szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hiába célozta meg a saját párt alapítását, ezzel az EP-választás tekintetében már elkésett.

A legutóbbi európai parlamenti választáskor, öt éve még 250 bejegyzett párt volt Magyarországon, de az idén június 9-én esedékes EP-választáson már csak kevesebb mint kétszáz párt indulhat az Országos Bírósági Hivatal közlése szerint.

Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kiírásakor jogerősen bejegyzett párt volt.

Ez azt jelenti, hogy a kegyelmi botrány után a rendszeres médiamegjelenéseivel politikai karrierbe kezdő Magyar Péter most hiába alapítana pártot, azzal már nem kerülhetne fel a 2024-es EP-választáson a szavazólapokra. Ha most indulni akar, akkor egy már korábban bejegyzett pártnak kellene őt jelölnie.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-vel azt közölte, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában március 12-én, a választás kitűzésekor 185 jogerősen bejegyzett párt szerepelt.

Az OBH adatai szerint 2023. január 1-je és 2024. február vége között 12 pártot jegyeztek be jogerősen, és 30-at töröltek a nyilvántartásból.

Ahogy azt a HVG megírta, a korábban csak Varga Judit korábbi férjeként ismert ügyvéd az utóbbi hetekben valósággal berobbant a köztudatba, sőt olyan népszerűségnek örvend, hogy ha lenne pártja, a voksok akár 13 százalékát megkapná azoktól, akik hallottak róla.

Medián: Magyar Péter berobbant – ha lenne pártja, a voksok akár 13%-át kapná azoktól, akik hallottak róla

Aktivizálódtak a választók, és a változások nem a Fidesznek kedveznek. A választók csaknem kétharmada szerint felelősség terheli Orbán Viktort a pedofilügyben.

Magyar felhívására március 15-én több tízezer ember vonult utcára. Az esemény után a pártot ígérő friss politikus azt mondta a hvg.hu-nak, azon vannak, hogy elinduljanak az EP-választáson. Szerinte ezzel nem az ellenzéktől vennének el szavazatokat, hanem a Fidesz minden eddiginél nagyobb győzelmét akadályoznák meg: