“Az egész világon nő a jövedelmi és jóléti különbség, melyet jelentős részben a hiperglobalizáció és a munkaerővel spóroló technológiák okoztak, és ez kiváltott egy olyan reakciót a liberális demokráciával szemben, melyet azután kihasználhatnak populista, autokrata és erőszakos mozgalmak. A magán- és államadósság olyan szintet értek el, amely hosszú távon fenntarthatatlan. Ebből adósság és pénzügyi válságok alakulhatnak ki. Visszatérhet az infláció és a stagfláció, melyet az ellátási láncok problémái válthatnak ki. A globális trend a protekcionizmus, a deglobalizáció, a gazdasági összefonódás szétválása, és a dollár szerepének csökkenése a világgazdaságban” - vázolja fel a helyzetet a New York University emeritus professzora, aki megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008 előtt, de senki sem akart hinni neki.

“Amikor 2006-ban figyelmeztettem a davosi világgazdasági konferenciát, hogy globális pénzügyi válság közeleg, akkor azt mondták, hogy alaptalanul huhogok a végzetről. Amikor 2007-ben Davosban megjósoltam, hogy az eurozóna több tagállama hamarosan államadósság-válságba juthat, akkor Olaszország akkori pénzügyminisztere szabályosan lehurrogott mindenki előtt. 2016-ban, amikor mindenki arról kérdezett, hogy vajon Kínában is pénzügyi válság alakul-e ki a tőzsde összeomlása miatt, és ebből azután globális pénzügyi krízis keletkezhet, akkor azt válaszoltam: a kínai gazdaság leszállóban van, de az állam képes lesz ennek menedzselésére. Ez be is jött” - emlékezik most a Végzet közgazdásza a Project Syndicate oldalon.

Roubini arról is értekezett, hogy milyen hatást gyakorolhat a mesterséges intelligencia a világgazdaságra: “Jó esély van arra, hogy a mesterséges intelligencia megváltoztassa a világgazdaság működését a következő évtizedekben, de nem úgy, ahogy Davosban gondolják. A jövő mesterséges intelligencia technológiái ugyanis messze túlmutatnak a jelenlegi modelleken. Gondoljunk csak arra, hogy a robottechnológiában és az automatizálásban milyen forradalom megy végbe: hamarosan jönnek az emberszabású robotok, melyek meg tudják tanulni az emberek munkáját, és el tudják végezni a feladataik jórészét. Ezentúl vegyük figyelembe azt is, hogy a biotechnológiában, az orvostudományban mit változtathat meg a mesterséges intelligencia, amely meghosszabbíthatja az emberi életet. Nem kevésbé érdekes az, hogy milyen hatást gyakorolhat a mestersége intelligencia a kvantum számítógépekre, hiszen ez a két technológia minden bizonnyal összeolvad majd.”

A zöld átmenet is más lesz

Nouriel Roubini szerint a klímaváltozás elleni globális küzdelmet is alapjaiban változtatja meg a mesterséges intelligencia: „Nem a megújuló energiák oldják meg a problémát, mert ezek csak túlságosan lassan változtatnak az energiafelhasználáson. Nem az olyan költséges technológiáké lesz a főszerep, mint a karbon megkötése vagy a zöld hidrogén. Ehelyett a fúziós energia jelentheti a megoldást, ha 15 éven belül ilyet tudnak építeni az energiahálózatok ellátására. Ez óriási mennyiségű olcsó és tiszta energiát jelentene, mellyel olcsón sótalanítani lehetne a tengervizet. Létrejöhetne egy olyan globális agrotechnológia, mely képes lenne 10 milliárd ember ellátására.”

Roubini is feltételes módban ír a fúziós energia világméretű alkalmazásáról, mert egyelőre még senki sem tudja, hogy a tudósok kísérleteinek eredményeképp mikor lehet jelentős számban előállítani ilyen fúziós erőműveket.

Mit változtat a pénzügyekben a mesterséges intelligencia?

“Nem a decentralizált blockchain vagy a kriptopénz lesz a pénzügyi forradalom központjában, hanem a központosított fintech technológia, amely már ma is használja a hétköznapi fizetések során a mesterséges intelligenciát. A pénzügyi rendszer hatékonysága növekedhet, hiszen a kölcsönök felvételénél, a biztosításnál, a hitelek elosztásánál a mesterséges intelligencia döntő szerepet kaphat. A mesterséges intelligencia új anyagokat hozhat létre, a 3D technológia általánossá válhat, a nanotechnológiában és a szintetikus biológiában is forradalmat hozhat. Mindez jobbá teheti a világot, de csak akkor, ha sikeresen menedzseljük a negatív mellékhatásokat, és hogyha a mesterséges intelligenciát arra használjuk, hogy szembeszálljunk a nagy fenyegetésekkel. Csak reménykedhetünk abban, hogy a mesterséges intelligencia egy napon felülkerekedik az emberi butaságon, de erre csak akkor lesz esély, ha az emberiség nem öli meg magát” - zárja cikkét a Project Syndicate oldalon Nouriel Roubini.