Az Európai Unió több országa is szankciókat javasol a Csiszjordániában élő szélsőséges izraeli telepesekkel szemben. Franciaország, Spanyolország, Írország és Belgium kezdeményezéséhez csatlakozott most Németország is, amely Izrael egyik legfőbb európai szövetségese.

Olaf Scholz német kancellár hétfőn egy telefonbeszélgetés alkalmával figyelmeztette Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnököt, „nagyon aggasztónak” nevezve a palesztinok helyzetét Gázában, hangsúlyozva, hogy sürgősen javítani kell a humanitárius segélyekhez való hozzáférést.

Az EU akadályokba ütközött, ugyanis Magyarország és Csehország sem támogatja a szankciókat, amelyet a Politico információi szerint szerdán tárgyalnak meg az uniós diplomaták. A Politico kérdéseire a magyar és a cseh tisztviselők nem válaszoltak, de az Index megkeresésére Paczolay Máté külügyi szóvivő megerősítette, hogy az izraeli telepesek elleni szankció blokkolásáról szóló hír igaz.

A napokban már Joe Biden amerikai elnök négy olyan Csiszjordániában élő izraeli teleptest sújtott szankciókkal, akik az indoklás szerint erőszakos cselekményeket követtek el palesztinok ellen. Az intézkedések értelmében az érintett négy izraeli telepes amerikai fennhatóság alatt őrzött minden vagyonát zárolják, és megtiltják az amerikai vállalkozások számára a velük való üzleti kapcsolatot.

Az elnöki rendelet alapján a szankció azokra szabható ki, akik erőszakos cselekedeteket irányítanak vagy követnek el civilek ellen, illetve erőszakkal fenyegetnek, valamint civileket az otthonuk elhagyásával járó módon megfélemlítenek, tulajdont foglalnak le, és terrorcselekményt hajtanak végre.

FRISSÍTÉS:

Cikkünk megjelenése után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkból jelentkezett be, ahol tárcája közleménye szerint elmondta, „nincs itt az ideje izraeliek szankcionálásának, mivel az csak további feszültségeket tud generálni, meghosszabbíthatja a terrorellenes műveleteket, újabb áldozatokat okozhat”. Szerinte Európának arra kéne koncentrálnia, hogy „a terrorellenes műveletek mielőbb sikerre vezessenek, és az élet visszatérhessen a normális mederbe a Közel-Keleten, ami amúgy már megindult az Ábrahám-megállapodásokkal, csak sajnos a Hamász terrortámadása ennek megálljt parancsolt”.

Úgy véli, ez a fellépés is azt jelzi, hogy Európában nagy az „Izrael-ellenesség”. Azt is elmondta, hogy „olyan indulatokkal túlfűtött, nagyon alacsony színvonalú személyeskedésbe átmenő” vitát még nem élt át az utóbbi tíz évben Brüsszelben, mint az előző hétvégén a külügyi tanácsban a közel-keleti napirendi pont alatt. A Facebook-videója szerint délután születhet döntés az ügyben.