Pompa és csillogás Octavia-alapterületen - Mercedes-Benz CLA 220 4Matic teszt

Lassan négy éve gyártják, de letagadhatná a korát

Nagyon szalad a (21-es AMG felnikkel szerelt) szekér a Mercedesnek az elmúlt években. Évente kétmilliónál is több személyautót adnak el világszerte, Magyarországon az elmúlt években a csillagos volt a legnépszerűbb prémium márka, igaz, tavaly fordult a kocka, és átvette a vezetést a BMW. Persze mindenki a maga szintjén nyomorog, én például általában egy 26 éves C-osztállyal járok, de most a teszthét erejéig az új CLA-ba átülve gyorsan megállapítottam, hogy 26 év múlva simán lehet majd belőle is kívánatos youngtimer. Ennek fő oka, hogy a stuttgarti elegancia továbbra is kortalan.

Ahogy néhány évtizeddel ezelőtt, a kétezres évek vége óta a Mercedes dizájncsapata Gorden Wagener irányításával többnyire olyan formákat rajzol, amik szerintem kitűnően állják majd az idő múlását. Jó példa erre a négyajtós kupé második generációja, melynek a sziluettje (főleg az ültetett futóművel)

Ami az átlagos napokat illeti, a formája úgy telitalálat, hogy semmi sincs túlbonyolítva rajta, a lámpatestek elöl-hátul gyönyörűek, épp annyi agresszivitás jutott a frontrészre, ami még nem túlzó.

Mindig öröm felfedezni a keret nélküli ajtókat, itt is sokat dobnak a hangulaton (a zajszinten szerencsére nem). Mostani tesztünk apropója kettős: a tavalyi facelift az első kötény átrajzolásán kívül kevés valódi újdonságot hoz ugyan, de mellette friss a 220-as jelzésű lágy hibrid hajtáslánc is. Két új szín érkezett, mindkettő kék: próbaautónk Spektralblau árnyalatú, míg a Hyperblau feltűnőbb és izgalmasabb. Mindegy is, a lényeg, hogy a szokásos fekete, szürke és fehér helyet érdekes fényezést kapott, és anélkül, hogy túltolná a sportosságot, az AMG Line csomaggal jó a kiállása.

Belül olyan, mint egy nagyobb autó, leszámítva a helyet

Képeken nem tűnik kicsinek a négyajtós kupé, azért a valóságban nem véletlen az osztályra utaló A betű a típusjelzésben: a négyajtós kupé a közel 4,7 méteres hossz ellenére egy kompakt autó, annak előnyeivel és hátrányaival. Utóbbiak közé tartozik, hogy a hely korlátozott, a CLA-ban ez elöl nagyjából 190, hátul inkább 180 centis magasságot enged, aki nagyobb, nem érzi magát komfortosan a kabinban. Ez egyébként logikusan adódik a formatervből, akárcsak a szűkös (440 literes) és kis nyíláson át pakolható csomagtartó – pakoláshoz lényegesen ideálisabb a Shooting Brake kivitel.

Jó pár centiméternyi tér és fronthajtású platform (MFA2) jelzi tehát a különbséget a nagyobb Mercedesekhez képest, ugyanakkor az értékes és minőségi berendezésen nem spóroltak:

Minden alkalommal nehezemre esett elhagyni a finom, barna hasított bőr belsőt, persze leginkább a teszthét végén. Ettől, és a plafonig tömött extráktól érezni prémiumnak egy autót, ha nem sajnáljuk a pénzt, a CLA mindkét fronton tündököl, a tesztpéldánytól semmi sem sajnáltak.

Más modellekből ismerős lehet az MBUX infotainment rendszer, és bár vannak még benne apróbb logikai bukfencek, összességében kiváló felhasználói élményt nyújt, ráadásul irgalmatlan sokféle beállítási lehetőséget tesz lehetővé. A modellfrissítés óta már alapáron a nagyobb középső kijelzővel (10,25 col) készül a kizárólag Kecskeméten gyártott modell, ráfizetni csak akkor kell, ha a kormány mögötti képernyőből is ekkorát szeretnénk, mert egyébként csak 7 colosat kapunk. Nem érdemes ezen spórolni, mert gyönyörű témákat, izgalmas grafikákat kínál így a digitális műszeregység.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!