Konfliktus

Az USA célpontokat támad a Közel-Keleten - Mit lehet tudni eddig? - videók

Hét, állítólag Irán által támogatott erők által használt iraki és szíriai létesítményt támadtak meg.

2024.02.04 07:34ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Egyesült Államok légicsapások sorozatát indította el Irak és Szíria milíciacsoportjai ellen, válaszul egy korábbi jordániai támadásra, amely három amerikai katona halálát okozta és több tucatnyi sebesültet hagyott maga után.

Mi volt a Pentagon célkeresztjében?

A támadás több mint 85 célpontra irányult, köztük parancsnoki és irányító központokra, hírszerzési létesítményekre és fegyverraktárakra, amelyeket az Egyesült Államok szerint az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) Quds Force nevű, külföldi műveletekre szakosodott titkos elitegységéhez kapcsolódó csoportok használtak. Washington korábban azzal vádolta a csoportokat, hogy támadják az Egyesült Államokat és szövetségeseit a térségben.

Teherán azt állította, hogy ezek a regionális csoportok függetlenül tevékenykednek.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerint az Egyesült Államok összesen hét létesítményt támadott meg, ebből hármat Irakban, négyet pedig Szíriában. Elmondta, hogy a rajtaütésben az Egyesült Államokból küldött B-1-es stratégiai bombázók vettek részt, amelyek mintegy fél óra alatt több mint 125 precíziós irányítású lőszert lőttek ki.

Kirby azt állította, hogy a célpontokat "a polgári áldozatok elkerülése érdekében választották ki", és olyan bizonyítékokon alapultak, amelyek szerint azok az amerikai katonák elleni támadásokkal álltak összefüggésben, hozzátéve, hogy Washington szerint a csapások sikeresek voltak.

Az első a sok közül

Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy a lépés csak az első a megtorló akciók sorában, amelyek a Jordániában amerikai katonák ellen elkövetett dróntámadást követően következnek. "A válaszlépésünk ma kezdődött" - mondta. "Folytatódni fog az általunk választott időpontokban és helyeken".

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok "nem törekszik konfliktusra a Közel-Keleten vagy bárhol máshol a világon", de megtorlást fog alkalmazni bárki ellen, aki amerikaiaknak akar ártani.

Kirby e megjegyzésekhez csatlakozva azt mondta, hogy ez "nem csak egy egyszeri" támadás lesz, de hangsúlyozta, hogy Washington nem akar konfliktust Iránnal. Hozzátette, hogy a célpontokat "az IRGC és az általuk szponzorált és támogatott csoportok képességeinek leépítése és megzavarása érdekében választották ki".

A Politico két meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Washington most Jemenre összpontosíthat, hogy olyan helyi csoportokat vegyen célba, amelyek az USA szerint szintén Iránhoz kötődnek.

Mit torolt meg az USA?

A Pentagon szerint iráni kötődésű csoportok több mint 160 támadást hajtottak végre amerikai támaszpontok és erők ellen a Közel-Keleten október 7. óta, amikor a közel-keleti feszültségek ismét fellángoltak, miután a Teheránnal szoros kapcsolatban álló Hamász palesztin fegyveres mozgalom meglepetésszerű támadást intézett Izrael ellen.

Az amerikai légicsapások újabb hulláma azután következett be, hogy a múlt hétvégén egy dróntámadás során a szíriai és iraki határ közelében lévő jordániai Tower 22 amerikai támaszponton három amerikai katona meghalt, és több mint 40 másik megsebesült. A felelősséget az Iraki Iszlám Ellenállás, a síita milíciák ernyőszervezete vállalta magára. Biden a "Szíriában és Irakban működő, Irán által támogatott radikális militáns csoportokat" tette felelőssé.

Visszahatás

Irak és Szíria is elítélte az amerikai csapásokat.

Yahya Rasool iraki katonai szóvivő "az iraki szuverenitás megsértésének" nevezte a támadásokat, és arra figyelmeztetett, hogy azok "aláássák az iraki kormány erőfeszítéseit, és olyan fenyegetést jelentenek, amely Irakot és a régiót szörnyű következményekkel járhat".

A szíriai hadsereg a SANA hírügynökség idézése szerint "az amerikai megszálló erők agressziójaként" ítélte el a támadást. Ragaszkodott ahhoz, hogy a támadás számos halálos áldozatot követelt civilek és katonák között, és egy olyan területen történt, ahol Damaszkusz az IS (Iszlám Állam, korábban ISIS) terroristái ellen harcol.

Ezeknek az akcióknak - tette hozzá a közlemény - "nincs más indokuk, mint a Szíriai Arab Hadsereg és szövetségesei képességének gyengítésére tett kísérlet a terrorizmus elleni küzdelem terén".

Eközben az Egyesült Államokban Mike Johnson republikánus házelnök megdorgálta Bident a gyenge külpolitika miatt, arra utalva, hogy a Fehér Háznak egy teljes hétbe telt, mire reagált a jordániai támadásra. Kijelentette, hogy a kormányzat "nyilvános handabandázása és túlzott jelzései", ahelyett, hogy "világos és erőteljes választ" adott volna, aláássa Washington képességét, hogy reagáljon Iránra.

Marjorie Taylor Greene republikánus kongresszusi képviselőnő szintén azzal vádolta Bident, hogy kudarcos külpolitikát folytat. Kijelentette, hogy a jelenlegi elnök alatt a csapatok túlságosan szétszóródtak a világban, ami sebezhetővé teszi őket a támadásokkal szemben, miközben az otthoni problémákat, köztük "az országunkba betörő terroristákat, kartelleket, bűnözőket" teljesen elhanyagolták.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.