Így öltözzön a pokoltúrához! Hűvös ruházat nanogyémántos textíliákból

A nanogyémántokkal bevont pamutból – elektrofonás (electrospinning) néven ismert módszerrel – készült szövetek 2-3 Celsius-fokkal erősebb lehűlést értek el a kezeletlen pamuthoz képest – derült ki a Polymers for Advanced Technologies című szakfolyóiratban megjelent tanulmányból. (Az elektrofonás egy olyan szálgyártási eljárás, amely elektromos erőt alkalmaz polimer oldatok vagy polimer olvadékok elektromosan töltött szálainak kihúzására néhány száz nanométeres nagyságrendű szálátmérőig.)

Jól jön a tűzoltóknak

A projekt vezetője és az RMIT vezető oktatója, dr. Shadi Houshyar szerint nagy lehetőséget látnak arra, hogy – ezeket a felismeréseket felhasználva – új textíliákat hozzanak létre sportruházathoz, sőt, akár személyi védőruházathoz is, például a tűzoltók hűvösen tartására szolgáló alsóruharétegekhez. A tanulmány azt is megállapította, hogy a nanogyémántok növelik a pamut UV-védelmét, így az ideális a nyári szabadtéri ruházathoz – írja az AzoNano portál.

„Bár 2-3 fok nem tűnik nagy változásnak, de hosszabb időn keresztül nagy különbséget jelent a kényelmet és az egészségre gyakorolt hatásokat nézve. Gyakorlati szempontból ez jelentheti a különbséget a légkondicionáló kikapcsolva tartása vagy bekapcsolása között. Lehetőség van annak feltárására is, hogy a nanogyémántok hogyan használhatók az épületek túlmelegedéstől való védelmére, ami környezeti előnyökkel járhat” – mondta Houshyar az egyetem híroldalán.

Feltalálták az alakváltó textiliákat, amelyek akár meg is ölelhetik

Az előrejelzések szerint ennek az anyagnak a ruházatban való felhasználása 20-30 százalékos energiamegtakarítást eredményezne a légkondicionáló berendezések alacsonyabb használata miatt.

„A közhiedelemmel ellentétben, a nanogyémántok nem azonosak az ékszerekként használt drágakövekkel. Valójában olcsón előállíthatók. Olcsóbban, mint a grafén-oxid és más típusú szénanyagok. Bár szénrácsos szerkezetűek, sokkal kisebb méretűek, emellett könnyen előállíthatók olyan módszerekkel, mint a detonáció, vagy kinyerhetők hulladékanyagokból” – mondta Houshyar.

Az emberi szervezet barátja

A speciális textília kialakításához először a pamutanyagot ragasztóval vonják be, majd nanogyémántokból, poliuretánból és oldószerből készült polimeroldattal „elektrofonják”. Ez az eljárás nanoszálakból álló hálót hoz létre a pamutszálakon, amelyeket aztán kikeményítenek, hogy a kettő összekapcsolódjon.

A tanulmány vezető kutatója, dr. Aisha Rehman elmondta, hogy a nanogyémántokkal való bevonatot szándékosan csak a szövet egyik oldalára vitték fel, hogy korlátozzák a légkörben lévő hő visszavezetését a testbe.

„A szövet nanogyémánt bevonattal ellátott oldala az, amelyik a bőrrel érintkezik. A nanogyémántok ezután a testből a levegőbe vezetik ki a hőt. Mivel a nanogyémántok nagyon jó hővezetők, ezt a bevonatos textília gyorsabban teszi, mint a kezeletlen szövet” – mondta Rehman.

Az informatikában gyakran használt nanogyémántok a folyadékok és gélek hőtani tulajdonságainak javításában is segíthetnek, valamint növelhetik a fémek korrózióállóságát.

A nanogyémántok biokompatibilisek is, tehát biztonságosak az emberi szervezet számára. Ezért nemcsak a textíliákban, hanem az orvosbiológiai területen is nagy lehetőségek rejlenek benne

– állítja Rehman.

„Ez az elektrospinning megközelítés egyszerű, és jelentősen csökkentheti a gyártási lépések sokaságát a korábban tesztelt módszerekhez képest, amelyek hosszadalmas folyamatokkal és a nanoszálak pazarlásával járnak” – utalt arra Houshyar, hogy ebben a technológiában nagyon komoly kereskedelmi potenciál van.

BLIKK DOSSZIÉ

anyagtudomány