Régi adósság volt, de lezajlott a rendszerváltás az egészségügyben

Takács Péter szerint a megörökölt struktúra még a hetvenes–nyolcvanas években alakult ki, viszont a szakma közben sokkal többet fejlődött. „A koronavírus-járvány volt a változások katalizátora, ugyanis akkor az ellátórendszer minden erőssége és gyengesége megmutatkozott” – mondta az államtitkár.

Orvosbérek rendezése

A Magyar Orvosi Kamarával kötött megállapodás szerint 2023. január elsejével létrejött a harmadik fázisú, 11 százalékos béremelés. Ezzel a kezdő orvosok nettó bére a 2019-es havi 170 ezer forintról 458 ezer forintra, a 21–25 éves gyakorlattal rendelkezőké nettó 340 ezer forintról 1,1 millió forintra emelkedett, a kevés számú, 40 éve a pályán lévő orvosok havi keresete pedig a négy évvel korábbi nettó 380 ezer helyett 1,53 millió lett, a tapasztalat alapján meghatározott bérsávok szerint. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Álmos Péter az Indexnek ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az említett megállapodást három éve kötötték a kormánnyal, azóta az infláció miatt ennek reálértéke csökkent, ezért ezt korrigálni kell.

Háziorvosi ügyelet átalakítása

Február elsejétől a háziorvosi praxisok kerültek sorra, az ügyeleti rendszeren módosítottak, ami az Országos Mentőszolgálat hatáskörébe került. Délután 16 óra és reggel 8 óra között a 1830-as hívószámon ők fogadják diszpécserközpontjukban azok hívását, akiknek orvosi ellátásra van szükségük. A hívó állapota szerint a betelefonálót tanáccsal látják el, ha szükséges, ügyeletes ellátót küldenek, sürgős esetben pedig mentőautót.

A járásközpontokban személyesen is felkereshető háziorvosi ügyelet működik hétköznap délután 16–22 óra, hétvégén és ünnepnapokon 8–14 óra között. A köztes időben a mentőszolgálat működtet sürgősségi ügyeletet kijelölt telephelyeken. Azonnali orvosi ellátást igénylő súlyosabb esetekben továbbra is a 112-es segélyhívót kell tárcsázni.

Ez először a pilotprogram helyszínén, Hajdú-Bihar vármegyében élesedett, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék kerültek sorra. Ezután a nyár kivételével havonta két vármegye csatlakozott a rendszerhez, legutóbb december 1-től Nógrád és Vas vármegye. Összesen 17 vármegyében került bevezetésre az új háziorvosi ügyelet a 2023-as évben.

Üres praxisok betöltése

Közel 700 üres praxis van Magyarországon, de ettől az évtől már nem az önkormányzat, hanem az Országos Kórházi Főigazgatóság praxiskezelője jelöli ki, hogy melyik háziorvos lássa el a legalább fél éve betöltetlen körzet feladatait. Ezek határait is úgy szabják meg, hogy 1800–2500 beteglétszám tartozzon egy háziorvoshoz, s a tervek szerint 2026-ig feltöltik ezeket. A jövőben a helyi kórház irányításával pótolnák a pilotprogramként indult telemedicinával a hiányzó praxisokat.

Védőnői rendszer államosítása

Július elsejétől az állam átvette az önkormányzatoktól a védőnői ellátást, azóta a védőnők az irányító megyei kórházak alkalmazottai. Szakmai felügyeletüket, irányításukat és ellenőrzésüket az Országos Kórházi Főigazgatóság, a hatósági felügyeletüket pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja el. A tanácsadó helyiségek fenntartási költségeit ezt követően nem az önkormányzatok, hanem az irányító centrumkórházak hivatottak biztosítani, az ehhez szükséges NEAK-forrás is ide érkezik.

A Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének (MVSZSZ) elnöke a rendszer átállásakor leszögezte: továbbra is ugyanazt a feladatot kell végezniük a kijelölt területen. A demográfiai folyamatok miatt aránytalanul változott a születésszám az országban, az ellátottak száma a védőnők esetében nem haladhatja meg a 250-et, ezért az átalakítás következő lépéseként területi határaik felülvizsgálata is megtörténhet.

Szakdolgozói béremelések

Júliusban 18 százalékkal emelték az egészségügyi szakdolgozók fizetését, azelőtt 2022 januárjában kaptak 10 százalékos bérkorrekciót. Egy négy–hat éve dolgozó felsőfokú végzettségű ápoló havi alapbére ezzel nettó 331 ezer forintra emelkedett, az ugyanennyi ideje a pályán lévő középfokú végzettségű szakdolgozó fizetése pedig 266 ezer forintra. Az alapellátásban a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok mellett dolgozó asszisztensek bérkorrekcióját beépítették a praxisfinanszírozásba. Jövő év márciusában ismét emelik a majd 84 ezer egészségügyi szakdolgozó fizetését, de már differenciáltan. A tervek szerint ezzel egy átlagos egészségügyi dolgozó alapfizetése eléri az orvosbérek 37 százalékát, ami az unióra jellemző két szakma közötti fizetéskülönbség.

A szakápolási rendszer átalakítása

A tavaly decemberben közzétett rendelet szerint a hospice-ellátás a kórházakból a szociális intézményekbe kerül, ám a legtöbb helyen a gyakorlatban ez csupán az osztály, részleg átnevezésével valósult meg, még a dolgozók is maradtak. 

Az első ütemben július 15-én hat intézmény 334 ápolási ágya került az egészségügyi ellátórendszerből a szociális ellátórendszerbe: Oroszlányban, Pincehelyen, Celldömölkön, Vásárosnaményban, Kunhegyesen és Budapest XII. kerületében, a Hidegkúti úton jöttek létre Szociális Szakápolási Központok.

Ezt követően a szakápolásért a beteg jövedelméhez – az idősotthonokhoz hasonlóan – igazított alapdíjat számolnak fel, és csak – orvosi döntés szerint – állapota figyelembevételével maradhat tb-finanszírozott kórházi ellátásban.

Kórházcentralizáció, átirányíthatóság

A városi kórházaknak legalább két szakterületen kell fekvőbeteg-ellátást nyújtaniuk, egynapos sebészettel és szakellátással rendelkezniük, és ezen intézményeknek 0–24 órában alkalmasnak kell lenni betegfogadásra. A vármegyei kórháznak legalább öt szakterületen biztosítania kell fekvőbeteg-ellátást és sürgősségi osztállyal is rendelkeznie kell. A legtöbb szakember a megyei centrumokban áll rendelkezésre, a komplexebb kezeléseket is itt végzik. A szakmai irányítást egy-egy régióban a vármegyei centrumkórház biztosítja, ebből adódóan átvezényelheti a humánerőforrás-hiányos kórházakba a szakdolgozókat vagy az orvosokat.

Képalkotók államosítása

Eddig a CT- és MR-vizsgálatok egyharmadát végezték magáncégek, amik vagy a teljes szolgáltatást adták, vagy a kórházakban közreműködőként biztosították a betegek ellátását. Novembertől azonban már csak az állam végezhet közfinanszírozott képalkotó vizsgálatokat. Az eszközök felvásárlása és üzemeltetése Gulyás Gergely kormányinfón adott tájékoztatása szerint 5–10 milliárd forintba kerül. A bonyolult és drága, hiánypótló beavatkozásokat végző magánszolgáltatások továbbra is szerződhetnek az állammal.

Ez is egy lépés abba az irányba, hogy az állami és a magánellátás ne legyen valamiféle kutyulék, ahogy Orbán Viktor fogalmazott a kormány évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóján. „Nem fair, hogy a profit a magánszférában van, a költség az államinál” – emelte ki. Mint ismertette, egy jobban szabályozott állami rendszer felé haladnak, amivel nem tiltják be a magánellátást, csak nem akarják, hogy összekeveredjen a magán és az állami szféra. 

(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)