Légiriadót hirdettek két ukrán régióban szerdán – tudta meg a TASZSZ.
A portál szerint a riadó Dnyipro és Mikolajiv régiókat érintette.
Svájc kormánya szerdán közölte, hogy az elkövetkező években növelni fogja a katonai kiadásokat – írja a The Guardian.
Viola Amherd svájci elnök elmondta, hogy 2035-től mintegy 20 milliárd svájci frank (22,58 milliárd dollár) többletforrás áll majd rendelkezésre az ukrajnai háború előtti tervezéshez képest. Svájc 2023-ban 1,9 milliárd frankot különített el védelmi célokra – jelentette a Reuters.
A biztonságpolitikai helyzet nyilvánvalóan nehéz, tekintettel a jelenlegi instabilitásra, az európai kontinensen zajló háborúra, a közel-keleti fegyveres konfliktusokra és a világ más villámpontjaira
– mondta Amherd egy sajtótájékoztatón.
Amherd, aki egyben védelmi miniszter is, elmondta, hogy jelenleg „nagyon sok válság” van, és a terv részben figyelembe veszi az ukrajnai háború tanulságait.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
Rendkívül súlyos helyzetről számolt be Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők új főparancsnoka az avgyijivkai és kupjanszki frontszakaszon, miután Rusztem Umerov védelmi miniszterrel közösen látogatást tettek a térségben.
A műveleti helyzet rendkívül súlyos és feszült
– írta Telegram-oldalán szerdán Szirszkij. Tájékoztatása szerint az orosz erők létszámfölényben vannak, az orosz légierő nagy mennyiségben vet be irányított bombákat, és folyamatos tüzérségi támadások érik az ukrán állásokat.
Szirszkij szerint Kijev minden tőle telhetőt megtesz állásainak megtartására, és tartalékosokat mozgósított csapatainak megerősítésére.
Ukrán és orosz katonai megfigyelők az utóbbi napokban egybehangzóan az ukrán csapatok rosszabbodó helyzetéről számoltak be a Donyeck megyei Avgyijivka térségében.
Az utánpótlásukat biztosító folyosó kevesebb mint öt kilométerre zsugorodott az utóbbi hónapok heves harcaiban, és bekerítés fenyegeti a városban lévő ukrán alakulatokat és a még ott maradt mintegy ezer civilt.
Norvégia ötödik legnagyobb városa, Drammen vezetése úgy határozott, hogy a városba ezentúl csak ukrajnai menekülteket fogadnak be, a döntés szerdán éles bírálatokat váltott ki a politikai szereplőkből, és rasszizmussal is megvádolták a városvezetést – írja az MTI.
Az ország déli részén található város vezetése az oslói kormány előzetes figyelmeztetése ellenére szavazta meg kedden, hogy a jövőben csak ukrajnai menekülteket fogadnak be.
Jonas Gahr Störe miniszterelnök szerint a városvezetés ezzel túllépte hatáskörét. „Ez nem olyasvalami, amiről a városok dönthetnek” – mondta a balközép kormányt vezető Störe szerdán az NRK közszolgálati televíziónak nyilatkozva.
A 120 ezer lakosú Drammen mindössze 40 kilométerre fekszik a fővárostól, Oslótól. A polgármester a norvég Konzervatív Párt tagja, a városi tanácsban pedig a konzervatívok egy bevándorlásellenes párttal és a Nyugdíjasok Pártjával alkotnak többséget.
Erna Solberg, a Konzervatív Párt elnöke is bírálta a Drammenben született döntést az NTB helyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Mint mondta, egyetlen önkormányzat sem határozhat úgy, hogy csak bizonyos államokból fogad be menekülteket.
Störe szintén kitért arra, hogy egyenlőkként kell bánni minden menekülttel.
A kormánykoalícióban részt vevő Centrum Párt egyik tagja a rendőrségen feljelentést tett Drammen városvezetése ellen „intézményes rasszizmus” címén.
Ukrajna készen áll arra, hogy a lengyel hatóságok ellenőrizzék a határon az ukrán gabona minőségét – jelentette ki Mikola Szolszkij ukrán agrárpolitikai miniszter egy szerdai tévéműsorban.
Ez egy kis probléma, hadd ellenőrizzék kollégáink. Nem félünk az ellenőrzésektől
– válaszolta a tárcavezető Michal Kolodziejczak lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes nyilatkozatára, amelyben utóbbi azt mondta, hogy az összes ukrán gabonát további ellenőrzésnek vetik alá a határon, mert szerintük rossz a minősége.
Szolszkij kiemelte, hogy valójában csekély mennyiségű gabonát exportál Ukrajna Lengyelországon keresztül, mert az ukrán gazdálkodók 90 százaléka már harmadik hónapja a tengeri kikötőkön keresztüli exportot részesíti előnyben. Emellett Ukrajna folyamatosan különböző szinteken tárgyal Lengyelországgal a mezőgazdasági termékek szállításával kapcsolatos kérdésekről.
Határozottan elítéljük a provokációkat, amelyeket a határon láttunk
– idézi Szolszkijt az MTI.
Kanada 44 millió dollárt különített el Ukrajna támogatására az F–16-os vadászrepülőgépekből álló flottájának felállításához – közölte Bill Blair kanadai védelmi miniszter az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport (UDCG) 19., Ramstein-ülésén Brüsszelben.
A kanadai védelmi minisztérium szerint a juttatás része annak az 500 millió kanadai dolláros csomagnak, amelyet Kanada 2023 júniusában jelentett be Ukrajna számára.
A 44 millió dollárt olyan felszerelésekre fordítják, mint pótalkatrészek, fegyverállomások, repüléstechnika és lőszerek – közölte a kanadai védelmi minisztérium.
Kanada továbbá hozzájárul a kiképzési erőfeszítésekhez a montreali székhelyű Top Aces Inc. által szerződtetett polgári oktatók, repülőgépek és támogató személyzet biztosításával, valamint az ukrán légierő személyzetének angol nyelvű képzésével. A kiképzési támogatás értéke 15 millió kanadai dollár, és 2024 februárjától 2025-ig tart majd – írja a Kyiv Independent.
Svájc kormánya szerdán közölte, hogy az elkövetkező években növelni fogja a katonai kiadásokat – írja a The Guardian.
Viola Amherd svájci elnök elmondta, hogy 2035-től mintegy 20 milliárd svájci frank (22,58 milliárd dollár) többletforrás áll majd rendelkezésre az ukrajnai háború előtti tervezéshez képest. Svájc 2023-ban 1,9 milliárd frankot különített el védelmi célokra – jelentette a Reuters.
A biztonságpolitikai helyzet nyilvánvalóan nehéz, tekintettel a jelenlegi instabilitásra, az európai kontinensen zajló háborúra, a közel-keleti fegyveres konfliktusokra és a világ más villámpontjaira
– mondta Amherd egy sajtótájékoztatón.
Amherd, aki egyben védelmi miniszter is, elmondta, hogy jelenleg „nagyon sok válság” van, és a terv részben figyelembe veszi az ukrajnai háború tanulságait.
Az orosz csapatok szerdán ismét lőtték Herszon városát, a jelentések szerint három ember megsérült, köztük egy 14 éves lány.
Egy 14 éves gyermeket rendkívül súlyos állapotban szállítottak kórházba. Robbanásos sérülése van, láb- és nyaksérüléseket szenvedett. A lány a műtőasztalon fekszik, az orvosok az életéért küzdenek
– közölte Oleksandr Prokudin, a Herszoni Regionális Katonai Igazgatóság vezetője.
Az Ukrajinszka Pravda értesülése szerint egy 19 éves férfi szintén lábsérülést szenvedett, valamint egy 84 éves herszoni férfi is orvosi segítségre szorul.
Oroszország nem zárhatja ki annak eshetőségét, hogy a nyugati politikusok közvetlen katonai konfrontációra készülnek az Orosz Föderációval – jelentette ki Jurij Zsdanov, az orosz delegáció tagja a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről folytatott bécsi tárgyalásokon.
A Nyugat politikusainak jelenlegi »kalandvágya« mellett nem zárhatjuk ki, hogy eljutnak egy közvetlen katonai konfrontációig hazánkkal
– idézi a diplomatát az mk.ru.
Mike Johnson, az Egyesült Államok Kongresszusának képviselőházi elnöke személyes találkozót szeretne Joe Biden amerikai elnökkel, mielőtt folytatná a munkát egy Ukrajnának és Izraelnek szánt finanszírozást tartalmazó projekttel kapcsolatban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az NBC TV csatorna forrása szerint Johnson és munkatársai az elmúlt két hónapban többször kértek találkozót Bidennel a Fehér Ház magas rangú tisztviselőin keresztül.
A legutóbbi kérés alig több mint egy hete érkezett, néhány nappal azelőtt, hogy a szenátus elfogadta a 95 milliárd dolláros kétpárti nemzetbiztonsági csomagot, a képviselőház republikánusai pedig menesztették Alejandro Mayorkas belbiztonsági minisztert.
Johnson találkozóra vonatkozó kérése nem feltétlenül a további segélyek szenátusi változatáról szólt, hanem inkább a törvénycsomag általános útjáról
– tette hozzá a tévécsatorna.
A Fehér Ház egyik tisztviselője ugyanakkor rámutatott a házelnök következetlenségére, és azt tanácsolta Johnsonnak, hogy fejezze be a „saját magával folytatott tárgyalásokat”, és ne halogassa tovább a nemzetbiztonsági szükségleteket a politika nevében.
Joe Biden kevesebb mint egy hónappal ezelőtt találkozott Johnsonnal és kongresszusi vezetőkkel, hogy megvitassák a kétpárti bevándorlási megállapodást, amely felszabadítaná az Ukrajnának nyújtott támogatást. Johnson akkor produktívnak nevezte a találkozót.
A szenátus által jóváhagyott csomag 61 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajnának az orosz agresszióval szembeni erőfeszítések támogatására, 14 milliárd dollárt Izraelnek a Hamász elleni háborúban, és további 4,83 milliárd dollárt az indo-csendes-óceáni térségbeli partnerek támogatására és a kínai agresszió elrettentésére.
Egyelőre nem tudni, hogy a képviselőház republikánus képviselői hajlandóak lesznek-e támogatni a törvényjavaslatot, miután azt a szenátus jóváhagyta.
Február 14-én az orosz csapatok tüzérséggel lőtték a Dnyipropetrovszki területen fekvő Nikopolt, egy 33 éves férfi megsebesült – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Szerhij Liszak, a régió katonai közigazgatásának vezetője közölte:
A támadás következtében egy 1990-es születésű férfi repeszsérüléseket szenvedett. A mentők azonnal kórházba szállították.
A támadás magánházakat, melléképületeket és egy gázvezetéket is megrongált.
Ukrajnának 10 év alatt 9 milliárd dollárra lesz szüksége ahhoz, hogy kulturális és turisztikai ágazata talpra álljon – közölte kedden az ENSZ kulturális ügynöksége, hozzátéve, hogy a háború eddig több mint 19,6 milliárd dollárnyi turisztikai bevételbe került az országnak – írja a The Guardian.
Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója a második világháború óta a leghalálosabb konfliktust váltotta ki Európában, és a háború végének semmi jele nem látszik – írja a Reuters.
A károk tovább nőnek, és az ágazat helyreállításának igényei egyre nagyobbak
– mondta újságíróknak Krista Pikkat, az UNESCO kulturális és vészhelyzetekért felelős igazgatója, hozzátéve, hogy csak a főváros, Kijev elmaradt bevétele 10 milliárd dollárra rúg.
A háború kétéves évfordulója előtti értékelésében az Unesco a kulturális javakban keletkezett károk költségét mintegy 3,5 milliárd dollárra becsülte, ami 40 százalékkal több, mint 2023-ban. A szervezet közölte, hogy 340 épületben, köztük múzeumokban, műemlékekben, könyvtárakban és vallási helyeken keletkezett károkat elemzett.
„A nemzetközi szolidaritás alapvető fontosságú lesz a szükségletek kielégítéséhez” – áll a jelentésben. „A kockázatmegelőzési intézkedések végrehajtása és a kreatív iparágak támogatása szintén fontos mozgatórugó a háború becsült hosszú távú hatásainak csökkentéséhez”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője cáfolta a Reuters február 14-i jelentésének valóságtartalmát, amely azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszünetet javasolt az Egyesült Államoknak Ukrajnában.
A Reuters február 13-án névtelenül nyilatkozó orosz és amerikai tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok állítólag azért utasította el Putyin béketárgyalási kísérleteit, mert Ukrajna nem szerepelt a javasolt tárgyalásokban.
„Nem, ez nem igaz” – mondta Peszkov a jelentéssel kapcsolatban.
A The Kyiv Independent azt írja, hogy a 2022 tavaszán folytatott sikertelen tárgyalásokat leszámítva eddig nem folytak közvetlen béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között. Kijev kategorikusan kijelentette, hogy a teljes orosz kivonulás előfeltétele bármilyen tárgyalásnak.
Mind az orosz tisztviselők, mind egy meg nem nevezett amerikai forrás azt mondta a Reutersnek, hogy az Egyesült Államok kizárta, hogy olyan, hátsó csatornán zajló béketárgyalásokat tartsanak, amelyekben Ukrajna nem vesz részt. Az amerikai forrás azt is elmondta, hogy Oroszországgal nem folytatnának hivatalos béketárgyalásokat.
Orosz források állítólag azt is mondták, hogy az USA nem bízik abban, hogy Putyin valóban tűzszünetet akar. Nyugati tisztviselők többször is azt mondták, hogy Oroszország valószínűleg nem fog jóhiszemű tárgyalásokba bocsátkozni.
A kelet-ukrajnai ostromlott város, Avgyijivka térségében készült egy videó arról, hogy a 3. ukrán rohamdandár miként indított támadást.
Avdiivka, a US-supplied MaxxPro MRAP in Ukrainian service with the 3rd Assault Brigade moves south of the coke plant, with the turret gunner engaging a Russian-held wooded area with a M2 .50 HMG. pic.twitter.com/9HrL3fQklo
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) February 13, 2024
A felvételen – amelyet először a Telegramra töltöttek fel – egy amerikai gyártmányú MaxxPro páncélozott járműből szórják a golyót az oroszokra az ukránok. A támadásra a városi kokszolótól délre került sor.
Egy másik, feltételezhetően későbbi videórészleten az látható, hogy kis híján tüzérségi találatot kaptak a támadók.
Close arrival of a projectile on the MRAP MaxxPro of the #Ukrainian Armed Forces in #Avdiivka. pic.twitter.com/Dyzqs6yoc2
— Oo ps (@ps_trump) February 14, 2024
Avgyijivkában nem egyszerű az ukránok helyzete. Az elemzők és az ukránok katonák is úgy látják, hogy csak ideig-óráig tudják megakadályozni azt, hogy az orosz hadsereg teljesen elfoglalja a települést.
Légiriadót hirdettek két ukrán régióban szerdán – tudta meg a TASZSZ.
A portál szerint a riadó Dnyipro és Mikolajiv régiókat érintette.
Az orosz csapatok megtámadták Nyikopol városát, egy 33 éves férfi megsérült – írta a Pravda.
„Az ellenséges terror következtében egy 1990-ben született férfi megsérült, repeszdarabok érték a hátát. A mentők sürgősen kórházba szállították” – írta a helyi mentőszolgálat.
A híradások szerint a támadásban több épület is megrongálódott.
A Máramarosi-havasokon keresztül szökött át Romániába három ukrán fiatal. Kettőt közülük élve hoztak le a hegyimentők, a harmadikat azonban halálra fagyva találták meg szerda reggel a román határrendészek.
Dan Benga, a Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) vezetője az Agerpres hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy az egyik ukrán fiatal felesége riasztotta a román hatóságokat. Elmondása szerint férje másik két fiatalemberrel elszökött Ukrajnából, amint a katonai behívójuk megérkezett.
Sajnos a Máramarosi-havasok egyik legnehezebb részét választották az átkeléshez
– jegyezte meg a hegyimentők vezetője. Az 1900 méter magas hegységben a mobiltelefonok sem működnek.
Amikor szerda hajnalban rátaláltak a két életben lévő fiatalemberre, ők azt állították, harmadik társuk visszafordult. A holttestet azonban a közelben, szintén román területen, egy folyó medrében találták meg reggel a határrendészek.
„A fiút a másik kettő magára hagyta, és a hidegben megfagyott. Ha elmondták volna már akkor, amikor megtaláltuk őket, hogy feljebb hátrahagyták, szerintem lett volna még esély rá, hogy őt is megmentsük” – idézte Dan Bangát az Agerpres.
A hegyimentők és a határrendészek szerdán közös küldetésre indulnak a hegyre, hogy lehozzák a szerencsétlenül járt ukrán fiatalember holttestét.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államok globális zavargásokat okoz az „ellenőrzött káosz” stratégiájával – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség Lavrov Állami Dumában mondott beszéde alapján.
A miniszter az Állami Dumában azt mondta, hogy az Egyesült Államok régiónként instabilitást okoz az irányított káosz stratégiájával.
Az amerikaiak célja, hogy régiónként instabilitást teremtsenek, úgymond irányított káoszt akarnak. Azonban valójában nem hiszem, hogy tudják, mit csinálnak
– mondta Lavrov.
Többpólusú és igazságosabb világrend van kialakulóban, amelynek célja, hogy biztosítsa a nemzetek természetes jogának érvényesülését abban, hogy döntsenek a jövőjükről és megválasszák fejlődési útjukat, több mint egy évtizede ez a globális fejlődés kulcstrendje
– hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.
Lavrov szerint Oroszország és számos külföldi partnere meg van győződve arról, hogy a Nyugat azon kísérletei, hogy állandósítsa egyoldalú előnyeit a nemzetközi kapcsolatokban, kudarcot vallanak.
Új elemzést közölt a védelmi és háborús kérdésekre szakosodott Institute for the Study of War (ISW) – írja a Sky News.
A washingtoni székhelyű think tank szerint ha a nyugati országok, de különösen az Egyesült Államok „idő előtt beszünteti” az országnak nyújtott biztonsági segítségnyújtást, akkor az ukrán hadsereg nem tudná megtartani az eddigi harctéri előnyeit, és nem lenne képes további manőverekre a jelenlegi szinten rövid és középtávon.
Az elemzés egy ukrán megfigyelő alapján kifejti, hogy az orosz katonai parancsnokság az utóbbi időben „tanult, és jelenleg nagyobb műveleti rugalmasságot mutat, mint a háborúban korábban”, továbbá az oroszok „aktívan fejlesztik saját technológiájukat az ukrán képességek ellensúlyozására és saját képességeik fejlesztésére”.
Ha az Egyesült Államok most megszakítja a katonai segítségnyújtást, az orosz hadsereg visszaszerezheti azokat a harctéri képességeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy orosz feltételekkel visszaszerezzék a hadszíntér manőverét, és katonailag sokkal jobb helyzetbe hoznák Oroszországot közép- és hosszú távon
– zárta konklúzióként az elemzését az ISW.
Hollandia is csatlakozik azokhoz, az Ukrajna és Lettország által megalapított koalícióhoz, amely modern drónokat juttatna az ukrán hadsereg számára – mindezt a holland védelmi miniszter jelentette be – írja a The Guardian.
Hollandia már a háború kitörése óta fejlett fegyverekkel látja el a honvédő országot – F–16-os vadászrepülőgépek mellett lőszerekkel és kézifegyverekkel.
Természetesen tudjuk, hogy a drónok nagyon fontosak ebben a háborúban. Ezért csatlakozunk ahhoz a drónkoalícióhoz, amelyet Ukrajna és Lettország közösen indított el más országokkal együtt, hogy növeljük a termelést […] és pontosan azt biztosítsuk, amire Ukrajnának szüksége van
– fogalmazott a holland védelmi miniszter, Kasja Ollongren.
David Cameron újdonsült brit külügyminiszter arra kérte az amerikai törvényhozókat, hogy szavazzanak meg egy 95 milliárd dolláros biztonsági segélycsomagot Ukrajna és más szövetségesei számára – számol be róla a Sky News.
Cameron Bulgáriában tett látogatásakor újságíróknak arról beszélt, hogy az Egyesült Királyság már bejelentette a következő évi támogatási csomagját, emiatt arra kéri az amerikai törvényhozókat, hogy szavazzák meg az Ukrajnának szánt támogatásokat.
Az amerikai biztonság szempontjából ez [az Ukrajnának szánt támogatás – szerk.] abszolút döntő fontosságú. Az egész világ figyeli, mi történik a kongresszusban
– fogalmazott a tavaly politikai szerepbe visszatérő Cameron.
Mint a brit lap megjegyzi, az amerikai szenátus még február 13-án szavazta meg a támogatást, amely Ukrajna mellett Tajvant és Izraelt is támogatná, ugyanakkor a republikánus többségben lévő képviselőházban több konzervatív és szélsőjobboldali republikánus képviselő ellenzi azt – köztük a házelnök Mike Johnson, aki szintén aggályosnak nevezte a csomagot, és szerinte hetek, de akár hónapok is eltelhetnek, míg a képviselőház elfogadja azt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország készen áll a békés politikai rendezésre, amely véget vetne az Ukrajna elleni háborújának, de csak akkor, ha figyelembe veszik az általa már megszállt területeket – írja az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírügynökség információira hivatkozva, ami Szergej Lavrov orosz Állami Dumában tett február 14-i nyilatkozatát idézi.
Nyitottak vagyunk egy politikai és diplomáciai rendezésre, amely a jogos érdekeink és a sok év alatt kialakult, valamint a jelenlegi helyzethez vezető valóság figyelembevételén alapul
– mondta az orosz külügyminiszter. Ugyanakkor megjegyzi, mivel a „nyugati országok” nem akarják figyelembe venni Moszkva érdekeit és a helyszíni realitásokat, „egyelőre nincs lehetőség a megállapodásra”.
Lavrov szerint az orosz hadsereg „sikeresen működik” az ukrán hadműveletek színterében, és „a Nyugat már nem az ukrán győzelemről beszél, hanem arról, hogyan akadályozhatja meg Putyin győzelmét”.
A megszállt ukrán területek biztonsága a miniszter szerint „megbízhatóan biztosított lesz, és a különleges hadművelet céljai ebben az összefüggésben megvalósulnak”.
Február 14-én aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a már a Duma által elfogadott törvényt, ami lehetővé tenné, hogy az „orosz fegyveres erőkről álhíreket” terjesztőket, valamint „a nemzetbiztonságot sértő bűncselekményeket” elkövetőknek elkobozzák a vagyonát – számol be róla az orosz hírügynökség, a TASZSZ.
Az új törvény ezzel kiegészíti az eddigi orosz büntető törvénykönyvet, ami már eddig is például szabadságvesztéssel sújthatta azokat, akik az ukrajnai háborúval kapcsolatban beszámoltak csapatok mozgásáról vagy a háború állásáról.
Az orosz rezsim az ezekről szóló tudósításokat eleve „álhírnek” tartja, sőt Oroszországban azért is szabadságvesztés járhat, ha valaki háborúnak nevezi a Kreml által még mindig csak különleges katonai hadműveletnek nevezett inváziót.
A hírügynökség megjegyzi, ha valakit vagyonelkobzásra ítélnek, akkor nem minden ingatlanát és ingóságát veszik el, hanem annyit, amennyit profitált tevékenysége során, vagy amit arra használ fel, hogy „az orosz nemzetbiztonságot aláássa”.
A Republikánus Párt szenátorainak egy csoportja Donald Trump volt amerikai elnökkel arról a javaslatról tárgyalt, hogy kölcsön formájában finanszírozzák Ukrajnát – írja az Ukrajinszka Pravda.
A republikánusok megkeresték Trumpot az ötlettel kapcsolatban, és egy hétfői telefonbeszélgetés során egyeztettek.
A baráti feltételekkel nyújtott kölcsön lehetőséget ad a mélyen eladósodott Amerikának, hogy visszakapja pénzét, és megváltoztassa a másokon való segítés paradigmáját. Trump elnöknek igaza van, amikor ragaszkodik ahhoz, hogy a kereteken kívül gondolkodjunk
– mondta Lindsey Graham szenátor.
Ugyanakkor nem minden republikánus támogatta a volt elnök elképzelését.
Ukrajna nem tudná kifizetni. A gazdaságuk tönkrement. Ez egy fügefalevél (átlátszó jelképes gesztus). De ha a képviselőház elé kerül, akkor inkább ezt támogatom, mint a semmit
– mondta Mitt Romney szenátor.
A Demokrata Párt berkein belül erősen kritizálják Trump javaslatát.
Trump nem az Egyesült Államok elnöke. Szörnyű ötletei voltak, amikor az Egyesült Államok elnöke volt. Elképzelései most még rosszabbak, és az a tény, hogy republikánus kollégáim még mindig hagyják, hogy húzza a madzagot, tragikus
– mondta Chris Murphy szenátor.
Az orosz hadsereg február 14-én a Donyeck megyei Novohrodivka városát bombázta, egy ember megsérült – írja az Ukrajinszka Pravda Novohrodivka város katonai igazgatásának információira hivatkozva.
Ma reggel 7 óráig öt adminisztratív épület, 21 lakóház és egy kávézó semmisült meg vagy sérült meg a bombázás következtében. Egy ember megsérült és orvosi segítséget kapott.
A városban tapasztalható utóhatások kezelése folyamatban van. Kérik a lakosságot, hogy legyenek éberek, és evakuáljanak Donyeck megyéből.
Magura V5 tengeri drónok segítségével süllyesztették el a Caesar Kunikov nagy orosz deszanthajót – írta meg az Ukrajinszka Pravda az ukrán védelmi hírszerzés jelentésére hivatkozva.
Február 14-én az ukrán védelmi hírszerzés az Ukrán Biztonsági és Védelmi Erők összes komponensével együttműködve megsemmisítette Oroszország fekete-tengeri flottájának Caesar Kunikov nagy deszanthajóját. A sikeres küldetést az ukrán védelmi hírszerzés 13. csoportjának különleges erői hajtották végre
– közölte az ukrán védelmi hírszerzés.
Az orosz deszanthajót a Magura V5 tengeri támadó drónok támadták meg, a Fekete-tengeren, Alupka városa közelében, az ideiglenesen megszállt Krímben.
A 775-ös projekthez tartozó Caesar Kunikov nagy deszanthajó a Szovjetunió egyik jelentős hajója volt, amelyen 87 fős legénység fér el. Harcolt a grúziai, szíriai és ukrajnai háborúkban.
Az ukrajnai háború kezdete, azaz 2022. február 24-e óta összesen 341 kulturális helyszínt, köztük több, a világörökség részét képező épületet ért károsodás a megtámadott országban – tudatta kedden az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).
A párizsi székhelyű szervezet, amely tavaly szeptemberben fokozott védelmet ítélt meg húsz kiemelt ukrajnai kulturális örökségi helyszínnek, az elmúlt két évben súlyosan megrongálódott épületek között kiemelte az Odessza történelmi központjában található Krisztus színeváltozása székesegyházat. A világörökség részét képező ortodox templomot Sztálin 1936-ban leromboltatta, majd 2000 és 2002 között az eredeti épülethez hűen újjáépítették.
Az UNESCO szerint a több száz ukrajnai helyszínt ért károk értékét lehetetlen pontosan felmérni, a kulturális és turisztikai létesítményekben a háború kezdete óta keletkezett károk értékét azonban mintegy 3,75 milliárd dollárra (1360 ezer milliárd forint) becsülik.
Az elmúlt két évben az UNESCO mintegy 66 millió dollárt (24 milliárd forint) tudott mozgósítani a helyreállításokra, a legfontosabb adományozó Japán volt 25 millió dollárral – fűzte hozzá közleményében a szervezet.
Február 14-én legalább hét civil meghalt, és további 23-an megsérültek az orosz agresszió következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az oroszok három civilt öltek meg Donyeck megyében, Selydove városában: egy kórházat eltaláló támadásban egy 38 éves várandós nő, egy 36 éves anya és kilencéves fia vesztette életét az egészségügyi intézmény falai között az Unian beszámolója szerint. A megyében további 14 ember megsérült.
Herszon megyében egy ember elhunyt, további hatan megsérültek az orosz agresszió miatt. Egy 66 éves Zaporizzsja megyei lakos, egy 61 éves Harkiv megyei nő, valamint egy 64 éves Dnyipropetrovszk megyei férfi is életét vesztette. Harkiv megyében egy 50 éves nő, Dnyipropetrovszk megyében pedig két 53 éves férfi is megsérült.
Ukrán drónok csapást mértek a Caesar Kunikov nevű orosz partra szállító hajóra a Fekete-tengeren február 14-én reggel – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrajinszka Pravda forrásai arról számoltak be, hogy a művelet során az ukrán fegyveres erők és az ukrán védelmi hírszerzés egységei működtek együtt, amely eredményeként a Caesar Kunikov elsüllyedt.
Az Ukrajinszka Pravda hivatalos tájékoztatást kért az ügyben.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4089-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül 3694-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Az Egyesült Államok egymillió dollár (361,3 millió forint) értékű aknamentesítési felszerelést adományozott Ukrajnának – írta Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete az X közösségimédia-oldalon.
Ukrajna területének több mint egyharmada alá van aknázva Oroszország teljes körű inváziója következtében. A mai napon az Állami Különleges Szállítási Szolgálatnak átadott, több mint egymillió dollár értékű aknamentesítési felszerelés lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy több aknamentesítési csapatot küldjön ki, felgyorsítva Ukrajna helyreállítását
– írta a nagykövet X-bejegyzésében.