szerző:
Tetszett a cikk?

Németország és Franciaország csökkenti az energiaárakat, hogy versenyképes maradjon a globális piacon, de a többi tagállam nehezen tartja velük a lépést – írja a brüsszeli Politico. Az olcsó energiaárak miatt az is könnyen előfordulhat, hogy inkább otthon maradnak a német cégek, nem fektetnek be annyit külföldön, például Magyarországon.

„Az, hogy az energiaköltségek állami támogatása mind nagyobb lesz, az eltorzítja az uniós rendszert, és aggodalomra ad okot” - fejtette ki Észtország energiaügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára. Timo Tatar arra utalt, hogy „ebben a versenyben csak nehezen lehetnek sikeresek a kisebb tagállamok, amelyeknek nincsenek energia forrásaik, illetve pénzük arra, hogy az energiaköltségeket állami támogatással csökkentsék. Ez ugyanis rossz versenyt eredményez az uniós piacon belül, holott épp ellenkezőleg arra kellene közösen törekedjünk, hogy az egységes energiapiaccal az egész Európai Unió versenyképességét javítsuk a globális piacon a vetélytársakkal szemben.”

Csakhogy ez politikai kérdés is, és ebben az évben sokfelé választást tartanak – a többi között idén választják újra az Európai Parlamentet. Mindenkinek elsősorban a saját választóira kell gondolnia.

„Az energiaárak alapvető fontosságúak minden gazdaságban. Jönnek a nagy cégek vezetői, és arról panaszkodnak, hogy veszítenek a versenyképességükből, mert az energiaárak lényegesen megemelkedtek. Az Európai Unió veszít a versenyképességéből a globális piacon, és ennek egyik fő oka az, hogy megszűnt az olcsó orosz energiaimport, és megemelkedtek az energiaköltségek” – mondja Philipp Lausberg, a European Policy Center szakértője.

A tavalyi év végére ugyan a felére csökkentek átlagosan az energiaárak az Európai Unióban 2022 végéhez képest, de még mindig kétszer olyan magasak voltak, mint az ukrajnai háború megindulása előtt.

A Politico áttekintést közöl a 2019-2023 közötti időszak nem lakossági energiaárakról: eszerint az uniós átlag 126 százalék nőtt átlagosan, de Hollandia esetében ez az érték + 256 százalék, Magyarországon pedig +204 százalék. Németországban „csak” + 107 százalék.

Emiatt Berlinben novemberben támogatócsomagot jelentettek be, amely enyhíteni kívánja a cégek energiaköltségeit részben állami támogatással részben pedig adókedvezményekkel. Erre a célra a német állam 28 milliárd eurót kíván költeni 2028-ig.

Franciaország sem akar lemaradni: ott a nukleáris energia árának rögzítésével kívánják kezelni a problémát: 70 euró per megawattórában határozták meg a maximumot, és ezt 15 évig tartani is akarják. Franciaországban az energiaellátás 70 százalékát a nukleáris energia biztosítja.

Még sem Németországban, sem pedig Franciaországban nem fogadta el a parlament az ezzel kapcsolatos törvényt, de az Európai Unió kisebb tagállamai számára ezek máris rémálmot jelentenek – írja a brüsszeli Politico.

„Egyáltalán nem helyeseljük a francia és a német megoldást, mert szélsőséges esetben az következne ebből, hogy a francia és a német cégek felvásárolhatnák a vetélytársaikat a többi uniós tagállamban. Ezek a francia és német elképzelések egyáltalán nem európaiak, mert nem az egységes energiapiacot szolgálják” – nyilatkozta a Politicónak egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú uniós diplomata. Aki arra is rámutatott, hogy a francia és a német cégek az állami támogatással legyőzhetik európai vetélytársaikat, akik közül többen csődbe mehetnek. Ennek következtében pedig növelhetne a munkanélküliség az Európai Unióban.

Franciaország és Németország vonzóbbá válna a külföldi befektetők számára

Az energia támogatásnak az egyik célja éppen az, hogy a potenciális befektetők szemében felértékelje Franciaországot és Németországot. Berlinben és Párizsban ugyanis attól tartanak, hogy a hazai cégek inkább az Egyesült Államokban építenek majd új gyárakat hiszen ott az energiaköltségek lényegesen alacsonyabbak.

Különösen rosszul járhat a francia és német energiatámogatás miatt Közép-Európa és benne mindenekelőtt Csehország, de Magyarország is – mondják a Politicónak nyilatkozó szakértők.

„A német autóipar nagyon is jelen van Közép-Európában, és a hazai energiatámogatás miatt, Csehország vagy Magyarország kevésbé lesz vonzó a jövőbeni német beruházások számára” – hangsúlyozza Lausberg. A szakértő véleményét megpróbálja cáfolni Berlin és Párizs.

„Nem igaz, hogy titkos tervünk lenne az energiaárak csökkentésére a cégek számára” - mondta a Politicónak a francia energiaminiszter. Agnes Pannier-Runacher szerint nem állami támogatásról van szó: „Piaci mechanizmusokat alkalmazunk elsősorban és nem állami támogatást nyújtunk. Az olcsó és bőséges energia mindenkinek az érdeke Franciaországban.”

Csakhogy az EDF, energiaszolgáltató óriás jórészt állami tulajdonban van, márpedig ez a vállalat garantálja a nukleáris energia árát 15 évre.

„Megértjük más uniós tagállamok aggodalmait, de mindaz, amit teszünk, az Európai Bizottság ellenőrzése alatt áll, vagyis teljes mértékben törvényes” – állítja Sven Giegold, a német gazdasági minisztérium energiaügyekkel foglalkozó államtitkára.

Csakhogy az a helyzet, hogy az uniós gazdaság három óriása, Németország, Franciaország és Olaszország adta az energia támogatások 70 százalékát az Európai Unióban. A GDP-hez viszonyítva Görögország energiatámogatása a legnagyobb az egész Európai Unióban.

Berlinben persze arra hivatkoznak, hogy az Egyesült Államok óriási támogatási csomagot fogadott el 369 milliárd dollár értékben, és a németeknek velük kell versenyezniük.

„A franciák és a németek energiaár támogatása aláássa az egységes energiapiacot, miközben a kisebb országoknak ez a mentsváruk. Az egységes piac az Európai Unió legfőbb vonzereje. Ha ezt veszélyeztetjük, akkor ezzel komoly problémát okozunk az Európai Uniónak” – nyilatkozta a Politicónak Philip Lausberg, a European Policy Center szakértője.