szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az elmúlt években a magyarok már készek voltak több pénzt adni a sonkáért, ez a trend fordulhat meg idén. Ez azért is gond, mivel az alapanyag ára történelmi magasságokba emelkedett.

Az ipar 5,4 százalékos visszaesésénél is jóval nagyobb mértékben, 11,3 százalékkal csökkent az élelmiszeripar teljesítménye tavaly, ezen belül a húsipar még tragikusabb eredményt produkált: a húsfeldolgozás és –tartósítás 15,7 százalékkal, a húskészítmények gyártása ágazat pedig 14,4 százalékkal zuhant be – sorolta a Magyar Húsiparosok Szövetségének sajtótájékoztatóján Éder Tamás, a szövetség társadalmi elnöke. A szakember kiemelte: arra még nem volt példa, hogy mindkét kategória ilyen mértékben esett volna vissza. Arra is rámutatott: a húsipar visszaesése nemcsak az ipari átlagot haladta meg, de a kiskereskedelmi forgalom visszaesését is, ami azt mutatja, hogy az elmúlt évben nőtt az importtermékek aránya a boltokban.

Mindez nem újdonság: már az élelmiszer-árstop bevezetésének kezdetén azt jósolták, hogy a kereskedelmi láncok annak érdekében, hogy minél kisebb veszteséggel tudják forgalmazni a hatósági áras sertéscombot, olcsóbb külföldi forrásból igyekeznek majd beszerezni azt. Ez pedig még az ársapka kivezetése után is folytatódott, amikor éppen a darált húsnál igyekeztek egymás alá ígérni a kiskereskedelem szereplői.

Éder Tamás számokkal is szolgált a sertéscombról: 2022-ben 46 százalékkal nőtt az import az egy évvel korábbihoz képest, 2023 júliusáig (vagyis az ársapka kivezetéséig) pedig még további 20 százalékos volt a növekedés.

Mindeközben a magyarok számára is fontos nemzetközi piacokon megállíthatatlanul nőtt az élősertés ára: 2023 közepére a történelmi csúcsot jelentő 2,5 eurós szintre nőtt a német jegyzésben, ami azt jelenti, hogy kicsit több mint egy év alatt duplájára nőtt az alapanyag ára. Ekkora növekedést a fogyasztói áraknál nem lehetett tapasztalni a hústermékeknél, legyen szó nyers húsról vagy feldolgozott termékekről: 2021 és 2022 decembere között nagyjából 40-50 százalékos volt a drágulás a piaci áras termékeknél, 2022 és 2023 vége között pedig nagyjából stagnálást lehetett látni.

Ha innen nézzük, az infláció alatta maradt a feldolgozók számára profitábilis szintnek, amit sok tényező befolyásolt. Ott volt a már említett importnyomás és a hazai kereslet csökkenése is – mindez pedig más, kedvezőtlen folyamatokat is elindított.

Éder Tamás ezek közül is azt emelte ki, hogy visszafordult az a kedvező folyamat, hogy az emberek egyre inkább a minőségi termékeket választották. A nagy mértékű drágulás miatt újra előtérbe kerültek az olcsóbb beszerzési források és az olcsóbb, alacsonyabb minőségű (akár helyettesítő) termékek.

“Amikor már a frissfölt is akciózni kell, az jelzi, hogy mindenki próbál lejjebb menni” – hozott egy példát a szakember. Szerinte ebben az Árfigyelő is ludas, hiszen ott minden kereskedő a legolcsóbb termékét mutatja, ami iránymutató lesz – az azonban nem látszik, hogy az miből készült. Így végső soron az Árfigyelő is a minőség romlásához vezethet, hiszen a fogyasztó csak az árat nézi, a kiskereskedő is az árat nézi – tette hozzá.

A Hússzövetség társadalmi elnöke több más kormányzati lépést is említett az ágazat versenyképességét negatívan befolyásoló tényezők között: ilyen az EPR rendszer, amely 3-5-szörös árnövekedést hozott a csomagolásoknál, az ársapkán és az Árfigyelőn túl a kiskereskedelmi különadót vagy a kötelező akciózást, amely szintjén a kereskedőket hozza szorult helyzetbe. Beszélt ugyanakkor a feszített munkaerőpiacról (ha az ipari beruházások elszippantják a lehetséges munkaerőt, akkor csak magasabb bérekkel tudják megtartani a dolgozókat), az élősertés vagy az energia ára, a nemzetközi összehasonlításban magas kamatok vagy a forintárfolyam miatti bizonytalanságokról mint a húsipart érintő kihívásokról. Ezek összességében hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ágazat cégeinél Magyarországon súlyos jövedelmezőségi problémák alakulhatnak ki – pont akkor, amikor végre kiírják az új támogatási programokat, amelyeknek a segítségével lehetne fejleszteni, sok cégnek azonban itt is gondot jelenthet például a szükséges önrész előteremtése.

És ha már a hússzövetség tájékoztatóját húsvét elé szervezi, Éder beszélt a sonkapiac kilátásairól. Árakról nem beszélt, mindössze annyit mondott, a vásárlóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a 2500 forintos gyorsérlelt, főtt sonka és a 3500 forint feletti hagyományos érlelésű sonka nem ugyanaz. Kérdésünkre, hogy a két termék aránya hogyan alakulhat az idén, annyit válaszolt, az előző 7-8 év trendjét megtörve az idén stabilizálódhat vagy akár csökkenhet a drágább, minőségi termékek forgalma. Hozzátette: már a szilveszteri virsliforgalomnál is látszott, hogy a gyengébb minőségű termékek nagyobb szeletet hasítottak ki a piaci szereplők jelzése alapján, ez alátámaszthatja azt, hogy a húsvét is ilyen lesz.

Bolti körképünk alapján egyébként a gyorsérlelt sonkák ára (nem akciósan) nagyjából 2400 forinttól indul a hazai kereskedelmi láncoknál, egy jó minőségű hagyományos sonkáért (szintén nem akciósan) azonban már 4000-6000 forint közötti árat kell fizetni kilónként, hasonlóan a 2023-as évhez.

Arról, hogy a sonka árát mi befolyásolja, tavaly írtunk:

Miért kerül a húsvéti sonka 4-5 ezer forintba?

Több tényező együtt dönti el, hogy mennyit fizetünk a húsvéti ünnepen fogyasztott füstölt húsárukért a boltban. A miniszterelnök európai manőverei áttételesen felelnek azért, hogy épp hány forintot kérnek egy euróért, az euró-forint árfolyam pedig akkor is hat a sertéshús-piacra, ha a magyar húsgyártó a magyar disznótenyésztőtől veszi meg a sonkára valót.