Magyarországon nemzetközi összehasonlításban jóval kisebb arányban lesznek diplomások azok, akiknek szülei nem rendelkeznek felsőoktatási végzettséggel, ennél fogva kifejezetten alacsony az oktatási mobilitás – írj a G7.hu a a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tanulmányát idézve.

Ez alapján megállapítják, hogy

komoly felzárkózási korláttá vált az, hogy nem növekszik a diplomások aránya a társadalomban, sőt, 2016 óta először csökkenni is kezdett.

Mind az EU-ban, mind a régióban leszakadóban vagyunk: még Bulgária is jobban áll nálunk, csak Románia és Olaszország van mögöttünk. Az uniós célérték 2030-ra 45 százalék, amit – a többi állam jobb teljesítménye alapján – még úgy is teljesíteni fog a közösség, hogy a legrosszabbul teljesítő államok várhatóan bőven ez alatt fognak maradni.

Miközben Romániában 25, Olaszországban 29, Magyarországon pedig 32 százalékos a diplomások aránya, Szlovénia, Lettország és Görögország már most meghaladta a 2030-ra kitűzött 45 százalékos értéket.

Európai viszonylatban is nagyon kevés Magyarországon az egyetemista

Ennek pedig a gazdasági fejlődés láthatja a kárát.

Magyarország az OECD-országok között is lefelé lóg ki a vonatkozó statisztikákból: korábban nőtt ugyan a diplomások aránya, de itt a legkisebb mértékben, és itthon a legnagyobb a régiók közötti különbség, a keleti országrész nagyon lemaradt.

Pedig az előrejelzések szerint a 2013-25 között létrejött új munkahelyek fele felsőfokú végzettséget igényel, és Magyarországon is több diplomást tudna felszívni a munkaerőpiac a jelenleginél.

A tanulmányból kiderül még, hogy

• Magyarországon a negyedik legalacsonyabb az első generációs diplomások aránya az OECD-országok közül;
• Szlovákia után Magyarországon a második legnagyobb a különbség az első generációs és a többedik generációs diplomások között;
• itthon az egy járásban élő fiatalok között a nem diplomás szülők gyerekei átlagosan 27,1 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereztek diplomát, mint a diplomás szülők gyerekei;
• a diplomás háttér és nem diplomás háttér közötti különbségnek több, mint fele már a tizedikes kompetenciateszteken is megmutatkozik: már itt 11 százalékpontos az első generációsok hátránya,
• a nők számára pedig még nehezebb első generációs diplomássá válni: a hátrány 7,4 százalékponttal nagyobb a nők, mint a férfiak között.