Nagy bravúrt hajtottak végre a mikulások, az édességek legfontosabb időszaka következik

GettyImages-887519344
2023.12.03. 10:41
Minden bizonnyal nem aranybetűkkel kerül a 2023-as év az édességgyártók történelemkönyvébe. Áremelkedés és csökkenő eladásszámok mellett telt az esztendő, az ünnepi időszak azonban e szegmens számára is nitrót jelent – mondta az Index megkeresésére az édességgyártók szövetsége, amelynek közreműködésével az Év Szaloncukra Díj is gazdára talált.

A várt éves általános inflációt meghaladó mértékben, közel 24 százalékkal emelkedtek az édességek árai 2023-ban – közölte az Index megkeresésére a Magyar Édességgyártók Szövetsége a gyártóktól és kereskedőktől kapott visszajelzések, illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. (A Magyar Nemzeti Bank 17,6–18,1 százalékos éves általános inflációval számol.)

„Az áremelkedésben az általános infláció mellett oroszlánrészt vállalt a két, talán legfontosabb édesség-alapanyag, a cukor, valamint a kakaó világpiaci árának 50–60, valamint 60–75 százalékos emelkedése” – mondta lapunknak Intődy Gábor. A szövetség főtitkára szerint ebből (is) következik, hogy legnagyobb mértékben a magas kakaótartalmú termékek drágultak, mint például a tiszta kakaópor, vagy az étcsokoládé. Hozzátette: a korábbi nagyon magas és hektikusan mozgó energiaárak stabilizálódni látszanak, „és úgy tűnik, észszerű keretek között lehet szerződést kötni az energiaszolgáltatókkal, ezen a területen, tehát van előrelépés és további okunk a reménykedésre”.

Minden édességgyártó álma egy jó szakember

Ahogy több más iparág, úgy az édességipar területén sem szívesen látott vendég a munkaerőhiány, amely főként a gyártási és karbantartói-műszerészi szakmák esetében tetten érhető.

Amíg a gyártásban automatizációval, kölcsönzött munkaerővel enyhíthető a probléma, a műszaki szakemberek hiánya sokszor már a folyamatos gyártást veszélyezteti. Egy szakavatott, tapasztalt gépész, műszerész minden édességgyártó álma, de attól tartunk, hogy más iparágakban is hasonló szakemberekről álmodoznak

– mutatott rá a probléma súlyosságára Intődy Gábor.

A szállítás a kulcs

Azonban sem a munkaerőhiány, sem más probléma mögé nem bújhat az édességipar (sem), amikor a fenntarthatósági követelményekről (ESG-követelmények) van szó. Az Európai Unió zászlajára tűzte, hogy a tagországok 2050-re károsanyagkibocsátás-mentesen működjenek, amiben kulcsszerepük van a különböző iparágak nettó zéró kibocsátásának (is). Ebből kifolyólag adódik a kérdés, hogy az édességipar milyen lépéseket tesz ennek elérése érdekében? A főtitkár szerint a kulcs a szállítási lánc karboncsökkentése. „Elsősorban a beszállítói lánc kibocsátását kell csökkenteni. Az import alapanyagok nagy része európai (például belga, francia, német) szállítóktól érkezik. Ezek általában fenntarthatósági és etikai szempontból is certifikált, vagyis megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező beszerzések” – mondta.

Mikulás-bravúr

Az árnövekedés, illetve az ezzel párhuzamosan elapadó lakossági kasszák az értékesítési volumenben is nyomot hagytak, az ünnepek azonban ebben a szegmensben is külön kategóriát jelentenek a kereslet területén. „A karácsonyi időszak alkalmával főként a szaloncukor, mikulás, adventi naptár a nyerő trió. A mikulások arra a bravúrra is képesek voltak, hogy miközben szinte minden édességkategória értékesítési volumene csökken, csokimikulásból várhatóan 12 százalékkal több fogy idén. Eddig közel 9,5-10 millió darabot értékesítettek, tehát átlagosan minden magyarra egy csokimikulás jut.”

A karácsonyi időszak a bevételi adatoknál is külön tételsort érdemel. Az édességgyártók éves eladásaik 20–30 százalékát – termékcsoporttól függetlenül – decemberben realizálják. „A húsvéti mellett ez az egyik legfontosabb időszakunk” – hangsúlyozta Intődy Gábor.

Még sörös szaloncukrot is díjaztak

Ahogy minden más édességnél, úgy a karácsonyi időszak csúcstermékénél, a szaloncukornál is emelkedtek az árak. A főtitkár szerint a drágulás az általános infláció mértékével korrelál. „Viszonylag stabil az 1 kilogramm/háztartás értékesítési volumen, ebben a tekintetben idén sem várunk nagy változást” – mondta.

Külön pikantériát ad az ünnepekre nézve, hogy az adott évben vajon melyik szaloncukor lesz a sláger. Tavaly az Index szubjektív szaloncukorteszttel segítette az eligazodást, idén pedig – többek között az édességgyártó szövetség közreműködésével – számos kategóriában kiosztották az Év Szaloncukra Díjat.

A szakmai kategória győztese a Stühmer szicíliai pisztáciás szaloncukra lett, második helyen végzett a soltvadkerti Szent Korona Cukrászda fehér csokoládés, málnás-pisztáciás, málnapálinkás szaloncukra, a harmadik pedig a Gyulai Kézműves Cukrászda mézkaramell-szaloncukra lett.

Az „ízek versenyében” a marcipán-, mogyoró- és pisztáciaízek mellett idén új ízkategóriaként jelent meg a mandula és a fehér csokoládé, de visszatért a zselé is. A legjobb marcipános szaloncukor a Szamos feketeribizli-krémmel töltött marcipánterméke, a legjobb mogyorós szaloncukor a Stühmer piemonti mogyorós szaloncukra, a pisztácia kategóriában a Stühmer szicíliai pisztácia készítménye lett. A legjobb mandulás szaloncukor kategóriában a kiskunlacházi Demeter Chocolate mandula-kókusz szaloncukra lett, a fehér csokoládé kategóriában a soltvadkerti Szent Korona Cukrászda fehér csokoládés, pisztáciakrémes terméke győzött, és a zselés szaloncukrok legjobbja a Szamos málnazselés lett.

A gyerekek kedvence a Sulyán Cukrászda robbanócukros, rágógumiízű, fehér csokoládés trüffelszaloncukor kék spirulinával, az Év Új íze a soltvadkerti Szent Korona Cukrászda Belga trappista sörös szaloncukra lett, amit az idén először megjelenő új termékek közül választottak ki.

(Borítókép: Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images)