Hogy távolítsuk el a jeget az autóról? - Egy mérnök megoszt néhány gyors és könnyű technikát

Suresh Dhaniyala, a Clarkson Egyetem gépészmérnök professzora azt tanulmányozza, hogy a vízpára hogyan lép kölcsönhatásba a levegő által szállított részecskékkel különböző atmoszferikus körülmények között. A fagyos szélvédők hasonlóak az általa a laborban tanulmányozott termodinamikai kérdések némelyikéhez.

Szélvédő kondenzáció

A Föld atmoszférájában a levegő mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű vízpárát, de csak annyit, amennyit a levegő tartani tud. Ez a limit a 100% relatív páratartalom. A harmatpont az a hőmérséklet, amelyen a relatív páratartalom eléri a 100 %-ot. A nedves levegőnek magas a harmatpontja, a száraz levegőé alacsony. Minden egyes Celsius-fok csökkenéssel a levegő közelebb kerül harmatpontjához (a vízpára szállító kapacitás). A harmatpont alá esés esetén a víz kondenzálódik a felületekre, vagy ködöt képez.
Az éjszaka folyamán az autó szélvédők a hideg sötét ég alatt relatíve hidegek, ami azt jelenti, hogy hőt szabadítottak ki a környező területre látható és láthatatlan fény formájában. Ahogy a levegő érintkezésbe lép a hideg szélvédővel, eléri a harmatpontját és a vízpára a szélvédőn kondenzálódik. Amikor ez a sugárzó hűlés a szélvédő felületének hőmérsékletét fagypont (0 Celsius-fok) alá csökkenti, a szélvédőn kondenzált vízréteg megfagy.

Az autó jégtelenítése

A szélvédő jégtelenítéséhez van néhány módszer, némelyik több időt és erőfeszítést kíván, mint a többi.
Egy opció, hogy közvetlenül permetezzünk egy kis mennyiségű meleg folyadékot a fagy rétegre, hogy olvadjon. Hogy ez működjön, a permet folyadék elég meleg kell legyen ahhoz, hogy a fagyyréteg általános hőmérsékletét az olvadáspont fölé emelje. De a hőmérséklet nem lehet forróbb, mint az üveg hőmérséklete, mert elreped a szélvédő.

Egy jobb módszer a jég olvasztására, anélkül, hogy károsítanánk az autót az, hogy olyan meleg folyadékot permetezünk az ablakra, aminek a víznél alacsonyabb a fagyáspontja. például a denaturálta etilalkohol és víz keveréke. Ez felolvasztja a fagyréteget anélkül, hogy felmelegítené az üveget, és a létrejövő a szélvédőn folyadék rétegnek alacsonyabb lesz a fagyáspontja, mint a víznek. Folyékony marad és ablaktörlővel letörölhetjük. Az alkohol és víz keverékéhez hasonló módszert , például glikolt, gyakran alkalmaznak, hogy fenntartsák a jeges felületet a jégpályán. Ez a módszer meglehetősen gyorsan és könnyen megolvasztja a jeget túl sok erőfeszítés nélkül. Be sem kell indítani az autót.

Ha kicsit több időnk van, beindíthatjuk az autót és működtethetjük a légkiolvasztó rendszert, ami forró levegőt fúj - a cél a 80 Fahrenheit-fok fölé menni - a szélvédő belsejére. Ez felmelegíti a szélvédőt és végül megolvasztja a jégréteget. Amint látunk némi olvadást, az ablaktörlővel letörölhetjük a maradék jeget. Ez a megoldás több energiát fogyaszt, mivel az autónak fel kell melegítenie a szélvédőt, de nincs sok tennivalónk.

A jégtelenítő rendszer használata, hogy meleg levegőt fújjon a szélvédőre segít megtisztítani a szélvédő belsejét is, amikor a kondenzációtól elködösül. Amúgy, ha kint száraz, letisztíthatjuk a szélvédő ködöt úgy is, hogy kinyitjuk az autó ablakát és beengedjük a kinti levegőt.

Ha sietünk, használhatunk jégkaparót, amivel feltörjük a heget és kis jégszigeteket hozunk létre a szélvédőn. Az ablaktörlő körbe mozgatásával aztán mechanikusan eltávolítjuk és megolvasztjuk a darabokat. Ez tőlünk több energiát igényel, de az autótól nem.

Vagy hagyjuk, hogy a Nap felmelegítse a szélvédőt és lassan felolvadjon a hégréteg. Ez minden szempontból energiatakarékos módszer.

(Forrás: The Conversation: https://theconversation.com/)