Moszkva szerint Ukrajna már nem állam, dönteni kell az Oroszországhoz való csatlakozásáról

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Index
2023.12.06. 21:50
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

  • Oroszország feletti győzelemről és minden nehézség ellenére tisztességes béke eléréséről biztosította honfitársait Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, a fegyveres erők napján.

    Nehéz volt, de megmaradtunk

    – monda Zelenszkij az MTI szerint, aki mobiltelefonján, Kijev utcáin gyalogolva rögzítette reggeli videóüzenetét. Elment a főváros központi részén található emlékfalhoz, hogy lerója kegyeletét az elesett katonák emléke előtt.

    „Nem egyszerű most sem, de haladunk. Bármilyen nehéz lesz is, de egyszer elérjük céljainkat. A tisztességes, szabad békét” – hangoztatta.

    Zelenszkij az emlékfalhoz menet több járókelőt üdvözölve hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nincs más választása, mint felszabadítani területeit. „Ezek a mi földjeink. Ez a mi népünk. Van más választás? Nincs. Kilenc év és 651 napnyi háború áll mögöttünk. A győzelem pedig előttünk. Hogyan lehetne másképp? Van más alternatíva? Mindannyian tudjuk: nincs” – jelentette ki.

    Zelenszkij a 2014-ben megépült emlékműről azt mondta: az segít erősíteni az ukránok lelkét „a félelemmel, a bizonytalansággal, a kétségbeeséssel, a viszállyal és a megadás gondolatával szemben”.

  • Hálás vagyok Joe Bidennek, a Kongresszusnak és az amerikai népnek a ma bejelentett új katonai segélycsomagért – írja Volodomir Zelenszkij ukrán elnök az X-en.

    Az elnök arra reagálva posztolt, miszerint az Egyesült Államok 175 millió dollár értékű fegyvercsomagot juttatott el Ukrajnának. Ezt Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtószolgálata jelentette szerdán.

    A fronton nagy szükség van a légvédelemhez, a HIMARS-hoz és a tüzérséghez kiegészítő lőszerre. A folyamatos támogatás lehetővé teszi a szabadság erőteljes védelmét 

    – írta. 

  • Az Egyesült Államok 175 millió dollár értékű fegyvercsomagot juttatott el Ukrajnának – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtószolgálata, melyet a TASZSZ orosz állami hírügynökség vett észre.

    Részletekbe bocsátkozva az orosz állami média arról ír, HIMARS rakétarendszereket, AGM–88 HARM radarelhárító rakétákat, tüzérségi lövedékeket, páncéltörő lövedékeket, kézifegyverekhez szükséges lőszereket, akadályok megsemmisítésére szolgáló robbanóanyagokat, a kritikus infrastruktúra védelmére szolgáló felszereléseket, valamint pótalkatrészeket és támogató eszközöket tartalmaz a segélycsomag.

  • Vérbe fagyva találták meg az egykori ukrán képviselőt, Ilja Kivát egy Moszkvától 50 kilométerre fekvő faluban – írja a Meduza.

    Ilja Kiva holttestére december 6-án, 15 óra körül egy hotel melletti parkban talált rá a szálloda alkalmazottja. Mint írják, a politikus mindig is ebben a szállodában lakott. A férfin lőfegyver okozta sebek látszottak, s a nyomok alapján erősen vérezve igyekezett a szálloda főépülete felé. A lap információi szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat különleges akciójának keretében ölték meg, ezt Andrej Jusov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője jelentette.

    Az Orosz Föderáció büntetőeljárást indított Ilja Kiva meggyilkolásával kapcsolatban.

    Ilja Kiva egy oroszbarát ukrán politikus volt, aki korábban a Jobboldali Szektor nacionalista szervezetet erősítette, ám később az „Ellenzéki Platform – Az Életért” oroszbarát párt parlamenti képviselője lett. Az orosz csapatok teljes körű ukrajnai inváziója előtt Ilja Kiva Oroszország és Ukrajna egyesülését szorgalmazta, és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is támogatta. 2023 novemberében hazaárulás vádjával 14 évre kiutasították az országból. 

  • Ukrajna támogatásának megszűnése lehetővé teszi Vlagyimir Putyin orosz diktátor számára, hogy továbbra is büntetlenül járjon el az országgal szemben. Ez szerte a világon megnyitja Pandora agressziós szelencéjét – idézi Anthony Blinken amerikai külügyminisztert az ukrán RBC

    Az amerikai külügyminiszter szerint más potenciális agresszorok elemzik majd a világ reakcióját Putyin tetteire, és „tanulnak belőle”.

    A teljes körű invázió kezdete óta Oroszország folyamatosan deportálja az ukrán gyerekeket az annektált Krímbe, Fehéroroszországba vagy Oroszország távoli területeire. A kitoloncolás volt az oka annak, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Maria Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen az ukrán gyermekek illegális kitoloncolása miatt.

  • Egy orosz televíziós csatorna felvételeket mutatott be egy állítólag amerikai gyártmányú Bradley gyalogsági harcjárműről, amelyet a frontvonalon zsákmányoltak – írja a Sky News.

    A járművet állítólag az ukrán hadsereg katonái hagyták magára a Luhanszki területen, miután orosz tűz alá került – jelentette a Russzija–1.

    A műsorban azt állították, hogy a működő Bradley megszerzése – amely egyike azoknak, amelyet Washington idén szállított Ukrajnának – lehetővé teszi az orosz erők számára, hogy feltárják annak sebezhető pontjait.

    A legénység két maszkos tagja elmondta az orosz csatornának, hogy a sötétség és a sűrű köd leple alatt mentek vissza a harckocsiért a „szürke zónába”, mintegy 500 méterre az ukrán erőktől.

  • Az Európai Bizottság négymillió eurós (mintegy 1,5 milliárd forint) programot indított tíz országban, köztük Magyarországon, az átmeneti védelmi státuszt élvező ukrán menekültek egészségügyi ellátásának javítására.

    A testület szerdai brüsszeli közleménye szerint az EU4Health uniós egészségügyi program keretéből Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, a nem EU-tag Moldova, Lengyelország, Románia és Szlovákia egészségügyi rendszerét támogatják majd a szóban forgó célra.

    Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által támogatott program 24 hónapig fog működni. Célja a nemzeti egészségügyi rendszerek azon képességének erősítése, hogy megbirkózzanak az ukrajnai háború elől menekülők ellátásával, beleértve a védőoltásokhoz való hozzáférését is.

    A kezdeményezés prioritásai közé tartozik az Ukrajnából menekülni kényszerült egészségügyi dolgozók integrációja a fogadó országok egészségügyi munkaerőpiacába. Emellett létre kívánja hozni az Ukrajnából származó egészségügyi dolgozók hálózatát, hogy lehetővé tegye a menekültek számára nyújtható speciális egészségügyi segítségnyújtást.

    Az uniós bizottsági közlemény Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztost idézte, aki azt mondta: miközben Oroszország háborúja folytatódik Ukrajnában, az országból csaknem 5 millió menekültet regisztráltak ideiglenes védelemre az EU-ban.

    Ez a jogállás ingyenes orvosi segítséget és ellátást biztosít számukra. A bizottsági tag szavai szerint a finanszírozás biztosítja, hogy az EU-tagállamok és az Ukrajnához legközelebb fekvő országok egészségügyi rendszerei képesek legyenek megadni a szükséges segítséget a rászorulóknak.

  • Ukrajna Oroszországhoz való csatlakozásának kérdését a krími lakosok példáját követve népszavazáson kellene megoldani. Ezt szerdán, december 6-án jelentette ki Jurij Svitkin, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának elnökhelyettese

    Egy nappal korábban az amerikai szenátus tagja, Chris Murphy arról beszélt, hogy Ukrajna Oroszország részévé válhat, ha az amerikai törvényhozók nem állapodnak meg további támogatásban az ország hatóságainak részére 2024-re.

    Nagyon sajnálatos, hogy egy amerikai szenátor dönt Ukrajna ügyeiben. Ők juttatták Ukrajnát a ma már nagyon is valóságos összeomláshoz. Az ország gyakorlatilag a szakadékban van, és mint ilyen, megszűnt államként létezni

    – mondta Svitkin. A képviselő az mk.ru szerint hozzátette, hogy ilyen körülmények között Oroszország számára a legfontosabb a különleges művelet céljainak teljesítése.

  • Robbanásban meghalt Oleg Nyikolajevics Popov, az el nem ismert Luhanszki Népköztársaság (LPR) néptanácsának volt képviselője Luhanszkban – közölte a ria.ru

    A volt képviselő, Oleg Popov Luhanszkban, egy autóban történt robbantás következtében veszítette életét

     – közölte Jurij Jurov, a köztársaság parlament képviselője Telegram-csatornáján. 

    A helyi Avangard stadion közelében történt a robbanás, amelyben meghalt Oleg Nyikolajevics Popov, aki a kezdetektől a Donbaszi Népi Milícia tagja volt, és kiállt a köztársaság védelméért – írta a képviselő.

    Elmondása szerint ez már a második merénylet volt Popov ellen. Először 2022. szeptember 20-án próbálták kiiktatni. Akkor az elkövetőt őrizetbe vették, a megrendelőről pedig kiderült, hogy SZBU-tiszt.

  • „Az orosz propagandisták szerint 1945 óta háborúban állnak Amerikával, Lisszabon pedig egy orosz város” – bírálta az orosz propagandát Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója egy X-en megosztott videóból idézve, amelyet meg is osztott a közösségi oldalán. 

    A videóban szereplő, Gerascsenko által csak orosz propagandistának nevezett férfi arról beszél a Rosszija–1 politikai műsorában, hogy Oroszország 1945 óta háborúban áll az Egyesült Államokkal, aminek addig nem lesz vége, amíg az oroszok ki nem takarítják őket az országukból.

    Erre a videóban szereplő másik férfi – aki valószínűleg a politikai beszélgetést koordinálja – megjegyzi, hogy ezért nem szabad átengednie Oroszországnak Lisszabont sem senkinek. 

  • Ukrajna a 2023-as betakarítás 50 millió tonna gabonáját és olajos magvakat, valamint mintegy 10 millió tonna növényi olajat és lisztet exportálhat a világpiacra – közölte Mikola Gorbacsov, az Ukrán Gabonaszövetség elnöke.

    Összességében a tengeri folyosón és a nyugati határokon keresztül Ukrajna a gabonaszövetség elnökének számításai szerint havonta mintegy 6 millió tonna gabonát tud majd exportálni, ami már novemberben megtörtént.

    Úgy gondolom, hogy technikailag 50 millió tonna gabonát és olajos terményt lehet majd külpiacra szállítani

    – szögezte le Gorbacsov.

    Hozzátette, Ukrajna további 10 millió tonna mezőgazdasági feldolgozási terméket állít elő, beleértve a növényi olajokat és a lisztet is.

    A gabona és a megtermelt termékek nagy részét mi értékesítjük. Számunkra ez az ország devizabevételének több mint 50 százaléka, ami stabilizálja a hrivnyát. Az államnak nincs sok választása: vagy elrohad a termés, vagy eladjuk. Természetesen jobb eladni

    – szögezte le az elnök. 

    Gorbacsov hangsúlyozta, hogy 2023-ban Ukrajna meg tudta őrizni „a világ kenyérkosara” státuszát, hiszen a gazdálkodók 81 millió tonna gabonát és olajos magvakat termesztettek 23-24 millió tonnás hazai fogyasztás mellett. Hangsúlyozta: Ukrajna háromszor-négyszer több mezőgazdasági terményt és feldolgozott terméket termel, mint amennyit elfogyaszt, így az agrárszektor egyértelműen exportorientált.

  • Robbanásokat hallottak az ideiglenesen megszállt Mariupol két kerületében december 6-án, szerdán, míg a helyi Iljics Vas- és Acélművek közelében tűz ütött ki – közölte Pjotr Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója a Telegram-csatornáján.

    Mariupol. Ez hangos volt. A Központi és a Kalmius városrészek érzik a Mikulás érkezését. Most derítjük ki a részleteket

    – írta.

    Andrjuscsenko hozzátette, hogy a robbanások mellett tűz is ütött ki Mariupolban, nem messze az Iljics Vas- és Acélművektől – számolt be a Korrespondent.

  • Az oroszok 21 százaléka azt kérdezné meg Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy mikor ér véget az ukrajnai háború – derült ki a Levada Központ által készített felmérésből.

    A Levada Központ jelentése szerint az ukrajnai invázió befejezésének időpontjára vonatkozó kérdések alkották a legnépszerűbb kérdéstípust A kérdések variációi között szerepelt a „Mikor lesz béke?”; „Mikor győzünk?”; „Mikor ér véget a mozgósítás?”; „Mit tesznek azért, hogy véget érjen ez a hadművelet?”; és „Mikor ér véget a különleges katonai művelet?”.

    A második legnépszerűbb kérdéstípus a nyugdíjakra és az életszínvonalra vonatkozott, mindkettővel kapcsolatban a válaszadók 8 százaléka szeretné megkérdezni Putyint.

    A válaszadók 7 százaléka a fizetésekről szeretne érdeklődni az orosz elnöktől, míg 6 százalékuk Oroszország jövőjéről szeretne többet tudni, beleértve azt is, hogy Putyin mikor mond le elnöki tisztségéről.

    A válaszadók 30 százaléka azonban nem volt hajlandó válaszolni a Levada kérdésére, 10 százalékuk azt mondta, hogy nem kérdezne semmit, 20 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy „Nem tudom, nehéz válaszolni”.

    százalék azt mondta, hogy nincs kérdése, mivel „minden rendben van”, míg további 4 százalék egyszerűen csak köszönetet akart mondani Putyinnak, és jó egészséget kívánni neki – számolt be a The Kyiv Independent.

  • Az orosz légvédelem lelőtt egy-egy ukrán jelzésű Szu–25-ös és MiG–29-es repülőgépet a Donyecki Népköztársaság (DPR) és a Zaporizzsjai területen – jelentette az orosz védelmi minisztérium, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Mint arról korábban beszámoltunkaz ukrán légierő lelőtt egy orosz, Szu–24M típusú vadászbombázó repülőgépet a Kígyó-sziget közelében. Erről Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka számolt be a Telegramon.

     

  • Nepálban a rendőrség őrizetbe vett tíz embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy helyieket toboroztak az orosz hadseregbe.

    A nyomozók úgy vélik, hogy a gyanúsítottak 9000 dollárért cserébe turistavízumot adtak ki fiatal nepáliaknak, akiket Oroszországba érkezésük után besoroztak az Ukrajnával hadban álló seregbe – írja a Korrespondent a Reuters nyomán.

  • A holland kormány 2,5 milliárd euró támogatást különített el Ukrajnának – írja a The Kyiv Independent.

    Az önök harca a mi harcunk is. Az önök biztonsága a mi biztonságunk. Ezért a holland kormány 2,5 milliárd eurót különített el Ukrajna támogatására 2024-ben

    – mondta Hanke Bruins Slot holland külügyminiszter az ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával történt találkozáskor.

    Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna ajánlásokat kapott az Európai Bizottságtól az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére, megjegyezte, hogy Hollandia pozitívan áll a kérdéshez.

    Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy milyen lenyűgözőek Ukrajna erőfeszítései, hogy ilyen nehéz, háborús körülmények között is végrehajtsa a szükséges reformokat

    – emelte ki Bruins Slot.

    A háborús és más, nemzetközileg elismert bűncselekmények üldözésére irányuló ukrán kapacitás megerősítése érdekében Bruins Slot elmondta, hogy a holland kormány 9 millió eurót biztosít az ukrán ügyészek és bírák képzésére.

    A közvélemény-kutatások szerint a holland állampolgárok túlnyomó többsége egyetért Ukrajna további támogatásával.

  • Az ukrán hatóságok légiriadót rendeltek el országszerte rakétacsapások veszélye miatt, ugyanis MiG vadászgépeket észleltek a levegőben – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Figyelem! Egész Ukrajna rakétaveszélyben van. Egy MiG–31K felszállását regisztrálták a szavaszlejkai repülőtérről

    – írta a légierő a figyelmeztetésben.

    Hozzátették azt is, hogy amikor megszólalnak a szirénák, fedezékbe kell vonulni.

  • A washingtoni székhelyű Hadtudományi Intézet (ISW) szerint az ukrán erők ellentámadásba lendültek Bahmut és Avgyijivka térségében.

    Az ukrán fegyveres erők Bohdanivka közelében állítólag elfoglaltak két állást, amelyek korábban orosz kézen voltak.

    A Vasnije Isztorii nevű orosz hírportál értesülése szerint az  orosz csapatok parancsot kaptak, hogy december 14-ig, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök az idei esztendő utolsó sajtótájékoztatóját tartja, mindenáron foglalják el a Donyecki területen lévő Avgyijivka városát.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök megérkezett Abu-Dzabiba – jelentették az orosz állami hírügynökségek.

    Putyin a ritkaságszámba menő külföldi útja során az Egyesült Arab Emírségekbe és Szaúd-Arábiába látogat, és megbeszéléseket folytat Mohammad bin-Szalmán szaúdi koronaherceggel.

  • Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a Fox Newsnak adott interjúban azt állította, hogy az ukrán csapatok átjutottak az orosz védelem első és második vonalán, és most a harmadik vonallal állnak szemben.

    „A területünk 50 százalékát már visszafoglaltuk. Legyőzzük Oroszországot a saját földünkön, van egy határozott tervünk erre vonatkozóan 2024-re” – jelentette ki a miniszter.

  • Az Országgyűlés honlapján olvasható, a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője által jegyzett határozati javaslat szerint az Európai Bizottság Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére irányuló javaslata előkészítetlen, következetlen, és nincs tekintettel Magyarország alapvető érdekeire.

    Az Országgyűlés stratégiai vitát tart szükségesnek az EU Ukrajna-politikájának valamennyi eleméről, és e vita lezárultát megelőzően a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos döntések nem időszerűek – áll az indítvány szövegében.

    Az előterjesztés rögzíteni kezdeményezi, hogy az Országgyűlés elítél és visszautasít minden politikai és pénzügyi nyomásgyakorlást, ami Magyarországot szuverén álláspontjának megváltoztatására kívánja kényszeríteni, valamint felhívja a kormányt, hogy a határozati javaslatban foglalt álláspontot képviselje az Európai Tanácsban és az Európai Unió intézményeiben az Ukrajna csatlakozási folyamatával kapcsolatos döntésekben.

  • Éjjel az oroszok Herszon városát lőtték, ennek következtében egy ember megsérült. Emellett megrongálódott egy egészségügyi intézmény, de a személyzet nem sérült meg – jelentették az ukránok.

    Az előző nap folyamán a térségben három civil meghalt és hét megsebesült az orosz hadsereg által indított támadások miatt.

  • December 6-án éjjel Oroszország megtámadta az egyik frontvonalbeli hőerőművet. A berendezés megrongálódott, és egy szomszédos település lakói fűtés nélkül maradtak – írja a Sztrana.

    Megrongálódott a vállalkozás berendezése. A lövések megszűnése után az energetikai mérnökök megkezdték a következmények felszámolását, és mindent megtesznek azért, hogy a lakosok hőellátása minél hamarabb helyreálljon

    – írta közleményében a DTEK Ukrajna legnagyobb kereskedelmi energiaszolgáltatója.

  • David Cameron brit külügyminiszterként december hatodikán Washingtonba látogat, hogy megvitassa az Ukrajnának nyújtott támogatás fenntartását.

    „Az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat mélyen összeköti az a közös küldetés, hogy megvédjék azokat az értékeket, amelyek mindannyiunk biztonságát és jólétét biztosítják. Ezért továbbra is rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajnát. Ha hagyjuk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök agressziója sikerrel járjon, az felbátorítja azokat, akik megkérdőjelezik a demokráciát és veszélyeztetik életmódunkat. Nem hagyhatjuk, hogy ők győzedelmeskedjenek” – mondta a tárcavezető.

    Az Egyesült Királyság egy sor szankcióval fogja célba venni azokat a katonai beszállítókat, akik Oroszországot támogatják, írja a The Telegraph.

  • Az Egyesült Királyság 37 millió fontos humanitárius segélycsomagot jelentett be Ukrajnának a téli hónapokra, jelentette a Korrespondent.

    Ez része az Ukrajnának 2023–2024-ben nyújtandó, összesen 127 millió font értékű humanitárius segélycsomagnak.

  • Az orosz csapatok parancsot kaptak, hogy december 14-ig, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök az idei esztendő utolsó sajtótájékoztatóját tartja, mindenáron foglalják el a Donyecki területen lévő Avgyijivka városát – jelentette a Vasnije Isztorii nevű orosz hírportál a forrásaira hivatkozva, vette észre a Korrespondent.

    A kiadvány szerint a mozgósított katonák hozzátartozói levelet írtak Putyinnak, amelyben azt állítják, hogy a katonákat „húsdarálóba” küldik Avgyijivka közelében.

    Emellett arra is panaszkodtak, hogy az orosz parancsnokok sebesült katonákat kényszerítenek arra, hogy harcoljanak.

  • Az ukrán légierő lelőtt egy orosz Szu–24M típusú vadászbombázó repülőgépet a Kígyó-sziget közelében, közölte Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka december 5-én a Telegramon közzétett bejegyzésében, írja a The Kyiv Independent.

    A Kígyó-sziget egy apró, de stratégiailag fontos földdarab a Fekete-tengerben, a Duna-deltával szemben, amire egyébként Románia is igényt tart. A sziget elfoglalásával el lehet vágni Ukrajnát fontos hajózási útvonalaktól, elszigetelve az országot a tengeri utánpótlástól.

  • Németország nem szövetségese Ukrajnának – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter a ZDF televíziónak adott interjújában, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

    „Először is, mi nem vagyunk Ukrajna szövetségesei. Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk olyan helyzetben, amely arra kötelezne bennünket, hogy beavatkozzunk” – mondta.

    Pistorius így válaszolt arra a kérdésre, hogy a Kijevnek nyújtott elégtelen mértékű katonai segítség azt jelenti-e, hogy az „egyesült Nyugat” nem képes „visszavágni” Oroszországnak.

    Szerinte Németország az Ukrajnának nyújtott segítség mértékét tekintve a második helyen áll, „messze megelőzve másokat”.

    „Megtesszük, amit tudunk. Ugyanez vonatkozik szinte az összes többi szövetségesre és partnerre is” – mondta a miniszter, kommentálva a katonai támogatás elégtelen szintjére vonatkozó állításokat.

    A miniszter hozzátette, hogy a konfliktus lefolyását „nehéz megjósolni”, és felszólított arra, hogy elsősorban „az ellátások stabilitására összpontosítsanak, az esetleges problémák ellenére”.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt ígérte, hogy a háború után biztosítani fogják mindenkinek a lakhatást, aki megkapta az Ukrajna Hőse kitüntetést. Azoknak, akik életüket vesztették vagy vesztik a fronton, a családja fogja megkapni a lakást. 

    Az Ukrajinszka Pravda szerint Zelenszkij még egy keddi rendezvényen beszélt erről, amelyen kitüntetéseket adott át, valamint az elhunyt katonák családtagjaival találkozott. Hangsúlyozta, hogy az államot védő katonáknak mindent meg kell adni, nemcsak fegyvereket-eszközöket illetően, hanem a szociális ellátások terén is. 

    A keddi eseményen Zelenszkij 12 katonának adta át az Ukrajna Hőse kitüntetést, valamint 9 posztumusz elismerést is átadott ugyanebben a kategóriában az elhunyt katonák hozzátartozóinak. Az Ukrajinszka Pravda szerint a háború kezdete óta legalább 360 személy kapta meg az elismerést, közülük 210-en posztumusz módon.