Fontos gesztus az áldozatok felé a bocsánatkérés, de nem elég

Mint ismert, K. Endrét, a bicskei gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesét a bíróság kényszerítésért jogerősen három év négy hónap börtönre ítélte. Ahogy arról beszámoltunk, a férfi az egyik gyermekáldozat nevében írt meg egy vallomást, ami arról szólt, hogy az igazgató elleni vádak kitalációk, vallomását a sértett visszavonja. A volt igazgatóhelyettest elnöki kegyelemben részesítette Novák Katalin, ami nagy vihart kavart a magyar közéletben.

A napokban a lemondott köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja, Balog Zoltán református püspök is elismerte, hogy támogatta a kegyelmi kérvényt. „Tévedtem és hibáztam. Akitől ezért bocsánatot kell kérnem, attól bocsánatot kértem és kérek” – fogalmazott videónyilatkozatában. Erre az egyik áldozat az RTL Híradónak úgy reagált, hogy tőle nem kért bocsánatot a püspök, aki ezt követően is a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke maradt. 

Novák Katalin lemondásának indoklásakor videóüzenetében kiemelte, hogy hibázott, mert kegyelmi döntése kételyeket ébresztett a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán,

márpedig itt nincs és nem is lehet kétely. Soha nem adnék kegyelmet annak, akiről azt gondolom, hogy fizikailag vagy lelkileg gyermekeket bántalmaz. 

– hangsúlyozta, hozzátéve: bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam, és minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem állok ki mellette.

„Fontos a bocsánatkérés, de nem elég”

„A gyermekvédelmi intézményeken belül történt bántalmazási eseteknél amellett, hogy ne maradjon büntetlenül, az áldozatoknak sokat számít a bocsánatkérés is” – mondta az UNICEF magyarországi gyermekjogi vezetője, Szlankó Viola, aki hozzátette: a megnyugvásnak is fontos része az őszinte bocsánatkérés, amellett, hogy az ilyen tettek büntetőjogi következményekkel, így többek között a foglalkozástól való eltiltással is járjanak. A már megtörtént esetek alapos kivizsgálására is szükség van, illetve a szakmai tanulságokat levonására, hogy a hasonló esetek megelőzhetők legyenek. 

Az érintetteknek óriási megrázkódtatást jelent, hogy az abúzus tényéről tudó és azt eltitkolni igyekvő elítélt büntetését eltörölte a kegyelmi döntés

– emelték ki a Gyermekjogi Civil Koalíció közleményében. „Ennek az az üzenete, hogy ami velük történt, még annyira sem fontos, hogy az elkövető a jogerős bírósági ítélet alapján vállalja a tettének következményeit” – magyarázta a gyermekvédelmi szakember. 

A Kúria szerint az ügyben a sértettek állami gondoskodás alatt álló gyermekek, a bicskei Kossuth Zsuzsa gyermekotthon volt igazgatóhelyettese pedig éppen az ellenkezőjét tette, mint amit a társadalom elvárt volna tőle. „A cselekmény erkölcsileg is mélyen elítélendő” – írja az elnöki kegyelem ellenére a Legfelsőbb Bíróság a Bfv. 1191/2022/13. számú határozatában.

Megküzdeni a múlttal

A bicskei gyermekotthonban az igazgató legalább tíz kiskorú fiút szexuálisan zaklatott 2004 és 2016 között, a legfiatalabb áldozat tízéves volt. „Az egyik bántalmazott öngyilkos lett, a többi még ma is a cselekmény hatása alatt áll” – említi a Gyermekjogi Civil Koalíció a kegyelmi döntés nyilvánosságra kerülése után megfogalmazott állásfoglalásban.

„Az áldozatok gyakran évekkel, akár évtizedekkel a bántalmazás után tudják csak vállalni a velük történteket. Ennek egyik oka, hogy ekkor szűnik meg függőségi viszonyuk az elkövetőhöz, így már nem érzik magukat olyan kiszolgáltatottnak. Gyakran úgy érzik, őket is megbélyegzi a társadalom. Ráadásul, ha hosszú évekig tartott a bántalmazás, még azt is feltételezhetik róluk, hogy ők is partnerek voltak az abúzusban, hiszen nem kértek segítséget” – mondta Szlankó Viola, ugyanakkor megjegyezte: bár az emberek többsége empátiával fordul az áldozatok felé, ennek ellenére ők még nagyon sokáig viselik a történtek lelki következményeit. 

A gyermekvédelmi szakember tapasztalatai szerint a bántalmazott gyermekek többsége nem tud megküzdeni a múltjával, különösen, ha nem kap hatékony segítséget traumája feldolgozásához. Gyakran alkohol, drog, mentális betegségek, szorongás, pánik jellemzi további életútjukat.

Azzal, hogy pont azok a felnőttek éltek vissza a bizalmukkal, akiknek a gondoskodására, védelmére voltak bízva, komoly bizalmi és kötődési zavarok alakulhatnak ki. Nem ritkák a súlyos mentális betegségek, sokan hajléktalanok lesznek, nehezen illeszkednek be a társadalomba. 

A gyermekek elleni erőszak akkor is ilyen következményekkel járhat, ha a gyermek a saját családjában nevelkedett, az állami gondoskodásba került gyerekek pedig gyakran már korábbi traumákat elszenvedve, egy krízisből kiemelve érkeznek a gyermekvédelmi intézménybe” – magyarázta Szlankó Viola.

A bicskei gyermekotthonban az intézményvezetők ilyen kiszolgáltatott gyermekekkel szemben éltek vissza hatalmukkal, tekintélyükkel, a bántalmazottakban életre szóló lelki és mentális sérülést okozva

– részletezi a Gyermekjogi Civil Koalíció. A Kúria határozatával egyetértve úgy vélik, hogy az igazgatóhelyettes nem teljesítette sem törvényi, sem erkölcsi kötelezettségét, amikor nem jelentette a tudomására jutott eseteket, hanem lépéseket tett azért, hogy a bűncselekmények ne kerüljenek nyilvánosságra.

Az UNICEF Magyarország a Ne nézz félre elnevezésű kampányában is kiemeli, hogy a szemtanúk szerepe mennyire fontos. Bár ott az iskolai zaklatás kapcsán említik, de a bűncselekmények, szexuális visszaélések tekintetében ez hatványozottan igaz.

„A kegyelemben megnyilvánuló megbocsátásnak különösen konkrét súlya van. A méltánylást érdemlő esetek alapjául elsősorban erkölcsi, igazságossági, emberiességi szempontok szolgálhatnak, amelyeknek összhangban kell állniuk a társadalmi igazságérzettel, értékrenddel” – értékelik a gyermekvédelmi szervezetek és szakértők közös reakciójukban.

Egy pofon sem megengedett

A gyermekvédelemben élők közül sokan úgy nőnek fel – gyakran korábbi tapasztalataik miatt is –, hogy az erőszak természetes velejárója a mindennapoknak.

Sokan nem tudják, hogy a bántalmazás semmilyen formája nem megengedett szüleiktől, nevelőiktől, ugyanis ezen a területen zéró tolerancia van

– fogalmazott Szlankó Viola, emlékeztetve a 2005 óta hatályban lévő törvényre, amely tiltja a gyermekek testi fenyítését, még a pofont is.

Protokoll a helyzet kezelésére

A szakember megemlítette, hogy amennyiben az állami gondoskodásban élő gyermekek esetében felmerül a bántalmazás gyanúja, a gyermekvédelmi gyámnak a lehető legrövidebb időn belül fel kell keresnie a gyámsága alatt álló gyermeket, és mérlegelnie kell, hogy indokolt-e a gyermek kiemelése a nevelőcsaládból, intézményből. „Csakhogy egy gyámra 30 gyermek jut, ezért gyakran nem tudják ellátni a feladataikat. Ugyanakkor nemcsak a gyerekvédelmi gyámok túlterheltek, hanem a gyermekfelügyelők és nevelők is. Körükben is magas a szakemberhiány, jelentős a fluktuáció, és sokan nem is elég képzettek szakmailag” – mutatott rá Szlankó Viola a gyermekvédelmi rendszer gyenge pontjaira.

A szakember emellett arra is kitért, hogy létezik protokoll az intézményen belüli bántalmazások megelőzésére és kezelésére, amit a kormány 2018-ban az akkori Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai ajánlásával vezetett be. Ennek értelmében minden intézményben működnie kell gyermekvédelmi felelősnek és bizottságnak is, akiknek az a felelőssége, hogy a bántalmazás gyanúja esetén a vizsgálatot elindítsák, bevonják a gyermekvédelmi gyámot, a gyermekjogi képviselőt, az esetről tájékoztatni kell a fenntartót, az ágazati irányító szervet. „Ezek fontos lépések, amelyek azt szolgálják, hogy a gyermekvédelem zárt rendszere minél kevésbé maradjon zárt, és a négy fal között történő esetleges visszaélések nagyobb külső kontroll alá kerüljenek.

Az erőszak megjelenésének és elburjánzásának annál nagyobb kockázata van ugyanis, minél zártabb egy intézmény

– hangsúlyozta Szlankó Viola. A rendszer további gyenge pontjaként azt nevezte meg, hogy sok gyermekvédelmi szakember nem ismeri az említett protokoll tartalmát, az eljárásra pedig nincs elegendő és megfelelően felkészített szakember.

A gyerekek gyakran azt sem tudják, kihez fordulhatnak

– jegyezte meg.

Az UNICEF Magyarország munkatársa úgy tartja, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítésével, kellő számú szakember jelenlétével, a szakemberképzés korszerűsítésével, fejlesztésével, anyagi és társadalmi megbecsülésük erősítésével, a gyerekeknek a jogaikkal való minél korábbi megismertetésével sokat tehetnénk azért, hogy a hasonló esetek száma csökkenjen.

A traumák, sérülések feldolgozásához pedig fontos lenne a pszichológiai ellátórendszer erősítése is, mert ma Magyarországon ehhez nagyon korlátozott a hozzáférés, akár az állami, akár a magánszektorban.

Mind a gyermekvédelmi szakellátásban, mind a gyermekjóléti alapellátásban, de a köznevelésben is kevés pszichológus dolgozik, nagyon nagy leterheltség mellett” – fogalmazott Szlankó Viola. A számokat ismertetve elmondta, hogy jelenleg a gyermekotthonokban egy pszichológus jut 40 gyermekre, a köznevelési intézményekben 500 tanulónként egyetlen szakember áll rendelkezésre, a nevelőszülői hálózatban pár száz gyermeket lát el egy-két pszichológus. 

Edukáció a megelőzésre

Az UNICEF munkatársa kiemelte: a szervezet szerte a világon arra törekszik, hogy a gyermekjogokat megismerjék a gyerekek és a felnőttek egyaránt, ennek érdekében több állam oktatásirányításával együttműködnek. Szlankó Viola hangsúlyozta: a traumák, a visszaélések megakadályozásának egyik eszköze a korai edukáció. Magyarországon Ébresztőóra nevű gyermekjogi programot működtetnek, aminek keretében a gyerekek számukra befogadható módon kapnak információt jogaikról, illetve arról, hogy mi a teendő, ha azok sérülnek. Itthon ez a 4–12. osztályosok körében működik, de több nyugat-európai, északi országban az óvodákban is létezik kisebb gyerekekre adaptált gyerekjogi foglalkozás.

A legkisebbek a legkiszolgáltatottabb korosztály, ők tudnak a legkevésbé különbséget tenni a helyes és nem helyes között

– jegyezte meg. Szlankó Viola említ egy másik fontos jó gyakorlatot, az úgynevezett „fehérneműszabályt”, amivel arra tanítják a gyerekeket, hogy a fehérnemű által takart testrészeket senki nem érintheti meg.

Annak érdekében, hogy megelőzhetőek legyenek a hasonló cselekmények, valamint az érintett felnőttek és gyerekek fel tudják dolgozni a történteket, a traumát, a Gyermekjogi Civil Koalíció szerint az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiát kellene követni, aminek célkitűzése az erőszakmentes gyermekkor. Ebben javasolják a tagállamok döntéshozóinak, hogy fejlesszék a gyermekvédelmi rendszerek működését, ezért a büntetőjogi megközelítésű törvényeik mellett a megelőzésre és az áldozatvédelemre fókuszáló gyermekvédelmi törvénycsomagot is készítsenek elő – írják közleményükben.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

(Borítókép: Novák Katalin lemondó videóüzenete 2024. február 10-én. Fotó: Sándor-palota)