Naponta több ezer köbméter termálvíz folyhat majd a Rákos-patakba a Bosnyák téri gigaberuházásból, de mit szól ehhez a fenékjáró küllő és a vörös mocsárrák?
Közel hatszorosára növelnék annak a zuglói termálkútnak a kapacitását, amivel a sok vitát kiváltó, kormányzati hátszéllel épülő Bosnyák téri gigaberuházás épületeit kívánják hővel ellátni. A kút bővítése ügyében már zajlik a környezetvédelmi hatósági eljárás, de a lépés aggodalmat váltott ki a helyiek körében. A Rákos-patakba borítani tervezett napi közel 3000 köbméter sósabb és meleg víznek nem örülnek majd a védett fenékjáró küllők, de az inváziós vörös mocsárrákok már fenik rá az ollójukat.
Többszörösére növelné termálvíz-kitermelési igényét a Zugló Városközpont néven gyakorlatilag kormányzati negyedet építő Bayer Construct Zrt. a Bosnyák téri nagyszabású ingatlanfejlesztés beruházója, amelynek tulajdonosa a kormányfői vejet, Tiborcz Istvánt korábban lekötelező Balázs Attila.
De miért van szükség termálvízre a jelentős kormányzati hátszéllel megvalósuló fejlesztéshez, amelyet korábban kiemelt beruházássá is nyilvánítottak, majd a kormány 245 milliárdért előre megvásárolta az ott kialakítandó irodaépületeket, amelyeket eredetileg még lakóépületeknek szántak? (Borítóképünkön az építkezés.)
Átalakul a zuglói gigaberuházás: elengedik az ezerlakásos lakóparkot, a helyén mega-irodapark körvonalazódik
Az eredeti tervekhez képest kevesebb mint ötödannyi lakás épülhet a 250 milliárdos kiemeltté nyilvánított Bosnyák téri gigaberuházás keretein belül. A korábban tervezett lakóházak háromnegyede 153 ezer négyzetméter irodaként épül fel a módosított mesterterv szerint.
A geotermikus energia hasznosítása miatt. Ehhez egy 1200 méter mély kutat fúrtak, hogy az innen kinyerhető 70-72 Celsius fokos vízzel lássák el az épületkomplexum fűtési és melegvíz-igényét. A környezet- és klímabarátnak számító geotermikus energia felhasználására külön fel is hívják a figyelmet a beruházásról szóló tartalommarketinges népszerűsítő anyagokban. Csakhogy úgy tűnik, kevésnek bizonyult az, amivel eredetileg számoltak, a korábban megszerzett vízjogi engedélyben napi 490 köbméternyi termálvíz volt megadva. Ezért az engedély módosítását kérték, amihez környezetvédelmi hatósági eljárást kezdeményeztek.
Ez a december 4-én a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Hatósága által a hivatal honlapján közzétett közleményből derül ki, ahogy az is, hogy meglehetősen alálőttek a vízigénnyel az előzetes kalkuláció során. Bár közleményében a hivatal úgy fogalmaz, hogy “a tervezési munkák során a kútból nyert kitermelendő vízigény pontosításra került”, ez a pontosítás meglehetősen drasztikusnak tűnik:
A meglévő kút kapacitásbővítését követően a termál karsztvíz kitermelése 2897 m3/nap mennyiségre, az éves összes vízigény pedig 490 012 m3 mennyiségre növekedik
- olvasható a dokumentumban. Vagyis az eredetihez képest 5,7-szeres vízmennyiséget kívánnak kitermelni, és ezt a hőenergia kinyerését követően egy puffertartály közbeiktatásával a Rákos-patakba engednék. A kapacitásbővítés még jóváhagyás előtt áll, egyelőre a környezetvédelmi hatósági eljárás zajlik, az engedéllyel kapcsolatban tavaly december közepéig lehetett még észrevételeket tenni.
A kút kapacitásának felskálázása aggodalmat keltett a beruházást és a helyi közéletet aktívan figyelemmel kísérők körében, elsősorban a sokszorosára növelt termálvíz-kitermelés, és a víznek Rákos-patakba vezetésével kapcsolatos félelmek miatt. Lapunk figyelmét is helyiek hívták fel a fejleményre.
Vannak kockázatok
Az aggodalom nem teljesen megalapozatlan, bár az, hogy a megújulónak számító geotermikus energia hasznosításával igyekeznek megoldani épületek fűtését és melegvíz-igényét, egyáltalán nem ördögtől való, sőt. A Magyarországi jelentős geotermikus potenciál fokozottabb kiaknázására a Nemzeti Energia és Klímaterv is kitér, amely 2030-ig megduplázná az ilyen jellegű hőtermelési kapacitásokat, amivel a kormány becslései szerint
1-1,5 milliárd köbméter földgáz felhasználását lehetne kiváltani.
A NEKT-ben azonban jelzik, “kiemelten fontos a földhővel való fenntartható gazdálkodás”.
Áttörés előtt áll a geotermikus energia, piaca 10 év alatt meg is duplázódhat
A geotermikus energia hasznosításába nagy olajmultik is beszállnak. Egyre gyakrabban áramot termelnek a föld hőjéből.
Hogy miért hangsúlyozzák a fenntarthatóságot, arra többek között a Miskolci Egyetem kutatói által 2020-ban a geotermikus energia projektek kockázatairól írt tanulmányból is választ kaphatunk. A kutatók arra figyelmeztettek, hogy vannak helyek Magyarországon – leginkább a dél-alföldi régióban –, ahol a sok termálkút fúrása (és hőjének felhasználása után) a víz felszíni elfolyatása nyomán csökkenni kezdett a vízszint a mélyben. Nem véletlen, hogy a vonatkozó törvények főszabályként előírják a termálvíz visszasajtolását azokba a rétegekbe, ahonnan kinyerték, de ez máig nem kötelező. A tanulmány írói meg is jegyezték, hogy “a visszasajtolási kötelezettség eddig mindig időbeli eltolásra került”.
A geotermikus energia hasznosításával kapcsolatban azonban más problémák is felszínre kerültek, amikor a kormány idén tavasszal módosította az ezzel kapcsolatos jogszabályokat:
Szanyi János hidrogeológus-mérnök: Vadnyugati állapotok a termálkutak frontján
Március elsejével lépett hatályba a módosított bányatörvény, de már az első néhány hétben kiderült, hogy egyszerűsítés helyett káoszt okoznak a geotermikus kutatásokat érintő passzusok. Pedig a szakmai szervezetek előre jelezték, hogy felfordulás lesz, írja hidrogeológus-mérnök, címzetes egyetemi docens szerzőnk. Vélemény.
Egy vízügyi hatóságnak, attól függetlenül, hogy nem kötelező a visszasajtolás, megvan a jogosultsága, hogy a víztestek állapotára való hivatkozással megtagadja vízjogi engedély kiadását visszasajtolás nélkül – mondta a hvg.hu-nak Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnöke. [Ez a zuglói projektnél eddig még nem történt meg. - a szerk.]
A főváros térségében ugyanakkor általánosságban nincs olyan nagy kockázata annak, ha nem sajtolják vissza a termálvizet, mint például a Dél-Alföldön – mondta a szakember. Budapesten és környékén ugyanis a karbonátos kőzetekben található felszín alatti termálvizek vízmérlege pozitív, ráadásul ezeknek a vizeknek egy része magától el is folyik. “A Duna a legalacsonyabb pontja Budapestnek, ahol bizony lyukas a tároló.” Ezzel a folyómederbe ürülő vízforrásokra utalt, hozzátéve még, hogy a fürdők által kitermelt termálvizek is mind a Dunában kötnek ki.
Vízmérleg szempontjából jelenleg még nincs komoly jelentősége a visszasajtolásnak.
No, nem mintha nem lehetne megvalósítani, ráadásul a főváros környéki kőzetekbe “nem is nagy gond” visszanyomni a vizet, ha sikerül megtalálni egy repedést vagy üreget a mélyben. Van is több ilyen létesítmény: a BKV Örs vezért terénél lévő vasúti járműjavító telepén fúrt két kút – egy a kitermeléshez, egy a visszasajtoláshoz, amivel 4MW-nyi hőenergiát nyernek ki fenntartható módon a termálvízből. Veresegyházon 30 éve fűtenek termálvízzel, hat termálkútjuk van, amik révén 14 MW-nyi hőt hasznosítanak.
Szita Gábor azt elismerte, hogy valóban jelentősen meg tudja dobni egy-egy ilyen beruházás költségét, ha visszasajtoló kutat is kell fúrni és üzemeltetni: szivattyúval kell visszajuttatni a vizet a kőzetbe, cserélni és tisztítani a szűrőket, karbantartani a berendezést. Ez fajlagosan akár drágább is lehet, mintha elengednék a vizet a felszínen, még úgy is, ha belekalkulálják az esetleg ezzel járó vízszennyezési bírságot – mondta a szakember.
Még egy milliárdosnak sem éri meg visszasajtolni a használt termálvizet
A termálvizek hasznosításának sötét oldala, hogy mi lesz a használat után megmaradt csurgalékkal. Egy szegedi milliárdos beruházáson keresztül mutatjuk a dilemmákat.
Azt azért az idézett tanulmányt író kutatók is kikötötték ezzel kapcsolatban, hogy
A természetes felszín alatti vízrendszerek védelmét természetesen magasabb prioritásként kell kezelni, mint a helyi pénzügyi érdekek védelmét
– bár a gyakorlat alapján ez egyelőre inkább csak elv. A felszínre hozott, és a környezetbe kiengedett termálvíz ugyanakkor, súlyos környezeti problémákat is okozhat – emlékeztetnek ugyanők –, jelezve, hogy ez a kockázat a magas sótartalmú vizek esetében áll fenn.
A Budapest környéki termálvizek sótartalma egyértelműen magasabb, mint a felszíni vizeké. Mégis, nagyobb víztestbe engedve őket hatásuk a több nagyságrendi hígulás miatt kimutathatatlan – mondja Szita Gábor. Kisebb vízfolyásokban ugyanakkor okozhat akár súlyos problémákat is.
| Mennyivel emeli a vízhozamot? |
| A hvg.hu kalkulációi szerint a megnövelt kapacitású kútból kitermelt és hasznosítás után beleengedett vízmennyiség a meglehetősen csapadékos tavaly december vízügyi adatait nézve körülbelül 5 százalékkal emelheti meg a patak vízhozamát, de az idén januári adatokat nézve már 6,6 százalékos ez az érték. (A Rákos-patak átlagos vízhozama tavaly decemberben a Vízügy online elérhető adatai szerint másodpercenként 0,62 köbméter, idén januárban eddig pedig 0,48 köbméter volt a Péceli vízműnél. Vagyis napi szinten decemberben átlagosan 53 ezer, idén eddig pedig 42 ezer köbméter víz folyt le a patakon, és ehhez jönne még Zuglóban 2800 köbméternyi termálvíz.) |
Azt hogy a Rákos-patak élővilágára milyen hatással lehet ez a mennyiségű a termálvíz, Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője segítségével is igyekeztünk körbejárni, aki jelezte, hogy bár a kérdés sokszor bonyolult és nem mindig fekete-fehér,
de az biztos, hogy itt is vannak kockázatok.
Az eleve sok civilizációs terhet viselő patakon ugyanis az utóbbi időszakban pozitív folyamat indult: az őshonos fajok újrabetelepülése. A Duna irányából több védett faj is megjelent a patakban és fontos megemlíteni, hogya fenékjáró küllő egyedszáma kiemelkedően magas. A folyamatot jól mutatja, hogy a Rákos-patak jelenleg Budapest legfajgazdagabb vízfolyása.
Sósnak nem annyira sós
Ezt azonban megakaszthatja, ha nagy mennyiségben eresztenek bele termálvizet. Nem elsősorban a mélyből kitermelt víz sótartalma miatt – mivel a budapesti karsztból kitermelt termálvíz ebből a szempontból kevésbé problémás –, de így is 1,7-szerese lenne a patakra jellemző egyébként is magas értéknek, így ez is kockázat. A hatásvizsgálati dokumentum szerint ugyanis a víz a patak 10 méteres szakaszán fog hatni, de a meder teljes szelvényében. Ez a hossz nem tűnik soknak, de azzal, hogy a teljes szelvényen hat “egyfajta akadályt képez, amit sem az őshonos halak, sem más vízi élőlények nem tudnak megkerülni, vagyis a Duna felől felúszó fajok dinamikus újratelepülését is akadályozhatja”.
Melegnek viszont túl meleg
A sótartalom hatásánál azonban, nagyobb problémát jelent a hőterhelés: a termálvizet ugyanis a megengedett határértéket kicentizve, 30 Celsius-fokosan tervezik a Rákos-patakba vezetni. Érthetetlen a szakértő szerint, hogy miért ilyen melegen engednék ki a termálvizet, hiszen ezzel további hőtermelési potenciált hagynak veszni – arról nem is beszélve, hogy ha pont a határértékre terveznek, akkor az jóval kockázatosabb, mintha ráhagyással tennék –, másrészt a melegebb víz a magas sótartalomnál is nagyobb kockázatokat hordozhat – mondta.
A magasabb hőmérséklet, bár hatása nagyban függ a körülményektől – nem mindegy, hogy kisvíz (nagyobb hatás) vagy nagyvíz (kisebb hatás), nyári (kevesebb meleg vizet bocsátanak ki, de az eleve jobban felmelegedett, erősen párolgó vízbe) vagy téli (több meleg vizet bocsátanak ki a fűtés miatt és csökkenti a befagyás esélyét menedéket adva a melegkedvelő fajoknak) időszak idején kapja a plusz hőterhelést a patak –, utóbbi miatt a klímaváltozás nyomán egyre terjedő
inváziós fajok térnyeréséhez is hozzájárulhat.
Példaként említette a jelentős ökoszisztéma-mérnök fajként számon tartott – vagyis a növényzetet és halfaunát teljesen átalakítani képes – vörös mocsárrák terjedésének lehetőségét, amely további idegenhonos inváziós állat- és növényfajok számára készítheti elő a terepet, és már most is tömegesen előfordul a főváros környéki, Dunába torkolló vízfolyásokban. Emellett kedvezőbb életfeltételek nyomán a különböző egzotikus kórokozókat terjesztő, melegkedvelő szúnyogfajok bölcsője is lehet a patak, sőt, a télen kihűlni nem tudó vízben könnyen áttelelhetnek és szaporodó állományuk alakulhat ki az akvaristák körében kedvelt idegenhonos halaknak, ami nem csak természetvédelmi problémákat okozhat, gondoljunk például az Amerikában óriási károkat okozó kígyófejű halra – mondott néhány kiragadott példát.
Ha ezek elszaporodnak, az nagyon rosszat fog tenni a patak most meglepően jó halfaunájának.
Uránkutató céget vásárolna az állam, de a kitermelhető termálvíz fűti a szándékát
Nem vár a piacra az állam, maga is beszáll a geotermikus ágazatba, nagy múltú céget vásárolna fel milliárdokért.
Kötelező lenne, de mégsem lesz az
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a WWF Magyarország ne tartaná fontosnak és előremutatónak a geotermikus energia hasznosítását, de a szakértő szerint lehetnek kockázatai, ha nem elég körültekintően végzik. Jelenleg ugyanis, bár látszik, hogy fel akarják pörgetni ezeket a beruházásokat (az állam meg is vásárolt egy geotermikus fúrásokra specializálódott céget – a szerk.), csakhogy nem ismerjük még eléggé, mi történik a felszín alatt.
Ennél fogva további kutatásokra lenne szükség, hogy felmérjük, milyen hatást gyakorol például a lehűlt víz karsztba történő visszasajtolása a gyógyfürdőink vízhőmérsékletére. Pedig valójában akkor beszélhetünk megújuló energiaforrásról a geotermikus energia esetében, ha a visszasajtolás megtörténik. Dedák Dalma itt megjegyezte: a Bosnyák téri projekthez hasonló beruházásoknál a jogszabályok értelmében már kötelező lenne visszasajtolás, csakhogy itt egy meglévő, engedéllyel rendelkező kút bővítésének jóváhagyását kérik a kormányhivataltól.
Kutatási forráshiány
Sokkal több forrást kellene biztosítani a földtani kutatásokra, hogy minél biztonságosabban és hatékonyabban hasznosítani lehessen a geotermikus energiát. Óriási forráshiány van, sokkal többet kellene költeni kutatásra, fejlesztésre, hazai viszonyokhoz igazodó innovációkra – figyelmeztetett Dedák Dalma. Ehhez van is olyan hidrogeológus kutatói gárda itthon, amely a világ élvonalába tartozó szakemberekből áll. Az ő kutatásaik támogatásával, a jó geotermikus adottságokkal rendelkező Magyarország a világ éllovasává is válhatna a területen, ha erre is biztosítanának forrásokat, csakhogy
nem látni, hogy a klímabarátnak ígérkező, várhatóan tömegessé váló geotermikus beruházásokat átfogó kutatások előznék meg, a beruházók csak a hasznosítási célnak megfelelő kutatások elvégzésére szorítkoznak.
Megint ki lesz a vesztes?
A Rákos-patakot érő terhelésnek pedig ugyan nem lesz katasztrofális hatása, de jelezte, ki kell jelölni és betartatni olyan a kompenzációs intézkedéseket, amik jelenleg is sok problémával terhelt víztestet érő kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozzák: legyen szó akár a víz állapotának monitorozásáról, a tényleges és érdemi revitalizációról, vagyis a természetes patakmeder, az élőhelyek és ívóhelyek helyreállításáról.
Ez már csak azért is fontos a szakértő szerint, mert ugyan sok pro és kontra érvet fel lehet sorakoztatni egy ilyen beruházás körül, és nem is szabad feketén-fehéren megítélni, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően mindig az élővilág jár rosszul,
a végén a fenékjáró küllő lesz a vesztes.
A szakértő szerint azonban, ha valahol rontunk a helyzeten, akkor forrásokat kell arra is fordítani, hogy máshol javítsunk, és a Rákos-patakkal ilyen szempontból kiemelten érdemes lenne foglalkozni, hiszen nem csak élőhely szempontjából, de a városi mikroklíma, a rekreáció, a környéken élők lelki állapotának javítása szempontjából is komoly potenciált hordoz magában.
“Itt egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásról beszélünk, vagyis figyelembe kell venni, milyen hatással van a nemzeti értékeinkre, a nemzeti vagyonra, aminek bizony része a Rákos-patak és a benne élő élőlények is.
Ilyen értelemben az is nemzetstratégiai döntés, hogy milyen sorsot szánunk a pataknak és a fenékjáró küllőnek.
A zuglói termálvízkút kapacitásbővítésével kapcsolatban e-mailben kérdeztük a Bayer Constructtól, hogy miért látják ennek szükségességét, és számolnak-e a kockázatokkal, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk visszajelzést. Ha érkezik ilyen, beszámolunk róla. A cég egyébként más fejlesztésénél is a geotermikus energiára alapozná a hőigényt, mégpedig a Kerepesi út Aréna Pláza felőli oldalán valamivel kijjebb található MTK Sportparkban. Itt azonban vissza fogják sajtolni az 1300 méter mélyről kitermelt termálvizet, nem úgy mint a jelenlegi tervek szerint Zuglóban.
