„Ha még mindig franciatanárként dolgoznék a Kölcseyben, fel sem merülne, hogy EP-képviselőnek induljak” – mondta el a 2022-es őszi polgári engedetlenségi akciói miatt a munkahelyéről elbocsátott Törley Katalin a 444-nek, miután az MKKP bejelentette, hogy a pedagógus áll az európai parlamenti listájuk második helyén.

Törley szerint ugyanakkor ez nem tekinthető jelentős változásnak a Tanítanék mozgalom életében, legalábbis abban az értelemben nem, hogy ők eddig is politizáltak, mostantól azonban a nagypolitika eszközeit fogják felhasználni a szakpolitikai küzdelmükhöz.

Amikor a portál újságírója megkérdezte tőle, hogy miért pont az EP-választáson indul, és miért nem az önkormányzatin, vagy miért nem várta meg a 2026-os országgyűlési választásokat, Törley azt felelte, hogy 2026-ig nem érnek rá, továbbá a Tanítanék mozgalom számára az európai értékek nagyon fontosak, és úgy véli, hogy ezen a szinten lehet tenni az oktatás ügyéért. Ezt Törley úgy képzeli el, hogy ezzel az itthoni közegben fel lehet hangosítani a problémákat, és folyamatosan napirenden lehet tartani az ügyüket.

Törley Katalin a Fülkében: „A kormánynak 12 éve volt az oktatás reformjára. Akkor mégis, kit kritizáljak?"

A pedagógusok tiltakozása reform helyett a szakmába még egyszer belerúgó státusztörvényhez vezetett - nagyon tömören így foglalható össze mindaz, ami 2023-ban történt a pedagógusokkal. Arról, hogy hogyan jutottunk ide, és hogyan tovább innen, Törley Katalint kérdeztük közéleti podcastunkban.

Ugyanakkor szerinte az oktatás egész Európában válságban van, tehát összeurópai szinten is kell keresni válaszokat, nemcsak tagállami szinteken. Mindehhez nem utolsó szempontként azt is hozzátette, hogy EP-képviselőként joga lenne bemenni a magyar Országgyűlésbe is, ahonnan tudomása szerint jelenleg ki van tiltva.