A világjárvány első három hónapjában, tehát a nagy lezárások idején világra jött, 351 csecsemő székletmintáját, illetve a kontrollcsoport, a pandémia előtt született babák székletét vizsgálták meg ír kutatók. Ezzel együtt egy online kérdőíves felmérés során arról is adatot gyűjtöttek, hogy a gyerekek milyen otthoni környezetben, milyen egészségi állapotban és milyen étrenden voltak a szóban forgó időszak alatt.

Az Allergy című szaklapban publikált tanulmány szerint a szakemberek azt vették észre, hogy a "pandémia-bébik" bélflórája előnyösebb összetételű volt a valamivel idősebb társaikénál - írja a Sky News. Vagyis többféle olyan "jó baktérium" jutott a bélrendszerükbe a szoptatás során, amelyek a belek és így az egész szervezet egészségére előnyös hatással bírnak. A kutatók kiemelték, hogy ennek részben az lehet az oka, hogy azoknál a csecsemőknél, akik kevesebb fertőzésnek voltak kitéve, ritkábban és kevesebb antibiotikumot kellett alkalmazni, márpdig az antibiotikum a bélflóra "jó baktériumait" is megöli. A "pandémia-bébiknek" csupán a 17 százalékánál kellett egy éves korukig antibiotikumot alkalmazni, míg a járvány előtt születettek 80 százalékánál alkalmaztak életük első évében antibiotikum-alapú terápiát.

Ez alapján a kutatók azt valószínűsítik, hogy a "pandémia-bébiknél" kevésbé fognak kialakulni bizonyos allergiák a későbbiekben. A jobb mikrobiomú csecsemők mindössze 5 százalékánál alakult ki egy éves korra valamilyen ételallergia, míg a kontrollcsoportban, a Covid előtt született babáknál ez az arány 22,8 százalék volt.

A kutatók a gyerekeket 5 éves korukban szeretnék újra megvizsgálni.

A mikrobiomról szóló podcast-adásunkat itt tudja meghallgatni.