A dollárbaloldal és Joe Biden embere, David Pressman is az antiszemita Gyöngyösi Mártont védi

Újabb elképesztő részletekre derült fény, amelyek a Jobbik elnökének, Gyöngyösi Mártonnak változatlan és megrögzött antiszemitizmusát bizonyítják. Az Origóhoz eljutott 2020-as belső levelezésben, ami Gyöngyösi Márton és Stummer János között zajlott, Orbán Viktort cionista bérencnek, valamint a lubovicsi szekta foglyának nevezték. A Jobbik elnöke miért tehetett ilyen kijelentéseket? Mondhatjuk, hogy a pártelnök antiszemita?

Magyarországon a nemzeti kormány zéró toleranciát hirdetett a magyarellenesség, keresztényellenesség és az antiszemitizmus minden formájával szemben, utóbbi kapcsán a cionistázás, az Izrael-ellenesség, a zsidózás egy kaptafára mennek. 2012 novemberében Gyöngyösi felszólalásában az akkori gázai konfliktus kapcsán előadta, hogy itt lenne az ideje annak, "hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára."

Három évvel később a Jobbik mostani elnöke a Newsweek Polska című lengyel lapnak azzal kapcsolatban fejtette ki meggyőződését, hogy „a cigányok fenyegetik Magyarországot". Arról is beszélt a lengyel lapinterjúban, hogy az egyenruhás Magyar Gárda is azért jött létre, hogy békét hozzon a falvaknak.

Az pedig, hogy a nyíltan antiszemita és rasszista Jobbik-vezér az Európai Parlament külügyi szakbizottságának tagjaként faggathatta a magyar kormány biztos-jelöltjét, Várhelyi Olivért, mindent elmond az EP morális állapotáról.

Ezt a botrányos mondatot azok után írta le Gyöngyösi, hogy számtalanszor nyilatkoztak arról, hogy ők már nem antiszemiták, arra hivatkozva, hogy már megváltozott az álláspontjuk. Miért próbálja a Jobbik évek óta azt bizonyítani, hogy ők nem egy antiszemita párt?

A Jobbiknál most mintha úgy fognák fel az antiszemitizmus kérdését, ahogy az iskolai diák a helyes beszédet és öltözködést; vagyis a társadalmi viselkedés (ez esetben politikai magatartás) elfogadott morális mércéje és szabályai szerint, megfelelő módon próbálnak viselkedni nyilvánosan a Jobbik politikusai, és egy komilfó párt szeretnének lenni a nyugati közvélemény szemében. Utóbbi nem egyszerű folyamat, például a Jobbik részéről már felvetették az Európai Néppárthoz való csatlakozást, de ezt a Néppárt részéről akkor, 2018-ban elutasították. Ahogyan Gyöngyösi esetében, úgy másoknál is felvetődhet, hogy

A baloldali pártok eltérőképpen nyilatkoztak Gyöngyösi Márton újabb antiszemita botrányáról. Hiller István szerint ostobaság ilyeneket mondani, míg a gyurcsányista Arató Gergely szerint a választók eldöntik majd, hogy antiszemita-e a Jobbik. Mi állhat annak hátterében, hogy nem ítélték el egyhangúan a Jobbik elnökének megnyilvánulását?

Bár a baloldal pártjai levitézlett, kiüresedett, identitást-vesztett alakulatoknak is tekinthetők, nekik nem kell bizonygatni a nemzetközi szövetségeseik felé a megbízhatóságukat, míg a Jobbiknak van egy olyan múltja, amelynek révén a baloldalon belül is – bizonyos fokig – „sakkban tartható". Az ellenzék meghatározó része kapcsán felvethető a politikai sandaság is:

A baloldalnak egyébként régóta akadnak gondjai az antiszemita kirohanásokkal: például 2006-ban Pásztor Tibor MSZP-s önkormányzati képviselő „a Fidesz kettes számú díszzsidójának" nevezte Deutsch Tamást, és az ügyben például Hiller István miniszter, a párt akkori elnökeként magyarázkodni kényszerült.

David Pressman, Joe Biden embere nem kívánta kommentálni Gyöngyösi Márton kijelentését. Az amerikai diplomata hallgatása annak fényében meglepő, hogy korábban széder-vacsorára hívta a Jobbik-elnököt. Mit sejtethet ez a reakció annak tükrében, hogy a nagykövet egyébként kiváló kapcsolatokat ápol magyar baloldali politikusokkal és közéleti szereplőkkel, sztárokkal?

Elsősorban azt, hogy az amerikai demokraták által Magyarországra delegált nagykövet számára nincsenek valódi elvek, csak nyers politikai érdekek. Ha nem így lenne, nem hívna meg egy zsidó ünnep alkalmából egy ismert antiszemita pártvezetőt a rezidenciájára. Pressman már régóta nem képes ellátni teljes értékűen klasszikus diplomáciai feladatát, és inkább csak feszültebbé teszi a magyar–amerikai kapcsolatokat, ami pont ellentétben áll a nemzetközi jog által a nagykövetre rótt feladatokkal. A kezdetektől nyilvánvaló:

Ugorjunk pár évet az időben. 2012-ben a magyar parlamentben a zsidó képviselők listázását követelte Gyöngyösi Márton. Hogyan fordulhat elő, hogy azóta is komoly politikai pozíciót tölt be? Jól emlékszünk, hogy annak az ügynek tulajdonképpen nem volt jogi következménye?

Az ok sokak számára egyértelmű lehet, jelesül a baloldal – ahova immár az egykor radikális Jobbikot is sorolhatjuk – nem érez felelősséget a politikusaik nyilatkozatai, tettei miatt. Gyöngyösi listázós beszédének nem lett sem politikai sem közjogi következménye, pedig ahogy Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke fogalmazott akkor, Gyöngyösi a zsidókat és határon túliakat egyaránt megsértette: „antiszemita megnyilatkozása nyílt provokációt jelent nem csupán zsidó polgártársaink és ... Magyarország, hanem hasonló módon a határon túlra szakadt, legfőképpen pedig a kettős állampolgársággal rendelkező magyarok ellen is."

Több alkalommal tett kifejezetten zsidógyűlölő, antiszemita kijelentéseket Gyöngyösi Márton. Az egyik ilyen eset néhány éve történt a Jobbik lakossági fórumán, ahol a jelenlegi pártelnök arról beszélt, hogy minden izraeli állampolgár nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Egy 2013-as lakossági fórumon Gyöngyösi odáig ment, hogy a holokauszt áldozatain gúnyolódott. Van arra jogi lehetőség, hogy az ilyen és effajta kijelentések miatt a hatóságok előtt feleljen a Jobbik elnöke?

Magyarország Alaptörvényének IX. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, ugyanakkor, a IX. cikk (5) cikke alapján, a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 332. § (2) bekezdése szerint, aki nagy nyilvánosság előtt, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja ellen erőszakra vagy gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Általánosságban egy lakossági fórum rendszerint nagy nyilvánosságnak minősíthető, így a Btk. 333. § értelmében, aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás vagy más, emberiesség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Vagyis aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot, vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjeszt, vagy nyilvánosság előtt használ, vagy közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. Fontos értékelési szempont lehet, hogy a magyar ítélkezési gyakorlat szerint

AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!