szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Úgy védi meg a szuverenitásunkat a miniszterelnök, hogy részben az ázsiai diktatúra kezébe adja az erőszakszervezeti kontrollt. Tovább döglődik a forint, sürgős lett a kiürítés Rákosdubajon, alig lassult az infláció, de már február végére összejött az évre tervezett költségvetési hiány 70 százaléka. Farkasok, kuvaszok, palackzabáló furgonok - ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

A Magyar Gazdasági és Iparkamara hagyományos évnyitó rendezvényével rúgta be a hetet Orbán Viktor, társai a felszólalásban Parragh László kamarai elnök mellett Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter voltak. Az elmúlt két évhez hasonlóan most sem volt ott a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György – csakhogy most ő idén még csak szóba sem került.

Utóbbit azért emeljük ki, mert az elmúlt hetekben a szélesebb közvélemény előtt is látványosan elmérgesedett Matolcsy-Nagy összecsapás eredménye lehet – noha a jegybank a héten külön közleményt is kiadott arról, hogy káros személyes konfliktusként bemutatni a magyar gazdaság és az jegybank függetlensége körüli vitákat. Pedig pont a jegybankelnök volt az, aki a közelmúltban személyes síkra vitte a kérdést, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egykori MNB-beli alkalmatlanságáról beszélt.

A pénzügyi bulvárt magunk mögött hagyva itt olvasható vissza élő közvetítésünk a gazdasági évnyitóról, ahol a vállalkozóknak szóló üzeneteket Parragh, Varga és Nagy szállította. Aki Orbántól ígéreteket várt, annak csalódnia kellett, a miniszterelnök inkább külpolitikáról beszélt – nagy megfejtéseit egy külön cikkben is összeszedtük.

Orbán nünükéje és a hidegháborús porfészek – a legerősebb mondatok a miniszterelnök gazdasági évértékelőjéből

A politika ural mindent, ez határozza meg a gazdaságpolitikai irányokat is – fejtegette a gazdasági évnyitón Orbán Viktor. A miniszterelnök ennek megfelelően inkább külpolitikáról beszélt a magyar vállalkozók előtt, és azért is, mert, mint fogalmazott, a lényeget úgyis elmondták előtte kormánya gazdaságpolitikáért felelős tagjai.

Az évnyitón nem esett szó róla, de nyilván továbbra is nagyon jelentős a Rákosdubaj-ügy. A beruházásnak még jócskán kell idő, hogy valóban beröffenjen, de azért már most vannak fejlemények. Például már most sürgőssé vált a kiszemelt terület kiürítése, de nagyon sok bérlőnek olyan rövid határidővel mondta fel a MÁV a szerződését, ami a vállalkozásuk működését is ellehetetleníti. Bővebben minderről itt lehet olvasni.

Az MNB ügyeire visszakanyarodva beszélnünk kell a forintról is, ami rég látott, cserébe konstans mélyrepülésben van már hetek óta. Ennek okai között is ott van a Matolcsy-Nagy kaffogás, ami nyilván nem erősítette a befektetői bizalmat, de önmagában nem tehető felelőssé a magyar fizetőeszköz gyengélkedéséért. Az árfolyam már azóta gyengül, hogy Nagy Márton tárcája elkezdett a vállalati hitelek referenciakamatáról ötletelni, de a február végi, 100 bázispontos alapkamat-csökkentés is soknak bizonyult. A forint friss döglődésének hátterét ebben a cikkben tártuk fel.

A Matolcsy-klánnal kapcsolatban pedig a héten arról is írtunk, hogy az MNB egyes vagyonelemei a jegybankelnök fiának környezetében tűntek fel. Matolcsy Ádám és baráti társasága az ország egyik leglátványosabban gazdagodó köre – őket mutattuk be közelebbről:

Így kerültek a Matolcsy família környezetébe az MNB-alapítványok egyes vagyonelemei

A jegybanktörvény módosítása után alaposan ellenőrizhetik az MNB-alapítványt és cégeit, és ez kiverte a biztosítékot Matolcsy Györgynél. Egyes vagyonelemek Matolcsy fiának környezetében tűntek fel. De kik tartoznak ebbe a körbe? Bemutatjuk.

Makrójelentések a hétről: lassult az infláció, de csak alig, mert bár az élelmiszerek és a vezetékes gáz kevesebbe kerülnek, mint egy éve, azokon kívül sok minden drágult, leginkább az üzemanyagok és a szolgáltatások.

Kiadta a Központi Statisztikai Hivatal a 2023-as GDP-t illető részletes adatokat, amelyek már pontosan megmutatják, hogyan omlott össze a kormány növekedési álma. Egyebek mellett kiderül belőlük, hogy csak az eső mentette meg a magyar gazdaságot attól, hogy 3 százalékkal zuhanjon, de így is csúnya mínuszban zártuk 2023-at, az iparunk pedig az év végén esett vissza, és annyira gyenge lett az utolsó pár hónap, hogy onnan 2024-et is nehezebb beindítani. Pénteken az is kiderült, hogy az idei költségvetést ki lehet dobni, mert már február végére összejött az éves hiány 70 százaléka – 1,7 ezer milliárd forint.

És mindeközben 2023-ban 900 ezer magyar nyugdíjas élhetett a létminimum alatt. Valamint összességében látványosan szegényedünk: tavaly már nálunk volt a legalacsonyabb fogyasztás az EU-ban. Durva volt az infláció, ugyanolyan drága az élet Magyarországon, mint máshol, de közben itthon fele vagy harmadakkora a jövedelem.

Kínai fejleményekben elég gazdag volt ez a hét. Az Orbán-kormány állítólag foggal-körömmel védi nemzeti szuverenitásunkat, de a jelek szerint vezetőnktől az sem áll távol, hogy közben a markába röhögve kínai rendőröket hívjon be az országba, ha már a kínai akkugyárak gombamód elkezdtek szaporodni. A hírek szerint a járőrök a helyi kínai diaszpórát, az országba érkező kínai turistákat és az ázsiai vendégmunkásokat ellenőriznék. A jófejségért cserébe Kína március közepétől kísérleti jelleggel vízummentes beutazást tesz lehetővé a magyaroknak.

Vagy éppen azért, mert otthon tarthatatlanná vált a lefulladás, és Peking most új pályára akarja állítani a gazdaságot. Mindenki legújabb kacatellátóján, a Temun mondjuk pont nem látszanak a kínai gazdaság strukturális gondjai, az ultragyors kiszállítású webshop virul, olyannyira, hogy magyar elemzők már arra figyelmeztetnek: nagyon súlyos következményekkel járhat, ha sikerrel uralja le a magyar piacot a Temu.

AFP / CFOTO / NurPhoto

Már nem Kína, hanem Dél-Korea: a Samsung megerősítette a helyi sajtónak, hogy akkuipari üzemet húz fel Gödön – a városban ez lesz már a harmadik ilyen műfajú gyár. A vállalat a Hyundai-jal együtt 500 ezer elektromos jármű akkumulátorát gyártaná le 2026 és 2032 között, várhatóan Fülöp-szigeteki vendégmunkásokkal.

Maradva Európában, de már európai döntéshozókkal: az Európai Bizottság a héten bemutatta, az egyre durvább orosz fenyegetettség miatt, valamint Donald Trump visszatérésétől tartva hogyan akarja ártalmatlanról háborúkészre felhúzni az EU védelmi iparát. Nem konkrétan ez a hét, hanem az elmúlt hetek nagy horderejű, a kontinens energiabiztonságát közvetlenül érintő fejleményeket hoztak. Ezeket az alábbi cikkben szedtük össze:

Putyin kezéből már kifordult a gázfegyver, most a katari emír kezében köthet ki

Csont nélkül lehozta Európa az idei telet is: Oroszország már csak kisebbségi gázellátó a kontinensen, az új partnerek nem szórakoznak, hanem szállítanak, így a tárolók normális áron teltek csurig. A nagyon enyhe tél miatt pedig igazán fűteni se kellett, ezért a készletek különösebben ki se fogytak.

A hét képe: ufófények Budapest éjjeli égboltján, a tettes a feltuningolt Biodóm.

Aktualitás: a március 1. és 17. között Fénydómként üzemelő állatkerti üvegbuborékból a megnyitó után két nappal már el is lopták a lézerpadlót, de a rendőrség csütörtök este a 40 éves B. Sándor budapesti lakásán ráakadt. Sándor sajnálja a tettét.
Veres Viktor

Zöld hírek: a MoHu bemutatta, mi meg meg is néztük azt a több mint tízmillió forintba kerülő, palackzabáló, üvegdaráló furgont, amivel a kisebb boltokból gyűjthetik be a visszaváltható palackokat. És találtunk már új generációs, 50 forint betétdíjú palackokat egy üzletben, visszaváltani is sikerült, de művelettől lefagyott – nem az automata, hanem a pénztáros.

Megújuló energia: megfordult a széljárás (elnézést), mégsem kell 2029-ig várni az új szélerőművi kapacitások engedélyezésére, mert a kormány úgy döntött, két hónapon belül kiosztják a csatlakozási engedélyeket azokra a projektekre, amelyeket 2030 előtt megvalósítanának. A 2030 utánra időzített igényeket viszont – legyenek azok bármilyen megújulók – elutasítják, és új szabályok alapján bírálják majd el. Még megújulók, megint Peking:

Egy paksnyi naperőművet építenének Magyarországon a kínaiak

Mintegy 2-2,5 gigawatt naperőművi kapacitást építhetnek az országba települő kínai akku- és autógyártók. A kormány frissített energiastratégiája 2030-ig összesen 6 gigawatt plusz kapacitással számol. Közben az európai napelemgyártókat tönkreteszi az olcsó kínai import. Az EU azonban aligha fog lépni, az importra ugyanis szükség van az energetikai zöld átmenethez.

Nézni- és hallgatnivalók következnek. Utánajártunk a borsodi farkassztorinak, és videóriportot készítettünk, melyben a vadállatok kilövése miatt őrizetbe vett vadászok mellett megszólaltattunk természetvédőt, gazdálkodót, de még két kuvaszt is.

„És akkor farkasüvöltést hallottam, háromszor egymás után”

Január végén farkasok elpusztítása miatt vettek őrizetbe három borsodi vadászt. A nagyragadozók visszatérése az erdő-mező ökológiai sokszínűsége szempontjából üdvös, de jelenlétük érdekeket sért. A természetvédők örülnek, a gazdálkodók és a vadászok ellentmondásosabban viszonyulnak hozzájuk. Jelenlétüknek azonban talán nagyobb a füstje, mint a lángja. De mit gondol róluk a természetvédő, a gazdálkodó és a vadász?

A zCast eheti adásában a klímaszorongás, klímakommunikáció és klímacselekvés háromszögét járta körbe Fait Federika Kis Anna és Vigh Péter, a Másfélfok szakértői segítségével. Hogyan jelennek meg a klímaváltozás jelei már most Magyarországon, miért nem késő megfordítani a folyamatot, és hogyan lehet nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy saját tenni akarásunk tényleges változáshoz vezethessen? Erről is szó esik.

zCast: Miért NE alkalmazkodjunk a klímaváltozáshoz?

Hogyan tapasztaljuk már most a klímaváltozás hatásait Magyarországon és miért nem érdemes az alkalmazkodóképességünkre, vagy Elon Muskra bízni a megoldást? Fenntarthatósági podcastunkban a klímaszorongás, klímakommunikáció és klímacselekvés háromszögét jártuk körbe.

A héten is volt Kasszakulcs, kollégáink ezúttal március egyik slágerét, a most ingyen leváltható lakásbiztosításokat beszélték ki. Kell egyáltalán váltani? Ha igen, mire figyeljünk oda? Vendégünk ezúttal Németh Péter, a CLB független biztosítási alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója volt.

Érdemes-e új lakásbiztosítást kötnöm? – Kasszakulcs #6

Miért lehet most megszüntetni és újrakötni a lakásbiztosításokat? Mennyire bonyolult egy váltás? Mik jöhetnek egy csomagban egy lakásbiztosítással? Ha megtörténik a baj, mi a folyamat a biztosítóval? Ezekről beszélgettünk pénzügyi podcastunkban.

Spanyol-magyar front nyílt a hétvégére, mégpedig vonatgyártási ügyben. A magyar állam 6750 euróért szerzett 45 százalékos tulajdonrészt a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására létrehozott projektcégben, ám ez az egész most már büdös Madridnak. A spanyol kormány ugyanis Orbánt és az oroszokat sejti a cég megvásárlása mögött, ezért mindent megtesznek, hogy elutasítsák a magyar ajánlatot. Erőfeszítéseik ellenére, úgy tűnik, megy tovább a felvásárlási folyamat.

Szűkebben vett hazai fejleményekkel zárjuk a hét áttekintését: hagyományos, tavaszköszöntő sajtótájékoztatóján arról beszélt a Hússzövetség, hogy a magyarok az utóbbi években már készek voltak több pénzt adni a húsvéti sonkáért, a trend azonban most megfordul, és idén a legtöbb háztartásban olcsó, kevésbé minőségi áru kerül majd az asztalra. Ez azért is gond, mivel az alapanyag ára történelmi magasságokba emelkedett.

Végül: nyugati kollégáik mintájára tüntetnek a magyar gazdák is, szombattól hétfőig tartó demonstrációt hirdettek. Két helyszínt foglaltak le, gyülekezőhelyként a Népligetet, a demonstráció valós területeként pedig a Pesti alsó rakpart Parlament és Lánchíd közötti szakaszát. A tüntetés érdemi részét, a traktorok belvárosi megjelenését vasárnapra időzítik.

Kedves Olvasóink, e héten technikai okokból a hagyományos szavazás kimaradt heti összefoglalónkból, de nem csinálunk ebből rendszert, a jövő héten visszatér!