„Jelezzük továbbá, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatos és konstruktív egyeztetéseket folytat a Bankszövetséggel a fennálló problémával és annak kezelésével kapcsolatban. A hazai bankok megértették a problémafelvetés gyökerét és keresik a választ arra, hogy ezt a torzulást kezeljék, ezáltal támogassák a gazdaság növekedését.

Az egyeztetések lezárását követően annak eredményeiről széles körű tájékoztatást fogunk adni

– írják a jegybank szakértőinek adott válaszukban a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői a referenciakamat-vitában.

A fenti mondatokat nehéz nem úgy érteni, hogy az NGM közölte a jegybankkal: a kérdésben – bár elvileg szakmai vitát kívánnak folytatni –

a jegybank állápontja mellékes, az NGM a bankokkal egyeztet, aztán majd közli, mire jutottak.

Nagyjából az is eldöntöttnek tűnik – bár elvileg szakmai vita zajlik – hogy mi fog történni. Az NGM ugyanis ezt írja: „Ezt követően

az új szerződések esetében az alkalmazott kamatszint várhatóan érdemben csökkenhet.

Vagyis az NGM-ben

arra számítanak, hogy a bankokkal folytatott egyeztetés a tárca által várt eredményre vezet majd.

Ez az eredmény pedig az, hogy a változó kamatozású vállalati hitelek esetében a jövőben ne a bankközi kamatláb (BUBOR) legyen a referencia-kamat, hanem az annál jelenleg alacsonyabb diszkontkincstárjegy (dkj) hozama.

A jegybanknak adott viszontválaszukban az NGM szakértői egyrészt azt írják, hogy a jegybank szakértői nem az alapfelvetésükre válaszolnak: arra, hogy a bankközi kamatlábak nem tükrözik a bankok forrásköltségét, mivel a bankok rengeteg fölös pénzen ülnek. Illetve azt írják, az, hogy a dkj-hozam alacsonyabb a BUBOR-nál a jegybank monetáris politikájának hibája.

Újabb csörte az MNB és az NGM között: a jegybank szerint mindenkinek rossz lenne a szaktárca javaslata

A Magyar Nemzeti Bank szakértői levezették az NGM szakértőinek, miért lenne mindenkinek rossz, ha belepiszkálnának a változó kamatozású hitelek működésébe.