szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Német kutatók egyelőre nem tudtak rájönni, miért van más tulajdonsága néhány holdkőzetet beterítő pornak, mint az összes többinek.

Mintegy egymillió, a Holdról készült fotót nézettek át a mesterséges intelligencia (MI) segítségével a Münsteri Egyetem kutatói. A felvételekt mindegyikét a NASA űrszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter készítette. A tudósok a Hold porát vizsgálták, amikor néhány olyan sziklára bukkantak, amiről úgy vélik, hogy egyedülálló, mágnesezett por borítja.

A Journal of Geophysical Research: Planets című tudományos lapban megjelent publikáció szerint az MI összesen 130 ezer olyan képet talált, amin ilyen sziklák láthatók, ennek nagyjából a felét tudták eddig átnézni a tudósok.

Ottaviano Rüsch, a tanulmány vezető szerzője szerint az egyik képen egy sötét foltokkal rendelkező sziklát vettek észre. Ez nagyban különbözött attól, amit eddig a Hold felszínén láttunk, ugyanis jóval kevesebb fényt vert vissza a Napból a többihez képest. A tudósok azt gyanítják, hogy ez a por sajátos szerkezetének, például a sűrűségének és szemcseméretének köszönhető.

NASA LRO / NAC

A csapat a képeket elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a sziklák akkor kerülhettek a felszínre, amikor a Reiner K nevű kráter keletkezett. A kutatók kiemelik: a fényvisszaverő képességtől eltekintve a sziklák nem különböznek más, a Holdon lévő szikláktól.

Hogy mi okozza ezt a különbséget, egyelőre nem tudni. A jövőbeni küldetések segíthetnek felfedni a titkot. Egy elmélet azonban már született: a szakemberek úgy vélik, hogy ez a por mágneses tulajdonsággal rendelkezik, így másként viselkedik a sziklák felszínén.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.