyi források. Kárpátalja ügyében: Tanulmányozzuk az új törvényt Kárpátalján. De az álláspontunk, hogy jobb lenne a 2015-ös jogszabályt visszaállítani.

- Várható kétoldalú találkozó Putyinnal? Putyin mit válaszolt, mikor megkérdezte, készen áll-e a tűzszünetre? Válasz: Ilyen találkozóra nincs szándék egyik félben sem. A válasz pedig kikövetkeztethető a jelenlegi helyzetből.

- Csatlakozik valamelyik európai párthoz a Fidesz? Válasz: AZ EP-választásokig nem változtatunk a független státuszunkon, utána meglátjuk, mi lesz. Brüsszelben rossz a helyzet. Európa egy részében nem, hogy jobb lenne az élet, hanem az eddig elért eredményeket megtartani is nehéz. Brüsszelben megszűnt a váltógazdálkodás és a politikai verseny, ott "egy brancs" uralkodik. A tervünk, hogy kellő vonzerőt gyakoroljunk a jobbközépre, hogy az ne csak balfelé nézzen mindig. Ehhez a célhoz mérten kell szövetséget választani.

- Mik a leendő magyar uniós elnökség prioritása? Válasz: Rendkívülire nem kell számítani, 12 éve már történt ilyen. Ez egy közvetítő-mediátor-elrendező-megoldó szerep. Emelett, hogy tudjuk ellátni a nemzeti érdekvédelmet az egy másik kérdés.

- Hogy rendezik a kórházak eladósodását? Válasz: A magyar egészségügyi rendszer zagyvalék, félünk a magánrendszerbe mozdulni, mert akkor a biztosítási rendszer változását jelentené, ami a szegényebb állampolgároknak fájdalmas lenne. Ezért egy jobban szabályozott állami rendszer felé haladunk, ami nem tiltja a magánegészségügyet, csak nem akarjuk, hogy összekeveredjen a magán és az állami, mert olyankor a költség mindig az államnál van, a bevétel meg a magánnál. Most az zajlik, hogy megnézzük, egy műtét miért kerül többe az egyik kórházban, mint a másikban. Ezt a munkát gyorsabban kell végezni, ezért váltottunk vezetőséget a Kórházi Főigazgatóságnál. Olyan mérvű változások kellenek, mint a hálapénz rendszer kivezetése. Ebben rendkívül hálásak vagyunk az orvosi kamarának, nem is kommunikáljuk eléggé a nyilvánosság előtt, pedig ez egy nagy dolog, amire sokan azt mondták, hogy lehetetlen - mondta Orbán. A kórházigazgatók ellenőrzési rendszerén is változtatni kell, a biztosítónál is szükséges változtatni szerinte.

- Komolyan mondta, hogy az orosz-ukrán az nem háború, mikor Putyinnal Pekingben találkozott és katonai műveletnek nevezte? Válasz: Komolyan mondom, hogy Oroszország nem minősítette háborúnak. A háborúban kötelező mozgósítás van - mondta Orbán, aki azt mondta nem alkalmazkodik Putyinhoz. Azt is mondta, a pekingi találkozó Putyinnal szándék egybeesésen alapult, nem kényszer alapján.

- Gulyás Gergely azt mondta, kisebb hajót, nagyobb szerénységet várna el mindenkitől. Válasz: a Szerénység mindig jó.

- Miért tett kitérőt Olaszországba a magyar kormánygéppel, Egyiptomból hazafelé? Válasz: Minden pillanatban a törvények szerint a magyar miniszterelnök védelem alatt áll, ez alól legfeljebb én adhatok felmentést magamnak. Minden esetben a szabályok szerint járok el.

- Emelkedik a miniszterelnök fizetés, több mint 6 millió forint lesz, egy év alatt háromszorosára emelkedett, van erre más példa, hasonló arányban? Válasz: Ez azért történt így, mert 2010 óta foglalkozási áganként indítottunk bérfejlesztést, a legvégére hagytuk a politikusokat. Ha Magyarországon nem történik fizetés növekedés, akkor a politikusok fizetése sem nőhet, ha történik, akkor egy arányszám szerint emelkedik, ezt törvény szabályozza. Elvégzem a munkámat, a választópolgárok meg négyévente eldöntik, hogy akarnak-e engem alkalmazni. Ha akarnak, akkor maradok, ha nem akarnak, megyek - mondta a miniszterelnök, kifejezve, hogy nem akar védekezni, mert azt méltatlannak tartja.

- Miért kötötték a pedagógus béremelést az uniós pénzekhez, ha a politikusokét sikerült saját forrásból emelni? Válasz: Nem az emelést kötöttük hozzá, hanem az ütemezést. Uniós pénzzel 3 év alatt, egyébként 6 év alatt zajlana az emelés?

- Orbán Viktor posztolt egy könyvet, amiben meleg szál is van. hol a határ, ami még propagálja a homoszexualitást és hol, ami még nem? Válasz: Orbán Viktor láthatóan nem értette a kérdést, azt mondta, ha posztolni akar a kedvenc könyveiről, akkor megteheti...

- Lázár János nemrég azt mondta, keveredtek a Fideszbe olyanok, akik ártottak a pártnak. Válasz: Akiket én ismerek ebben a közösségben, kivétel nélkül derék emberek.

- A gazdaságpolitika révén gazdagondnak emberek, mint Mészáros Lőrinc. Válasz: Személyválogatás nincs a gazdaságpolitikában, de olyan elvárás van, hogy magyar cégek állják meg a helyüket a világban, mert az szerintem jó Magyarországnak.

- A keleti nyitás politikájában hol tartunk? Válasz: Ez egy szemléleti kérdés. Mi nem ide vagy oda akarjuk kötni komp módjára Magyarországot, hanem azt állítjuk, hogy ha Magyarország nem építi a keleti kapcsolatokat és nem hozza ide a keleti tőkét, akkor örökre a nyugat perifériája marad. Nyugati befektetők is vannak, hanem keltiek is, sőt, vannak, akik már együtt is működnek egymással nálunk, növelve az ország értékét.

- Van olyan a vendégmunkás-történet kezelésében, amire azt mondaná, hogy változtatni kell rajta? Válasz: Azt a gondolkodást nem fogadom el, hogy bármely település polgármestere népszerűségi szempontokon gondolkodjon, hanem azon, hogyan szolgálja a települését. Van, amire azt mondják igen, van, amira azt, hogy nem. Aki akar nagyberuházást, ott van nagyberuházás, aki nem akar, ott meg nincs. A vendégmunkások ügyében a tények egyelőre a félelmeket nem igazolják. Magyarország még mindig jelentős munkaerő tartalékkal rendelkezik. Korlátlan víztartalékunk van, mert egy medence vagyunk, energetikai tartalékaink is vannak. A munkaerőtartalék aránytalanul oszlik el, de most azt reméljük, hogy a kelet-magyarországi beruházásokkal az ott lévő még mindig jelentős munkaerő tartalékot mozgósítani tudjuk. Tehát nagyarányú vendégmunkásra nincs szükség. Egyébként a kormány nem hoz be vendégmunkásokat, magáncégek hoznak be, ezt szabályoztuk, a szabály most kezdett el működni, úgy érzem, jó irányba tettünk lépést.

A Blikk kérdései:

- Több kárpátaljai magyar politikus is kifejezte szándékát, hogy Magyarország ne gátolja Ukrajna uniós csatlakozását. Előnyös lenne az uniós tagság a kárpátaljai magyaroknak? Válasz: Végülis az történt, amit a magyarok elmondtak a nyilvánosság előtt, megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Ezt én ugyan rossz ötletnek tartom, de egybeesik a megszólaló kárpátaljai magyar politikusokkal - mondta a miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy jó lenne az uniós tagság a magyaroknak Kárpátalján, azt mondta: Lehet ezt úgy csinálni, hogy jobban járjanak.

- Borkai Zsolt indul Győrben, mit szól hozzá? Válasz: Nem vagyok győri szavazó, de ha az lennék, akkor is más lehetőséget keresnék magamnak.

- Tud olyan ellenzéki politikust, aki szimpatikus, tiszteli esetleg valamiért? Válasz: Azért Nem sorolok ilyeneket, mert nem akarok nekik rosszat. Sose vezet az jóra, ha a rivális táborából dicsérgetnek valakit, ha én hallok ilyet, a Fidesz esetében, hegyezem a fülemet mint a vadászkutya, hogy mi történik itt. Jobb a békesség, mindenki maradjon a saját térfelén - mondta a Blikk kérdésére a miniszterelnök.

A tavalyi eseményről itt olvashatja összefoglalónkat!

BLIKK DOSSZIÉ

Orbán Viktor