szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Itthon minden további nélkül elrejtőzhetnek a milliárdosok, de nemzetközi ügyleteknél már valahogy igazolniuk kellene, hogy nem jelentenek biztonsági kockázatot. Ez nem történt meg, ezért tenne keresztbe Madrid az Orbán-kormánynak a Talgo felvásárlásánál.

Itthon flottul működik, a határon túl azonban szemmel láthatóan komoly gátakba ütközik az Orbán-kormány magántőkealapozós trükkje – írja a G7.

A magántőkealap olyan jogi konstrukció, amellyel a NER a számára kedves üzleti köröknek tud állami forrásokat átjátszani, miközben a végső haszonhúzók kiléte homályban marad. A lap szerint 2022 végéig legalább 2700 milliárd forintot halmoztak fel így. Hogy miért előnyös, hogy a vagyonok végső tulajdonosai a magántőkealapok mögé tudnak rejtőzni, nem szükséges különösebben fejtegetni, a Talgo-ügy esetében azonban az előnyük külföldön hátránnyá változott.

Az Orbán-kormány 6750 euróval sunnyogott be a nagy spanyol vonatbizniszbe

A magyar állam szűk 7 ezer euróért szerzett 45 százalékos tulajdonrészt a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására létrehozott projektcégben, de ennél minden bizonnyal nagyobb szerepet vállalna, mert a projektcég felügyelőbizottságába beült a Nemzeti Tőkeholding egyik igazgatója.

A magántőkealapozás a spanyol vonatgyártó felvásárlásánál úgy jött képbe, hogy az ajánlattevő Ganz-Mavag Europe Zrt. egy üres társaság, vagyon, tapasztalat és szakemberek nélkül, és nem tudni, ki a tulajdonosa. A projektcég háttere zavaros: a magyar állam beszállt 45 százalékban, többségi tulajdonosa a Magyar Vagon Befektetési Zrt.-n keresztül a Solva II. magántőkealap, amelyről azonban legálisan nem tudható meg gyakorlatilag semmi.

A G7 szerint nem látszik orosz tulajdonos, de akár az is elképzelhető, hogy egy orosz oligarcha kezében van, vagy annak opciós szerződése van rá. A lap felidézi, hogy a hatályos cégadatok szerint a Ganz-Mavag ugyan nem kapcsolódik oroszokhoz, de mégiscsak közös cége volt a Magyar Vagon Zrt.-nek a Transzmasholdinggal. A TMH Hungary Invest Zrt. ma már Ganz-Mavag Invest Zrt. néven működik, és száz százalékban a Magyar Vagon Befektetési Zrt. tulajdona. Ez az a cég, amely a most a Talgót megvenni készülő projektcég tulajdonosa is.

A másik, ma már szintén teljes egészében a Magyar Vagon Befektetési Zrt.-hez tartozó cég, a korábbi Tranzmashholding Hungary Kft. pedig ma Ganz Mavag International Kft. néven működik. A Transzmasholding Andrej Bokarev oligarcha tulajdona, és szerepel az Egyesült Államok által szankcionált vállalatok listáján. A fentiek miatt nem csoda, hogy a spanyol kormány kockázatokat, akár orosz szálat sejt a háttérben, és meg akarja akadályozni a társaság – elvileg – magyar felvásárlását.

Hiába büdös az Orbán-kormány Madridnak, megy tovább a Talgo felvásárlása

A kormányközeli Magyar Vagon és az állam közös cége, a MaVag Europe elindította a spanyol Talgo vonatgyártó tőzsdei felvásárlásának folyamatát. Az ügylethez a spanyol kormány engedélye is kellene, ám Madridnak nem tetszik az oroszbarát Orbán-kormány.

Adóoptimalizálás ugyan Nyugaton is van, de az Európai Unió felismerte, hogy ez biztonsági kockázatokat is rejthet, ezért bevezették, hogy nemcsak a papíron bejegyzett cégtulajdonosokat, hanem a végső haszonhúzókat is regisztrálni kell. A magyar gyakorlatban azonban nem tekintik a magántőkealapok befektetési jegyeinek tulajdonosait a magántőkealap tényleges tulajdonosának. A magántőkelapok kezelői az egyetlenek, akik tudják, kik az alapok tulajdonosai, nekik pedig csak aggregáltan kell a vagyonról tájékoztatást adni a Magyar Nemzeti Banknak. Az Orbán-kormány által kreált szabályok miatt a magántőkealapoknak nem kell szerepelniük az említett európai adatbázisban sem. Így a magyar magántőkalapok, ha akarják se tudják hitelesen bemutatni, hogy kik a tulajdonosaik, nem tudják külföldön bizonyítani, hogy nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot.

A G7 megjegyezte azt is, hogy az EU új jogszabályokon dolgozik, és új uniós hivatal vizsgálhatja majd, kik a magántőkealapok igazi tulajdonosai. Tíz évre visszamenőlegesen meg kellene mutatni minden, legalább 15 százalékos tulajdonost, sőt a 200 ezer eurónál drágább jachtok, magánrepülők, de még autók is bekerülnek az adatbázisba, az adatokhoz pedig a hatóságokon kívül az újságírók és a témában érintett civil szervezetek is hozzáférést fognak kapni. Az egységes uniós szabályrendszer miatt kisebb lesz az esély az országok közötti trükközésre.