Az Európai Unió meg fogja találni a módját annak, hogy több pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának, még akkor is, ha Magyarország megvétózza azt, és a jövő heti csúcstalálkozón tárgyalni fog Kijev tagságáról – közölte a Reuters egy magas rangú uniós tisztviselőre hivatkozva.

Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis jelezte: megakadályozza az 50 milliárd eurós költségvetési támogatás 2027-ig történő folyósítását Kijevnek, valamint a tagsági tárgyalások megkezdését – ami kulcsfontosságú cél Ukrajna számára az orosz invázióval szembeni küzdelemben. Ha meghiúsulnának a tárgyalások erről a két javaslatról, az súlyos csapást mérne Ukrajnára, amely közel két évnyi háború után kimerült, miközben a frontvonalak lényegében befagytak.

„Tudjuk, hogy ez létfontosságú Ukrajna számára. Az európai vezetők felelős emberek – legalább 26-an, és tartják magukat a vállalásaikhoz” – mondta a csúcstalálkozó előkészítésében részt vevő, névtelenséget kérő magas rangú uniós tisztviselő.

Amennyiben Orbán Viktor megvétózza az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurót, a tisztviselő szerint a blokk egy rövidebb időszakot lefedő, kisebb összeget különíthet el, vagy a többi 26 uniós ország kétoldalú megállapodásokkal juttathatja el a támogatást Kijev számára.

„A magyar huligánok mindenhol ... problémát jelentenek, amikor az Ukrajna elleni orosz agresszióval szembeni politikánkról van szó” – mondta a diplomata névtelenséget kérve.

Katonai támogatás

A csúcstalálkozón arról is tárgyalnak majd, hogy az Európai Békefenntartási Eszköz – az EU által működtetett, Kijevnek nyújtott katonai támogatásra szolgáló alap – további 5 milliárd euróval bővüljön-e.

Orbán az utóbbi időben fokozta a Kijevnek nyújtott uniós támogatással és az Oroszország elleni szankciókkal szembeni kritikáját.

Orbán Viktor: Nem szabad napirendre venni Ukrajna uniós csatlakozását

Hogy vehetnénk fel Ukrajnát az Európai Unióba, ha még azt sem tudjuk, mekkora a területe - fejtegette a miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.

Orbán az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését, kezdetben elsősorban a magyar kisebbség ukrajnai helyzetére, jelenleg pedig az ukrajnai korrupcióra hivatkozva ellenzi. (A Transparency International szerint a korrupció szintje Magyarországon alig jobb, mint Ukrajnában. A szervezet Magyarországot tartja az EU legkorruptabb országának.)

Orbánt a jelek szerint Emmanuel Macron francia elnöknek sem sikerült meggyőznie, hogy változtasson álláspontján. Erről itt írtunk részletesebben:

Nemzetközi lapszemle: Az európai diplomácia nem örül, hogy Macron Orbán lelkét fejtegeti

A magyar vétónak drámai következményei lennének mindenki számára, mondja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban az uniós ügyekért felelő ukrán miniszterelnök-helyettes. A Politico a francia elnök és a magyar miniszterelnök találkozójáról is beszél. A Guardianben Gordon Brown Donald Trump visszatérésnek lehetséges következményeit elemzi, és ugyanígy tesz a Financial Times is. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.

Szerepe lehet Orbán meggyőzésére irányuló törekvésben, hogy az EU-tagállamok hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország közel egymilliárd eurót kapjon a helyreállítási
alapból, egy éven belül. Erről itt írtunk meg mindent, amit eddig tudni lehet:

Az EU-tagállamok hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország közel egymilliárd eurót kapjon - egy éven belül

Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták az Európai Bizottság javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy Magyarország módosíthassa a nemzeti helyreállítási tervét. Ezt azt jelenti, hogy ebből az uniós keretből most már 5,8 milliárd euró helyett 10,4 milliárd euróhoz nem fér hozzá a kormány, kivétel ez alól 920 millió euró előleg.

A Reutersnek nyilatkozó diplomaták szerint, amennyiben Orbán Viktor továbbra is blokkolja az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdését, úgy Grúzia és Bosznia uniós pályázataival kapcsolatos javaslatok valószínűleg szintén meghiúsulnak.

Az EU tovább előszobáztatja a nyugat-balkáni országokat, előbb Ukrajna és Moldova csatlakozásáról tárgyalna

Az EU vezetői évek óta hangsúlyozzák, hogy az unió nyitva áll a nyugat-balkáni államok előtt, ám a szép szavak ellenére a többség számára csak távoli esély a csatlakozás, azzal a szerdán közölt jelentés sem biztatja őket. Az Európai Bizottság helyettük Ukrajnával és Moldovával nyitná meg a csatlakozási tárgyalásokat.