Ez megdöbbentő: ezért titkolják, hol nyugszik a csodálatos bemondónő, aki idősek otthonában ment el örökre

Szépségét anyjától, műveltségét apjától, Baleczky Emiltől örökölte.

A bölcsészet tudomány doktora édesapa a Magyar Rádió külügyi osztályának volt a munkatársa, így Annamária már gyerekként rádiós szeretett volna lenni. 1971-ben a Magyar Rádió­ban, a politikai adások főszerkesztőségén kezdte pályafutását, 1974-től pedig a tévé képernyőjén köszöntötte a nézőket. „Szerettek a nézők, ám én nem szerettem az ismertséget, mert zárkózott, háttérbe húzódó alkat vagyok…”

Kérünk, állj meg egy pillanatra az olvasásban, ha érdekelnek az érdekes beszélgetések, nézd meg Tasnádi Péterrel készült videónkat, köszönjük:

A szerelemben szerencsétlen volt. Középiskolásként egymásba szerettek a gimnáziumi tanárával, az érettségi után össze­házasodtak, ám hamar elváltak. Ezt követően az egyik rádiós kolléga fiával kelt egybe, de ez a házasság sem tartott sokáig. Harmadik férje Kondor Katalin újságíró, későbbi rádióelnök egyik gyermekkori barátja, egy orvos, Tar Péter lett. „Nagy volt köztük az összhang, és boldognak tűntek, ám valami mégis tönkrement…” – mondta egy napilapnak Kondor Katalin, aki azt is hozzátette, a jó viszony megmaradt közöttük. Talán azért váltak el, mert nem tudtak családot alapítani, és míg a feleség szívesen örökbe fogadott volna, a férj erre nemet mondott.

Negyedszerre is férjhez ment, de vendéglátós férjével kötött házassága is válással végződött. Kondor szerint barátnője élete ekkor vett rossz irányt, rászokott az alkoholra. „Sajnos a függőség miatt egyre inkább leépült, és már magát is nehezen látta el.” A barátok és harmadik férje is próbált segíteni, Péter ápolót is fogadott mellé. „Nagyon megviselte, amikor az összes bemondónak felmondtak, többek között ő is tönkrement lelkileg, hiszen hatalmas tapasztalattal, ereje teljében lett mellőzött” – szólt Rózsa György magyarázata. Annamarit huszonhat év után küldték el, elvették tőle mindazt, amiért élt, ebbe ment tönkre lelkileg és testileg. Ekkor döntött úgy, hogy bezárkózik és kizárja a külvilágot. Volt férje halála után idősekotthonába került. Itt érte a halál csupán hetvenévesen.

Kevés rokona volt, nem látogatták, így kikötötte, hogy haláláról ne is értesítsenek senkit. Ezért nem derült ki, hogy hol, mikor temették el. Végül Bay Évát értesítették. „Nagyon szerettem Anna­marit, de tizenkét éve nem találkoztunk, így azon én is meglepődtem, hogy engem hívtak” – így Éva volt az, aki végül szólt a rokonoknak a halálról.