szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Dupla bérlettel fenyegetheti meg a kormány a fővárosiakat; egy év után már csak az EU második legnagyobb inflációja a magyar; az MNB szerint lassan indulhat meg a növekedés, akkora sokk volt az elmúlt két év; tényleg Magyarországon épít gyárat a BYD. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Nem hosszabbítaná meg Lázár János minisztériuma a fővárossal kötött szerződését, úgyhogy 2024 márciusától a HÉV, a MÁV és a Volánbusz járatainak budapesti szakaszain nem lesz érvényes a Budapest-bérlet – szellőztette meg az Index. Karácsony Gergely erre azt írta, hogy „így kell ostobaságból és kicsinyességből kicseszni sok százezer budapesti és környékbeli emberrel”.

A BKK ennél egy kicsit részletesebben is számolt: az összesítésük szerint dupla bérletet, jelentősen magasabb utazási költséget, a digitális utastájékoztatás, jegyvásárlás és útvonaltervezés megszűnését, az esetleges HÉV-pótlások akadozását, összességében a MÁV-HÉV és az agglomerációs Volán-járatok szolgáltatási színvonalának hanyatlását jelentené a kormány terve. És így valószínűleg kevesebben használnák Budapesten belül a vasutat is – mondjuk, ahogy ezt összefoglaltuk, 2023 egyébként sem a MÁV éve volt, jól látszik, mi történik, ha éveken át nem foglalkoznak igazán egy ennyire fontos szolgáltatóval.

--- voting control ---

A vonat megy, egy újabb autógyártó jön. Pénteken jelentették be hivatalosan, amit már korábban is sejteni lehetett: a BYD kínai elektromosautó-gyártó Szegeden építi meg első európai üzemét. Szijjártó Péter külügyminiszter közlése szerint ez a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházása lesz - kérdés, mit szól hozzá az Európai Bizottság, amely nemrég jelentette be, hogy eljárást indít a kínai e-autó-gyártóknak nyújtott állami támogatások miatt.

Szijjártó Péter és Botka László a megállapodás bejelentésén
MTI / KKM

 

--- voting control ---
Ennél is nagyobb magyar sikerről számolhattunk be a héten: egy év elteltével már csak az EU második legnagyobb inflációja a mienk, mert előztek a csehek. A lassuló inflációs pályára tekintettel újra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, most épp 10,75 százalékosra. Az MNB sajtótájékoztatóján arról is szó volt: a gazdasági visszaesés és a költségvetési hiány nagyobb lesz a vártnál, de 2024 elején valószínűleg gyorsulni fog a kamatcsökkentés.

Az MNB kiadta az Inflációs jelentését is, ebben úgy számol: jövőre 4 és 5,5 százalék közé lassulhat az éves infláció, a GDP-növekedés viszont az eddig vártnál kisebb lesz 2024-ben, 2,5-3,5 százalék körüli. Az igazi problémát az jelentheti az elemzés szerint, hogy hiába javul az ország helyzete, az előző két év akkora sokkot jelentett, hogy még várni kell, amíg az emberek tényleg elkezdik költeni a pénzüket - ha már a fizetések végre az infláció fölött nőnek - és így felpörgetni a gazdaságot. Ezt talán észrevette még Varga Mihály is, aki egy elég abszurd interjújában arról beszélt, hogy a kormány soha nem akart nyomást gyakorolni a jegybankra.

Mi pedig egy podcastban beszéltük át részletesen, milyen volt a magyar gazdaság 2023-ban, és mi várhat ránk az új évben.

--- voting control ---

186 milliárd euróba kerülne az ukrán EU-csatlakozás – így számolt egy uniós dokumentum, amely még októberben szivárgott ki, de a magyar kormánypropaganda most fedezte fel magának, miután Orbán Viktor kiment kávézni és/vagy wc-re, így a többi 26 tagállam megszavazta a csatlakozási tárgyalások megindítását Kijevvel.

Orbán Viktor kimegy

De nem biztos, hogy valóban ilyen durván magas lenne a végösszeg. Van ugyanis egy másik tanulmány is, amely szerint ennél vagy 50 milliárd euróval olcsóbban meg lehetne mindezt oldani, nem lenne nettó befizető teljes Közép-Európából, így Magyarországból sem, és még a mezőgazdasági pénzekkel sem lenne akkora nagy baj.

--- voting control ---

A hét képe: Rákosrendező, ami lehet Dubaj, de akár Manhattan is - Szczuka Levente településmérnökkel jártuk körbe a nagy átalakulásra váró környéket

Fazekas István

Ha már túl sok pénz nem volt az elmúlt években, legalább érezzék úgy az emberek, hogy van beleszólásuk, azt a keveset mire költik: a 2019-ben indult önkormányzati ciklus egyik nagy újítása volt a közösségi költségvetés. Több mint két tucat magyarországi önkormányzat kísérletezett a módszerrel, amely lehetőséget ad arra, hogy a lakosok közvetlenül vehessenek részt a döntéshozatalban, változó sikerrel.

A leglátványosabb persze a fővárosi önkormányzat programja volt – azt már valószínűleg kevesebben tippelnék meg, hogy a második legnagyobb összeget a fideszes vezetésű Budafok költötte el, utána jön Józsefváros. A legtöbb szavazatot jellemzően a gyerek-kutya-bicikli-fa tengelyen található javaslatok kapták, de több helyen járdaépítésre vagy zebrafestésre szánták a lakosok a szabadon felhasználható összeget.

 

--- voting control ---

Januárban indul a biohulladék gyűjtése, amit a Mol hulladékos leányvállalata, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. végez majd. Az új rendszer részleteit háttérbeszélgetésen mutatták be a cég vezetői, mi pedig összefoglaltuk, mik a legfontosabb tudnivalók.

AFP

Ki gyűjtheti például külön a biohulladékot? Mit lehet bedobni az új, barna kukákba, és mit nem? Pénzbe kerül majd? Kötelező lesz? Nem lesznek túl büdösek az új kukák? Ezekre és más hasonló kérdésekre szedtük össze a válaszokat.

--- voting control ---