szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy új tanulmány szerint ha beszüntetnénk a fosszilis energiahordozók használatát, azzal évente milliók életét lehetne megmenteni.

Régóta ismert tény, hogy a légszennyezés komoly egészségügyi problémákat okozhat. Ezek között szerepel az allergia, az asztma, de a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban a helyzet még annál is súlyosabb, mint ahogy eddig gondoltuk: az évente milliók haláláért felelős légszennyezés a dohányzással összehasonlítható mértékű probléma.

A Global Burden of Disease (GBD) 2019-ben elkészített felméréséből kiderült, hogy a globális légszennyezés különböző formái jelentősen hozzájárultak az összes halálesethez. A nők esetében 11,3 százalékról, míg a férfiaknál 12,2 százalékról beszélhetünk.

AFp / NurPhoto / Beata Zawrzel

Egy nemzetközi kutatócsoport nemrég azt vizsgálta meg, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása – és a zöldenergiára való átállás – milyen hatással lehet a légszennyezés miatti megbetegedések és halálozások mértékére. Arra jutottak, hogy globálisan évente mintegy 5,1 millió ember csak azért hal meg, mert a fosszilis energiahordozók használata szennyezi a levegőt.

A GBD korábban arra mutatott rá, hogy világszerte összesen 8,3 millió haláleset tudható be a levegőben lévő finomszemcsés anyagok (PM2,5) és ózon (O3) miatt. Ezek alapján meglehetősen riasztó, hogy ezen halálesetek mintegy 61,4 százaléka kötődik a fosszilis tüzelőanyagokhoz. Vagyis ha ezeket sikerülne visszaszorítani, az jelentős előrelépés lenne az emberéletek megóvása érdekében.

Ez a 20 ország a Föld legnagyobb ellensége

A klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükség van a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére. Hogy melyik országoknak kell a legnagyobb erőfeszítést tenniük, azt egy infografika mutatja be áttekinthetően.

A legtöbb ilyen haláleset egyébként Dél- és Kelet-Ázsiában, különösen Kínában történik, évente 2,44 millió ember hal meg emiatt. Közvetlenül utána India következik a sorban a maga évi 2,18 milliós számával – és Kelet-Európában sem rózsás a helyzet.

A kutatók a The BMJ folyóiratban közzétett tanulmányban négy lehetséges forgatókönyvet képzeltek el a jövőre nézve. Az egyik ilyen esetében fokozatosan lehetne megszüntetni az ember szennyező tevékenységet, míg a második és a harmadik szerint a kitettséget 25 és 50 százalékkal kellene csökkenteni. A negyedik a legradikálisabb megoldás: záros határidőn belül minden emberi szennyezés meg kellene szüntetni, és csak a természetes források – sivatagi por és erdőtüzek – maradnának. A négy közül ennek lenne a legerősebb és leggyorsabb a hatása.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.