Elhisszük-e, hogy csak két magyar arany terem a párizsi olimpián?
A foci-Eb mellett az év legnagyobb sporteseménye a párizsi olimpia lesz, ahol a várakozások szerint 160-180 fős csapat képviselheti majd Magyarországot. Összejön vajon Szilágyi Áronnak a negyedik egyéni kardarany? Ott lesz a rajtnál Milák Kristóf? Elkezdődik a magyar vízilabda újabb aranykora? Összeszedtük, kikre érdemes figyelni a játékokon.
Hatvankettő. Mostanáig ennyi kvótát szereztek (vagy értek el a részvételhez szükséges szintet) magyar versenyzők a nyári párizsi olimpiára, de a sportvezetők reményei szerint ennek akár a háromszorosa is összejöhet. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) most 160-180 fős küldöttséggel kalkulál, azaz a tokióihoz hasonló méretűvel.
Ahhoz, hogy ez összejöjjön, a még kijutásra esélyes csapatoknak élniük kell a lehetőséggel. Tokióban a férfi és női vízilabda-válogatott mellett a női kézilabda-válogatott képviselte Magyarországot. Ezek közül jelenleg csak a férfi pólósoknak van kvótájuk – a fukuokai vb-döntőbe jutással szerezték meg, amelyet aztán meg is nyertek –, de esélyük a többieknek is van. Sőt, rajtuk kívül a férfi kézisek és a női kosárlabda-válogatott, illetve a 3x3-as kosárválogatottak is ott lehetnek, ha sikerrel veszik a selejtezőt, pótselejtezőt.
Nézzük sorban. A női vízilabdázóknak – akik Tokióban bronzérmet nyertek – még két esély adódik a kijutásra, az első a január 5-13. között zajló eindhoveni Európa-bajnokság. Ezen egy kvótát lehet szerezni, az a csapat kaparintja meg, amely aranyérmes lesz, vagy a már kvalifikált hollandokon és spanyolokon kívül a legjobb helyezéssel zár. Oda lehet érni az olimpiára a február 2-18. között megrendezendő dohai világbajnokságon is, ahol két kvóta vár gazdára, amelyet a két legmagasabban rangsorolt, még nem kvalifikált együttes kap meg. Az esélyekről Mihók Attila társ-szövetségi kapitány (Cseh Sándorral vette át a csapat irányítását a tavaly nyári vb után) novemberben így nyilatkozott: „Ezt mondtam a kinevezésünk idején is: ellentétben a korábbi évekkel, amikor az olimpiai selejtezőtornán azokkal kellett megvívni a helyekért, akik még nem kvalifikáltak, most a világbajnokság keretén belül előfordulhat, hogy a döntő mérkőzésekig nem találkozunk hasonló helyzetben lévő, közvetlen riválissal, és ez megbolondíthatja a rendszert. (...) Noha mindenkitől azt halljuk, hogy nehezebb nem kijutni, mint igen, azt finoman jelezném: ez igaz lenne, ha a három fennmaradó helyért az olasz-görög-magyar-kanadai négyes egymással küzdene kizárólag. De felesleges ezen gondolkodni – megyünk tovább, ha kell, fejjel a falnak, aztán lesz, ami lesz.”
A női kézilabdázók – akik Tokióban hetedikek lettek – hajszálnyira voltak attól a december eleji vb-n, hogy elessenek a kijutás lehetőségétől, de néhány percnyi jó játékkal sikerült megmenteniük a sanszot. Bár az eredetileg kitűzött cél, a nyolc közé jutás nem sikerült a csapatnak, a középdöntő utolsó meccsén hat gólos hátrányból fordítva, egyetlen találattal megverte a horvátokat, így becsúszott a tizedik helyre. Ez azt jelentette, hogy részt vehet az olimpiai selejtezőtornán, ahol Svédországgal, Kamerunnal és Japánnal mérkőzik majd. A csoportból két ország jut tovább.
A legkeményebb ellenfelek itt a svédek lesznek, akik a vb-n a végső győztes franciáktól kaptak ki az elődöntőben, és végül a negyedik helyen zártak. Kamerunt a csoportkörben simán, 39-20-ra verte Golovin Vlagyimir csapata, így ellenük vélhetően nem lesz majd nagyon nehéz dolga. A japánokra azonban oda kell figyelni, hiszen nekik a középdöntőben a dánokat is sikerült megcsípniük (igaz, végül csak a 17.-ek lettek).
A szövetségi kapitány is arra számít, hogy az ázsiai csapat elleni mérkőzés lesz majd a döntő a torna végeredménye szempontjából. „Egyáltalán nem egyszerű ellenfél. (...) Senkihez sem hasonlítható stílusban játszanak, ezért nehéz rájuk felkészülni, védekezésben nyitottak, támadásaik hosszú lefolyásúak” – magyarázta a szakvezető.
A magyar válogatott számára segítség lehet, hogy csak Debrecenig kell utaznia az április 11-14. között zajló tornára, a nemzetközi szövetség ugyanis a Magyar Kézilabda-szövetség pályázatát fogadta el a rendezésre.
A férfiaknak – akik legutóbb a londoni olimpián szerepeltek – is két esélyük van megszerezni a párizsi kvótát, de az egyik meglehetősen halovány: a január 10-28. között zajló Eb-ről az léphet tovább, aki győz, vagy a már kijutott Dánia és Franciaország mögött a legjobb eredményt éri el. A másik lehetőség – akárcsak a nőknél – a selejtezőtorna, amelyet március 14-17. között rendeznek majd. Erre a csapat a tavaly januári vb-n elért nyolcadik helyezése okán szerzett helyet, ám az, hogy kikkel és hol kell majd megmérkőznie, majd csak az Eb után derül ki. Ennek a rendezésére is jelentkezett a magyar szövetség.
A magyar női kosárlabda-válogatott 1980-ban vehetett részt először és utoljára az olimpián, akkor Moszkvában – a többek között az amerikaiak távollétében – a negyedik helyen végeztek. Négy évvel később is kvótát szerzett a csapat a játékokra, ám a szocialista blokk bojkottja miatt nem indult Los Angelesben. Azóta pedig egyszer sem sikerült a kvalifikáció. Most azzal, hogy az együttes a negyedik helyen végzett a nyári Európa-bajnokságon, ott lehet az olimpiai selejtezőben, és Sopronban február 8-11. között kivívhatja a párizsi részvételt. „Az olimpiai ezüstérmes japánok játsszák a legkülönlegesebb kosárlabdát öt külső játékossal és nagyon mozgékonyan. Bízom benne, hogy érvényesíteni tudjuk majd ellenük a mi erényeinket. Kanada bombaerős, nekik nem is a selejtező a cél, hanem az olimpiai elődöntő. A spanyolokat az elmúlt években sokat láttuk, belőlük tudunk talán a legkönnyebben felkészülni” – mondta Székely Norbert szövetségi kapitány az ellenfelekről, amelyek közül egyet kell biztosan megelőzni az olimpiai kvóta megszerzéséhez.
Ahogy említettük, még akár a 3x3-as kosárlabda-válogatottaknak is szurkolhatunk majd Párizsban. A női csapat még két selejtezőn is bezsebelheti a kvótát, ez elsőt Hongkongban, a másodikat pedig Debrecenben rendezik majd, utóbbit május 23-26. között. Azon az eseményen a rendező jogán a férfiak is elindulhatnak.
Jelenleg 12 sportágban van kvótájuk magyar versenyzőknek (Tokióban 22, Rióban 20, Londonban pedig 21 sportágban képviselték versenyzők a magyar színeket), de a csapatsportokon kívül még számos más sportágban is zajlik a kvalifikációs időszak. Nem szereztünk/osztottak még kvótákat például asztaliteniszben, cselgáncsban, teniszben, triatlonban vagy vívásban, amelyek közül többen nemcsak, hogy a kijutásra, de a jó szereplésre is van esély.
És az érmek?
A koronavírus-járvány miatt egy évvel későbbre halasztott tokiói játékokról a magyarok 6 arany-, 7 ezüst- és 7 bronzéremmel tértek haza. Az akkori MOB-elnök, Kulcsár Krisztián óvatos volt, amikor a várt érmek számáról kérdezték, mindössze 13-at jósolt. Az őt 2022 januárjában váltó Gyulay Zsolt a minap úgy fogalmazott, hogy 10-12 olimpiai bajnoki címre esélyes magyar sportoló vagy csapat van, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen esélyeknek csak a harmada, legjobb esetben a fele szokott bejönni, vagyis szerinte 3-6 aranyra lehet számítani.
A Nielsen kutatócéghez tartozó Gracenote is közzéteszi már egy ideje a saját éremkalkulációit, amelyet a korábbi olimpiákon, világbajnokságokon és világkupaversenyeken elért eredményeket összesítésével állít össze. Magyarország a novemberi, és a december végén frissített virtuális éremtáblázaton is a 14. helyre került náluk 2 arannyal, 12 ezüsttel és 4 bronzzal.
Az előrejelzésben a mindössze két olimpiai bajnoki cím tűnik kevésnek: a magyar versenyzők 1924-ben, az előző párizsi olimpián szereztek utoljára ennyit, azóta mindig felülmúlták az akkori teljesítményt. A nem olyan távoli múlt leggyengébb eredménye a pekingi 3-5-2-es éremkollekció volt.
A Gracenote várakozásai gyakran bejönnek: a cég riói olimpia előtt helyesen tippelte meg a legjobb három nemzet sorrendjét, és nyolcat eltalált az első tíz közül. Akkori júniusi prognózisa is bejött nagyjából: Magyarország tényleg nyolc aranyat nyert a 2016-os játékokon. A második és harmadik helyezéseknél azonban fölé lőtt: a jósolt hét ezüst és hat bronz helyett „csak” három, illetve négy lett. A tokiói rajt előtt 100 nappal a cég 7 magyar aranyat, 8 ezüstöt és 13 bronzot tartott valószínűnek – vagyis akkor is jobbra saccolta a valóságosnál az eredményt.
Schmidt Ádám sportállamtitkár nemrég arról beszélt az M1-en, hogy Párizs előtt sem a csapat létszámára, sem az érmek számára vonatkozóan nincs elvárás, megemlítette ugyanakkor, hogy a sportszövetségek – ez újdonság – minden egyes indulási jog után 5 millió forint kvótabónuszt kapnak az alaptámogatáson felül, amire 800 millió forintos keret áll rendelkezésre.
Szóba hozta Schmidt a Nemzeti versenysport-fejlesztési programot is, amelynek vizsgájaként írta le a párizsi játékokat; a következtetéseket azután lehet majd levonni. A rendszer lényege, hogy határozatlan idejű támogatási megállapodást kötnek minden szövetséggel, amelyeket öt kalapba sorolnak az eredményességük alapján. A kalapok között átjárás van, s állítólag már idén is volt példa arra, hogy ennek alapján egy szövetség több vagy kevesebb támogatást kapott az előző évinél. „A sportszövetségeknek jövőre is el kell majd számolniuk a vállalásaikkal” – magyarázta a politikus, aki szerint a szövetségek együttműködők, értik, tudják, hogy közös cél a magyar kormány által biztosított forrás lehető leghatékonyabb felhasználása.
Akiknek kijöhet a lépés
A 2023-as világbajnokságokon kilenc olimpiai számban nyertek aranyat magyar sportolók, ami jó előjel Párizsra nézve. A győztesek között akadtak bőven olyanok, akiktől a játékokon is jó szereplést lehet remélni.
Ilyen például a férfi vízilabda-válogatott, amely története során – 1973, 2003 és 2013 után – negyedszer lett világbajnok, ráadásul úgy, hogy a fináléban sikerült visszavágnia a tokiói elődöntős vereségért a görögöknek. Varga Zsolt együttese, amely a japán fővárosban bronzérmet nyert, Párizsba még fényesebb éremért utazik.
A vívók is kitettek magukért a milánói olimpiai kvalifikációs vb-n: a párbajtőröző Koch Máté, valamint a férfi és a női kardcsapat is bajnokként térhetett haza. Bármelyiküknek kijöhet a lépés Párizsban is.
A vb-n egy bronzérem is termett a válogatottnak, amelyet Szilágyi Áron nyakába akasztottak. Szilágyi egyszer már történelmet írt azzal, hogy Tokióban sorozatban harmadszor is megnyerte a férfi kardozók egyéni versenyét – ami korábban hihetetlennek tűnt. Ki merné ezek után azt mondani, hogy Párizsban nem jöhet össze a negyedik győzelem vagy akár egy újabb dobogós helyezés a csapattal?
Továbbra sem érkezett hír arról, hogy Milák Kristóf újrakezdte volna az úszóedzéseket – bár szilveszterkor Schmidt Ádámmal közösen a visszatérésére utaló üzenetet küldött –, így egyelőre azzal érdemes számolni, hogy a magyar küldöttség legnagyobb éremesélyese az olimpián Kós Hubert lesz. Az Egyesült Államokban, Michael Phelps edzőjével készülő magyar tehetség Fukuokában a 200 méteres hátúszást nyerte meg fölényesen.
Az úszók közül jelenleg 16 versenyzőnek van olimpiai A szintje, de ennél bővebb is lehet majd a keret. Ki tudja, talán a szülés után az edzéseket újrakezdő, és már egy edzőtábort is megjárt háromszoros olimpiai bajnok, Hosszú Katinka is ott lehet az utazók között.
A kajak-kenu vb-n tíz érmet gyűjtöttek be a magyarok. Ez kevesebb, mint amihez hozzászoktunk, ráadásul az aranyakat – kettőt – nem is olimpiai számokban szerezte a két győztes, Kopasz Bálint és Adolf Balázs. Három ezüst viszont ilyen távokon született, vagyis korántsem érdemes leírni a magyar versenyzőket. A férfi kajakozók mind a hat megszerezhető kvótát begyűjtötték Duisburgban, és a kenusoknál is meglett a maximális három, a nőknél azonban van némi hiányérzet: ott egyelőre néggyel és kettővel áll a válogatott.
A birkózó Lőrincz testvérek nevéhez fűződő tokiói arany- és ezüstérem után bizakodásra ad okot, hogy a szeptemberi kvalifikációs vb-n a szabadfogású 65 kilogrammban Muszukajev Iszmail, és – néhány héttel később, jogorvoslatot követően – a kötöttfogású 87 kilóban Losonczi Dávid is világbajnoki címet nyert.
Nem szabad megfeledkezni a vitorlázó Érdi Mária aranyérméről sem, amelyet az olimpiai osztályok hágai versenyén nyert az ILCA 6 (korábban Laser) kategóriában.
Aztán ott van még a tekvandós Márton Luana vb-győzelme, amelyet mindössze 17 évesen, élete első felnőtt világbajnokságán ért el a nők 57 kilós súlycsoportjában. Vas Kata Blanka pedig a magyar kerékpársport első vb-címét szerezte, amikor az U23-as korosztályban megnyerte a női országúti mezőnyversenyt Glasgow-ban.
Közülük még nincs mindenkinek kvótája és természetesen nem is csak tőlük várható pont- vagy akár éremszerzés Párizsban. Ott van például Rasovszky Kristóf, a dobogós helyeket halmozó olimpiai ezüstérmes nyíltvízi úszónak, az olimpiai harmadik cselgáncsozó Tóth Krisztián, a budapesti vb-n harmadik helyen végzett kalapácsvető Halász Bence vagy a háromszoros vb-ezüst- és bronzérmes öttusázó Gulyás Michelle számára is ez lehet élete legsikeresebb versenye, a rendszeresen előforduló meglepetésekről nem is beszélve.
