Szivárogtatási botrány robbant ki Észak-Koreában

Úgy tűnik, az észak-koreai állambiztonsági minisztérium, azaz a titkosrendőrség tagjai közül sokan nem érzik magukénak a 2023-ban elfogadott, az államtitkok védelméről szóló törvény rendelkezéseit. Legalábbis erre utal az, hogy a belső vizsgálatok szerint számos állományi tag családtagjaival közösen sértette meg a titoktartási rendelkezéseket, és általában véve a szolgálati viselkedés szabályait.

Csak Dél-Hvanghe tartományban több mint 100 ilyen eset derült ki a minisztériumban folytatott belső vizsgálatok nem egészen egy éves időtartama alatt.

További, aggodalomra okot adó körülmény lehet Phenjan számára az, hogy a visszaéléseket jellemzően ugyanazok, visszaeső módon követték el.

Több tucatnyian szegték meg a szigorú szabályokat

Észak-Koreával kapcsolatban nehéz pontos képet alkotni szinte bármivel kapcsolatban, ez pedig fokozottan érvényes állítás az ország belső ügyeivel foglalkozó állambiztonsági minisztérium működésével kapcsolatban. Mégis, a Daily NK-hoz eljutottak azok az információk, amik szerint az éves értékelés részeként több mint 30 feltárt eset kapcsán kaptak büntetést a titkosrendőrök.

A lap biztonsági okokból névtelen informátorai alapján azt írja, hogy december második felében belső továbbképzést tartottak Dél-Hvanghe tartományban a személyi állomány számára. Itt nem pusztán a belső vizsgálatok eredményeit ismertették, hanem számos témában kaptak felkészítést a belső rend védelméért felelős személyek. Többek között új instrukciókkal látták el őket például a minősített dokumentumok tárolására és szállítására vonatkozóan, de képzést kaptak arra nézve is, hogy lépjenek fel az érzékeny információkkal felelőtlenül bánó átlagos állampolgárokkal szemben. A szervezeti eseményen állítólag név szerint vizsgálták felül azok korábbi teljesítményét is, akik vétettek az államtitkok védelméről szóló törvény ellen, mielőtt büntetésüket kiszabták.

A minisztérium phenjani komplexumáról 2010-ben készült műholdfelvétel, a rendelkezésre álló információk szerint a kormányzati szerv székhelye azóta is ugyanez a tömb:

Először felállították a szabályokat, majd megszegték azokat

A most hatályos észak-koreai államtitkok biztonságáról szóló törvény előzménye még 2022 nyarára nyúlik vissza. Az ország vezetője, Kim Dzsongun akkor az államot irányító Munkapárt vezetőivel közös értekezleten elmondta, hogy fejleszteni kellene "az érzékeny dokumentumok kezelésére vonatkozó rendszeren". Később, 2023 februárjában a népgyűlés is elfogadta az államtitkok védelméről szóló új rendelkezéseket.

A mostani jelentés azért is érdemel figyelmet, mert úgy tűnik, hogy azok közül, akik megszegték a minősített dokumentumok kezeléséről szóló rendelkezéseket, egyesek még a szabályok megalkotásának háttérmunkáiban is részt vettek, de mindenesetre

Mindennek tükrében meglepő, hogy a források szerint a vétkes tisztviselők közül a korábban jó teljesítményt nyújtók kaptak egy második esélyt, vagyis ők 2024-ben bizonyíthatják, hogy megtanulták és alkalmazzák is a szivárogtatás megakadályozására szolgáló szabályokat - elsőként épp magukon.

Ennek ugyanakkor ára van. Ugyanis a személyi állomány érintett tagjainak felelősségvállalási nyilatkozatot kellett tenniük, melyben egy értük kezeskedő személyt is megneveznek. Ha a szabályok ismételt megszegésén kapják őket, a kezességet vállalóval együtt, közös felelősségre vonják őket.

S hogy mi lesz mindennek az eredménye? Bár a rezsim ezzel a gesztussal a békés rendezésre törekszik, de a titkosrendőrök körében állítólag nagyon feszült, komor a légkör.

Az Állambiztonsági Minisztérium az észak-koreai rezsim egyik legfélelmetesebb eszköze állampolgáraival és az esetleges belső szembefordulókkal szemben, ahogy azt a North Korea Leadership anyaga bemutatja. Ahogy arról pedig az Origo beszámolt, a minisztérium állhatott 2017-ben Kim Dzsongun féltestvére, Kim Dzsongnam meggyilkolása mögött is (erről korhatárbesorolással látott videó itt tekinthető meg). A minisztériumnak egyébként sajátos feladatkörei is vannak, többek között az ott dolgozók felelnek a politikai és gazdasági bűncselekmények feltárásáért, és kiemelt feladatuk a hatalmat gyakorló Kim-család védelmének ellátása. Felelnek az észak-koreai diplomaták, külföldön dolgozó konzulátusi alkalmazottak biztonságáért is.