Hétfő este tették közzé az újként beharangozott – de valójában a 2021-ben indult napelemes pályázat átcímkézett, fennmaradó 2. és 3. üteme – Napenergia Plusz Program részleteit. Lantos Csaba energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy a napelemeket és energiatároló egységeket (akkumulátorokat) majd telepítő vállalkozók regisztrációja már elkezdődött, a pályázók pedig január 15-vel regisztrálhatnak.

Azóta az is kiderült, hogy bár a támogatható kapacitás a korábban belengetetthez képest nagyobb lett, az előzőleg becsült 20 ezer család helyett várhatóan kevesebb – a pályázati kiírás szerint egészen pontosan 15 160 – háztartás napelemmel és energiatárolóval felszerelésére lesz elég az erre szánt bő 75 milliárd forint.
Az új pályázat sokban különbözik a korábbitól – amin a kiírás után is sokat módosítottak, nagy sokára bíráltak el, és még és két évvel az elindulása után sem fizettek még ki teljesen egyetlen pályázót sem. Az új pályázat részleteit Magyar László, az Energiaklub szakértőjének segítségével igyekeztünk értékelni:

Pozitívum:

- úgy tűnik gyorsabban fogják lebonyolítani, mint a korábbit,

- van önköltség is benne, vagyis a pályázók részéről nagyobb elköteleződést, tudatosabb tervezést feltételez, mintha csak "ingyen pénzt" kapnának

- a teljesítménykorlát miatt senki nem fog extrém módon túlméretezett rendszert telepíteni,

- felső határt húztak a különböző költségek támogatási arányaira – így a tervezés, engedélyezés legfeljebb 20, az eszközök és anyagok legfeljebb 70, a munkadíj pedig legfeljebb 30 százaléka lehet az összköltségének –,

- kizárják a nyaralókat és a vállalkozások épületeit.

Negatívum:

- a 34 százalékos önerő sok háztartás számára túl magas, sokan nem engedhetik meg maguknak,

- nincs semmilyen szociális alapon történő pozitív megkülönböztetés (akár önerő arányában, akár prioritásban, stb), tehát a jobban rászorulók nem juthatnak előnyhöz (a korábbi pályázat tartalmazott ilyen jellegű előnyöket, de nem sokkal a 2022-es választás előtt eltörölték őket),

- csak a gyorsaság alapján priorizálnak a pályázatok benyújtásánál, vagyis aki gyorsabb, nagyobb eséllyel fog nyerni, ennél fogva

- csak a legjobban értesült, leggazdagabb réteg jut nagy arányban olcsó akkumulátorokhoz, hiszen egy ilyen komplex pályázat előkészítése, megfelelő benyújtása komoly utánanézést, felmérést igényel. Erre - különböző okokból - nem mindenki képes, mert híján van az előnyt jelentő tudásnak, ismereteknek, tájékozottságnak, kapcsolatoknak,

- ismét csak a családi házak, ikerházak, sorházak, kisebb társasházak pályázhatnak.

”Reméljük, lassan jön majd a társasházaknak szóló pályázat is - bár ahhoz még komoly jogszabályi módosításokra is szükség lesz" - mondta a szakértő, aki jelezte azt is, hogy mivel már minden új háztartási méretű napelemes kiserőmű (hmke) bruttó elszámolásba kerül – vagyis a megtermelt áram átvételi és a felhasznált áram vételezési árának különbsége alapján számolnak el –, mindenképp rizikót vállal, aki ilyet telepít. Ennél fogva valóban szükséges a napelem mellé az akkumulátor (ami jelentősen drágítja a rendszert), másrészt még így sem tudjuk, ki mennyire fog jól kijönni ebből éves szinten. Októbertől februárig így is jelentős mínuszra számíthatnak majd a megtermelt energiát tekintve a kisebb rendszerek üzemeltetői.

Míg az adott épület átlagos fogyasztásához képest a téli igény miatt szándékosan kissé túlméretezett rendszereknél nyáron majd problémát okoz, hogy csak nagyon alacsony áron tudnak a hálózatra visszatáplálni az energiafelesleget. Ezt az akkumulátor megléte sem tudja maradéktalanul kiküszöbölni, hiszen a napsütéses évszakban mindenképp túl sok energiát termel majd nyáron a rendszer. Az akkumulátorok viszont a napi kilengéseket jól tudják majd menedzselni.

Magyar László szerint azt csak remélni lehet, hogy nem fognak durván elszállni az árak a benyújtás és a kivitelezés között – mint a korábbi pályázatnál tapasztalni lehetett –, hiszen a pályázónak minden extra költséget saját zsebből kell majd fedeznie. “Ha gyorsabban lezajlik a pályáztatás, és ha az infláció tényleg lecseng egy elfogadható szintre, akkor ezzel nem lesz gond” – mondta.

Kérdés ugyanakkor, hogy mekkora lesz az érdeklődés. Mint arra hasonló pályázatokkal foglalkozó szakemberek felhívták a figyelmünket, azok, akiknek nem lett volna rá saját erejük, már jelentkeztek a korábbi, 100 százalékos támogatású pályázatra, azok, akik rendelkeztek saját forrással, a tavalyi energiaválság idején saját erőből ugrottak bele a beruházása, még a rendkívül kedvező szaldós elszámolási rendszerben, így kérdés, mekkora az a halmaz, aki még ezek után bele akar vágni?

A kiírásban foglaltak alapján nem kevesen lehetnek olyanok, akik kiesnek a pályázók köréből, mivel számos kizáró feltételt is megszabtak. Így például, hogy kizárólag új beruházásokat támogatnak, meglévő rendszerek bővítését, átalakítását és/vagy cseréjét nem, sőt, azokat sem, amik esetleg már félkészek – tehát  még azelőtt elkezdték kiépíteni, hogy elindulna a pályázói regisztráció. A pályázók pedig személyenként legfeljebb egy pályázatot nyújthatnak be.

Vannak kitételek az ingatlanra is, ami eleve családi-, iker- vagy sorház lehet, esetleg legfeljebb hatlakásos társasház része, emellett:

- csak lakóingatlan jöhet szóba, ami már most lakott vagy a beruházás megvalósítása után lesz lakott (például most zajlik az építkezés),
- az ingatlannak nem csak a pályázó tulajdonában kell lennie (legalább részben vagy haszonélvezettel bír, esetleg lízingelheti is), hanem
- az kell legyen állandó lakhelye is.

Nem pályázhat, akinek

- van adó- vagy köztartozása,
- az ingatlana valamilyen cég – akár csak egyéni vállalkozás – székhelyeként, telephelyeként szolgál,
- vagy az ingatlanban akár csak résztulajdonnal bír valamilyen vállalkozás, vagy az, aki

- bontott anyagokat akar felhasználni, vagy saját maga állna neki a kivitelezésnek.