Milyen tünetek vetik fel demencia gyanúját, azaz milyen tünetek esetén ajánlott orvoshoz fordulni, illetve milyen vizsgálatokra számíthat a páciens? Elmondja a szakértő

2024. március 7.
Megosztás Küldés Messengeren Pinterest
Milyen tünetek vetik fel demencia gyanúját? Elmondja a szakértő Fotó: Getty Images

A kérdésekre dr. Prinz Géza, neurológus, pszichiáter, infektológus a NeurológiaiKözpont www.neurologiaikozpont.hu orvosa válaszolt.

Jellemzően a hatvanas életévekben mutatkoznak az első, enyhe tünetek, amelyek nem feltétlenül arra vonatkoznak, hogy elfelejtünk néhány nevet, nem jut eszünkbe egy adat, kifejezés.

Ameddig az adott személy csak saját maga érzi úgy, hogy „dementálódik”, addig nincs nagy probléma, amikor már a környezete is észreveszi, akkor mindenképpen érdemes neurológiai vizsgálaton részt venni.

A demencia kivizsgálásához hozzátartozik a laborvizsgálat. Nem csak a vércukorszint, hanem a pajzsmirigy működés ellenőrzése miatt is. A súlyosan alulműködő pajzsmirigy ugyanis rontja az agyi anyagcserét. Ugyanígy a súlyos vérszegénység sem tesz jót az agyműködésnek, hiszen a vörösvértestek nem tudnak elég oxigént szállítani az agykéreghez.

dr. Prinz Géza, neurológus, pszichiáter, infektológus a NeurológiaiKözpont orvosa Fotó: Kiskegyed

dr. Prinz Géza, neurológus, pszichiáter, infektológus a NeurológiaiKözpont orvosa Fotó: Kiskegyed

Az agyi elektromos vizsgálat pedig azért fontos a demencia kivizsgálásánál, mert van egy ritka, de gyors progressziójú formája az agyi-szellemi működési zavarnak, idegsejtelhalásnak, méghozzá a lassú vírusfertőzéshez tartozó Jacob-Creutzfeld kór, ami a kergemarhakór idején vált ismertté.

Ennek a lassú vírusfertőzésnek nagyon jellegzetes EEG eltérése van, azon kevés betegség közé tartozik, amit kizárólag EEG-ből meg lehet állapítani.

Sokszor látunk olyan EEG eltérést is, ami epilepsziás jellegű, de anélkül, hogy valakinek ún. nagyrohama lenne.

Ilyenkor a páciens úgy érzi, mintha csak kihagyna egy pillanatra az agya. Ez az állapot is jól befolyásolható gyógyszerekkel.

A továbbiakban hasznos lehet a neuropszichológiai vizsgálat, amely az agy részfunkcióit méri fel, amelyek nem biztos, hogy egyformán károsodottak.

A sérült funkciók gyakorlással fejleszthetők, a szakember által előírt gyakorlatok segítenek az esetleges funkciójavításban.

Az Alzheimer diagnózisához viszont valójában egy szövettani diagnózis kellene.

Próbálkoznak vérből és agyvízből is igazolni specifikus jellegzetességeket, de valójában precízen csak agybiopsziával lehetne igazolni a betegséget, hiszen a neuronokban képződnek olyan elváltozások, amelyek előbb-utóbb az idegsejtek elhalásához vezetnek.

Ez Amerikában elfogadottabb módszer, Magyarországon ritka, itthon inkább kizárásos alapon állítható fel az Alzheimer diagnózisa.

Összefoglalva elmondható, hogy a szellemi hanyatlás kivizsgálásának azért van értelme, mert vannak olyan formák, amelyek gyógyszeresen befolyásolhatók.

Az Alzheimer enyhébb, középsúlyos formáira van gyógyszer, amely ugyan nem gyógyítja, de lassítja a folyamatot, és ezzel értékes, jó minőségű életéveket lehet nyerni.

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a hírlevelünkre itt.


Megosztás Küldés Messengeren Pinterest