Hihetetlenül ritka, félig hím, félig tojó madarat fotóztak
A zöld cukormadár Közép- és Dél-Amerika esőerdőiben él, és gyümölcsöt, nektárt és rovarokat eszik
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Először sikerült lencsevégre kapni egy zöld cukormadarat (Chlorophanes spiza), amelynek egyik testfelén hím, a másikon nőstény a tollazatának a színe. Az egyetlen másik, ismert felvétel több mint egy évszázaddal ezelőtt készült.
A szokatlan teremtménynek feltűnő a külseje
A feltűnő külsejű madárnak csillogó, vízkék és sárgászöld tollazata van, középen világos határvonallal. A szakemberek szerint ez azonban
eltér a faj tipikus hímjeitől, amelyek élénk sötét türkizkék színűek és fekete a fejük, miközben különbözik a tojóktól is, amelyeknek az egész teste fűzöld, a torka fakóbb, a feje pedig nem fekete.
John Murillo amatőr ornitológus a szokatlan teremtményt egy madáretető állomáson szúrta ki egy kis farmon, a kolumbiai Manizales melletti természetvédelmi területen. Ő mutatta meg a különleges madarat Hamish Spencernek, az új-zélandi Otagói Egyetem zoológus professzorának, aki éppen Kolumbiában nyaralt.
A vizsgálatok után hamar kiderült, hogy a madár szokatlan „kettéosztottságát" valószínűleg egy kétoldali günandromorfia okozza,
amely feltehetően a tojást létrehozó sejtosztódás hibájának eredménye, ami lehetővé tesz két, különböző spermium általi megtermékenyítést.
Sok madármegfigyelő egész életében nem látott kétoldali günandromorfiát egyetlen madárfajnál sem
– mondta Spencer a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A jelenség rendkívül ritka a madaraknál, Új-Zélandról nem is tudok olyan példáról, amely valaha előfordult volna, így még inkább szembetűnő és óriási nagy megtiszteltetés volt látni.
Ahogy arra emlékeztetett: a günandromorfia (gör. güné = nő, androsz = férfi) az a jelenség, amikor egy élőlény hím és nőstény jellegzetességeket is mutat. Leginkább a rovarok, illetve lepkék vizsgálatában (entomológia, illetve lepidopterológia) használatos. A lepkéknél jól megfigyelhető a jelenség, ivari kétalakúságuk miatt.
Ez az állatvilág egyik csodája
A különleges madár huszonegy hónap alatt rendszeresen visszatért, hogy a farm tulajdonosai által minden nap kihagyott friss gyümölcsökből és cukros vízből táplálkozzon.
A zöldszínű szárnyas azonban nem jelent meg minden nap, sőt, úgy tűnt, hogy körülbelül négy-hat hétig tartózkodott a közelben, majd eltűnt további nagyjából nyolc hétre
– számoltak be a különös szokásairól a Journal of Field Ornithology folyóiratban publikált tanulmány szerzői. – A günandromorf madár általában megvárta, hogy a többi madár elmenjen, mielőtt közeledett volna, tehát elkerülte a fajtársait, és a többiek is elkerülték őt.
Hozzátették: ezért nem tűnik valószínűnek, hogy ennek az egyednek lehetősége lenne a szaporodásra. Mivel a madaraknak nincsenek olyan nemi hormonjaik, amelyek az egész testüket elárasztanák (mint az embereknél), így a tudósok szerint valószínű, hogy ennek a madárnak a belső szervei is középen elosztódtak hím és nőstény egyedekre, persze ezt lehetetlen megerősíteni.
A kétoldali günandromorfia az állatvilág egyik csodája, amelyet pókoknál, énekesmadaraknál, pillangóknál, homároknál, csirkéknél és botsáskáknál is megfigyeltek már.
Egy günandromorf élőlény mutathat kétoldali szimmetriát, azaz lehet egy hím és egy nőstény oldala, vagy lehet mozaikos, ebben az esetben az ivarok nem különülnek el ilyen világosan.