Olyat mondott nekem a barátnőm, amit meghallva másnap azonnal kidobtam a páromat

Azért vannak a jó barátok… Szeretem ezt a slágert. De ha beleírhatnék valamit a szövegébe, az lenne: milyen jó, hogy a jó barátok és barátnők olykor a fejünkre koppintanak! És hiszem, hogy ez mindig a lehető legjobbkor történik. Csak az a kérdés, hajlandóak vagyunk-e komolyan venni a figyelmeztető dorgálást, amit a mi érdekünkben mondanak, hogy boldogabbak legyünk.

Én komolyan vettem, amit egy idősebb barátnőm, Kinga egy lazának indult, vasárnap esti cseteléskor írt nekem. Persze máskor is célzott már rá, hogy nem kéne újra olyan kapcsolatba belemennem, ahol én vagyok a harmadik, de hiába, megint elragadott a szenvedély. Most azonban talán volt valami a levegőben, amitől a szívembe találtak a sorai: „Dézi, nem szabad belebonyolódnod, mert foglalt! Ne pazarold az idődet! Ráadásul ez nem is szép dolog!” Talán épp most telítődtem azzal a sok csalódással, amik a hasonló kapcsolatok miatt értek az utóbbi években? Vagy nem akartam újabb karmát magamnak egy foglalt pasi miatt? Talán ez is, az is igaz. De az biztos, hogy amikor a csetelés után beültem egy kád forró vízbe, kristálytisztán éreztem, hogy le kell zárnom ezt a mostani viszonyomat Zolival. Eldöntöttem, hogy felhagyok szeretői szerepemmel, amely ehhez a bitang jóképű, de csélcsap és rideg rendezőhöz fűzött, akibe kis híján beleszerettem (az utóbbi talán már meg is történt egy kicsit). Másnap megírtam neki, hogy vége. Megkönnyebbülést éreztem, és hálát adtam az égnek sok mindenért. Hogy még nem zúgtam bele totálisan, mert úgy ezerszer kínkeservesebb lett volna kiszállnom, hogy volt lehetőségem a döntésre, hogy nem ő dobott el, mit sem törődve azzal, hogy szenvedek, mint egy kutya!

Vészhelyzet a királyi családban: ez a forgatókönyv, ha bekövetkezik a legrosszabb

Nem tudom pontosan, mi zajlott le köztem és a barátnőm között azon az estén, amivel ilyen jótékonyan hatott rám, de azóta sem győzőm megköszönni neki, hogy odafigyelt a lelkemre, és a legjobbkor osztotta velem azt, amire – bár nem tudtam róla – de olyan nagyon szükségem volt.