Keresik az Árpád-házi királyok leszármazottait: kilenc országból várják az engedélyeket

Előreláthatólag még egy év kell ahhoz, hogy a Magyarságkutató Intézet munkatársai befejezhessék a székesfehérvári bazilikában folyó kutatásokat és azonosíthassák az itt nyugvó magyar uralkodók maradványait. Ennek azonban az a feltétele, hogy megtalálják a rég halott királyok rokonait, vagy legalább tőlük származó mintákhoz jussanak.

– Hogy mikor tudunk eljutni a tizenöt király végső azonosításáig, az attól függ, hogy az összehasonlításhoz szóba jöhető közeli rokonok maradványainak mintavételéhez az engedélyeket mikor kapjuk meg Európa kilenc országából – fogalmazott dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, tiszteletbeli elnöke. Az intézet lapunk kérdésére egyelőre nem közölte, melyik az a kilenc ország, ahol Árpád-házi leszármazottak nyugszanak, esetleg még mindig élnek.

A Magyarságkutató Intézet évek óta vizsgálja a bazilikában lévő maradványokat. Az azonosítás roppant nehéz, hiszen összesen 600 összekeveredett csontból kellett mintát venni, amiből eddig négyszáz eredetét tudták meghatározni. További kétszáz még vár a sorára, pedig ez kell ahhoz, hogy bebizonyosodjon, kik nyugodtak a szétdúlt sírokban.

III. András 1301-es halálával kihaltnak nyilvánították az Árpád-házat

A kutatók az archeogenetika tudományának segítségével próbálják azonosítani a sírokat, a génekben kimutatható hasonlóságokat keresve. 2020-ban megtalálták az Árpád-házi királyok ma is élő leszármazottját, akiről akkor csak azt árulták el, hogy a Vajdaságban él. A Blikk utánajárt, mit lehet tudni a titokzatos utódról.

A férfitől – aki névtelenséget kért – a szerb Dragana Zgonjanin kutatónő vett mintát. Mindössze 68 embert vizsgáltak meg, ezért szinte a csodával határos, hogy ebben az aprócska csoportban bukkantak rá a magyar uralkodódinasztia sarjára. A vizsgálat ráadásul nem is csak a magyar származásúakra koncentrált és információink szerint az alanyok a tágabb ismeretségi körből kerültek ki.

A leszármazott újvidéki lakos és fiatalabb éveiben jár, úgy tudjuk, értelmiségi foglalkozású. A kutatások alapján nem III. Béla király utóda, hanem az Árpád-ház vajdasági ágához tartozik – a két vérvonal 1120 körül vált szét. Így a fiatalember egy III. Béla és Álmos között élő Árpád-házi herceg vagy király egyenesági leszármazottja.