NATO

Svéd NATO-csatlakozás - Kövér László: nem vagyunk a csicskásai senkinek

Kollektíven belépünk egy katonai konfliktusba, ha valakit megtámadnak.

2024.01.27 06:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kormány álláspontja világos volt az első pillanattól: támogatja a NATO-bővítést, teljesen függetlenül attól, hogy adott esetben a kabinet mögött álló képviselőknek erről mi volt a véleménye, ugyanakkor "nem vagyunk a csicskásai senkinek" - mondta az Országgyűlés elnöke az Indexnek a svéd NATO-csatlakozásról.

Kövér László arra a kérdésre, nem tartja-e kellemetlennek a kialakult helyzetet, mert úgy tűnik, Magyarország ratifikálja utoljára a svéd NATO-csatlakozást, azt mondta: "miért kellene, hogy ez nekünk legyen kellemetlen? Amennyiben a svédeknek nem az, úgy én egy pillanatig sem érzem rosszul magam. Másrészt valakinek utolsónak is kell lennie".

Arra a kérdésre, hogy ez nem jelent-e kudarcot a magyar diplomáciának, azt válaszolta, hogy elég világosan elmondták a problémáikat már korábban.

"Magyarország komolyan veszi, hogy a NATO - szemben a néhai Varsói Szerződéssel - egyenrangú és szuverén államok védelmi szövetsége, és nekünk az az érdekünk, hogy ennek a szövetségnek a tagjai legyünk. Csakhogy mindenkinek világos legyen: a tagállamok itt arra vállalnak önként kötelezettséget, hogy ha bármelyik másik szövetségest támadás éri, akkor azt automatikusan úgy tekintik, mintha ellenük irányulna. Azaz katonai segítséget nyújtanak a megtámadottnak. Mindenki érti, hogy ez mekkora felelősség? Kollektíven belépünk egy katonai konfliktusba, ha valakit megtámadnak" - fogalmazott.

"Ám most arról van szó, hogy a svédek - szeretném megjegyezni, hogy a finnek is - olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni" - emelte ki, hozzátéve: különös tekintettel arra, hogy miután a parlament jó szándékkal ratifikálta a finnek csatlakozását, Finnország azonnal csatlakozott az Európai Bíróság előtt zajló eljáráshoz Magyarországgal szemben.

A házelnök hangsúlyozta, hogy a magyar diplomácia a leghelyesebben kezelte a helyzetet: támogatta a bővítést, a parlament elé terjesztette a vonatkozó törvényjavaslatokat és nyitottságot mutat, hogy segítsen kezelni azt a helyzetet, ami a képviselők egy részének elbizonytalanodását okozta. Azonban egy demokráciában a végső szót nem a kormány, hanem a parlament mondja ki - húzta alá.

"Dacára annak, hogy a NATO-bővítés egész eljárása zavarba ejtően nélkülözi az ügy súlyához illő komolyságú végiggondoltságot és demokratikus alaposságot, a kormány mögött álló parlamenti többség elviekben támogatja. Én kezdeményeztem, hogy parlamenti küldöttség tegyen látogatást a két országban, hogy érzékeltessük, van itt egy kis probléma. Erre akkor egy olyan válasz érkezett, ami finoman szólva sem volt kielégítő. Most pedig úgy tűnik, hogy a svédek az utolsó gesztust sem méltányolják" - fejtette ki az Országgyűlés elnöke.

Arra a kérdésre, hogy mit kellene csinálniuk a svédeknek, Kövér László azt válaszolta: például érdemes lenne egymást komolyan venni. "Vagy ön szerint mi könyörögjünk nekik, hogy ugyan már, tisztázzuk a problémákat? Ha használhatok katonai szlenget, nem vagyunk a csicskásai senkinek. Úgy érzem, súlyos félreértés van a svédek fejében" - fogalmazott.

Kövér László szerint a törökök sem vertek át minket; "személyesen több interjúban elmondtam, nekünk a törökökkel semmilyen megegyezésünk nincs arra nézve, hogy ki mikor ratifikálja a NATO-bővítést" - mondta, hozzáfűzve: "és egyedül is el tudjuk dönteni, hogy egy ilyen lépésre mikor kell sort keríteni. Nem befolyásol bennünket, hogy a törökök egyébként miképpen intézik a saját problémáikat. Nagyon halkan szeretném csak megjegyezni: úgy emlékszem, a svéd diplomácia nagyon gyorsan nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Törökországgal rendezze a vitás kérdéseket. A svéd miniszterelnök úr is elzarándokolt Törökországba. Sajnálom, hogy a török ratifikáció elhúzódása által teremtődött időt a svéd politikusok meg sem kísérelték kihasználni, hogy velünk is szóba álljanak" - mondta.

Szólt arról is, hogy nem kanosszajárást várnak a svédektől, hanem azt, hogy ne keltsék azt a látszatot, mintha semmibe vennének bennünket. "Nem hiszem, hogy ez túl nagy igény lenne. Számunkra mindennél előrébb valóak a magyar érdekek - ez még talán természetes" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, lesz-e rendkívüli ülés a parlamentben a csatlakozás megvitatásáról azt válaszolta, nincs kétsége, hogy az ellenzéki pártok valamelyike - amelyek rendre nem a magyar érdekeket szolgálják - ennek összehívását kezdeményezni fogja, valószínűleg sikertelenül. "Egyébként nem érzem úgy, hogy valami sürgetne bennünket, sőt, szerintem rendkívüli helyzet sem állt elő" - monda az internetes lapnak.

A házelnök arra a kérdésre, lehet-e tudni, hogy a Fideszben kik nem támogatják a csatlakozást, azt válaszolta, hogy "most éppen az egyik ilyen taggal beszél. De pontosítanék: én is örülnék, ha reménybeli szövetségeseink mielőbb megadnák nekem az esélyt, hogy jó lelkiismerettel megváltoztathassam az álláspontomat".

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.