szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Lassulni fog, de nem áll meg idén az élelmiszer-infláció, leginkább az húzza vissza, hogy a legtöbbeknek csak az épp olcsó termékekre maradt pénzük. Ha kicsit nyugodtabban költhetnek majd, vagy a kormány még jobban megterheli a boltláncokat, akkor újra jobban nőhetnek az árak.

3-4 százalékkal nőhetnek idén az élelmiszerek bolti árai – számol Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője. Ez hiába lassulás az elmúlt két év óriási élelmiszer-inflációjához képest, azt a vevők, a kereskedők és a termelők is megérzik, hogy sokkal kevesebb pénzt tudnak az emberek költeni: sorra hullanak ki a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott élelmiszerek, egyre többen vesznek olcsóbb saját márkás termékeket, és a vásárlói hűségprogramokkal is sokan próbálnak spórolni.

Az akcióvadászat pedig azt hozta magával, hogy megváltozott a fogyasztás szerkezete, sokan nem azt veszik, amit szeretnének, hanem azt, ami belefér a keretükbe.

Évtizedeket mentünk vissza a minőségben, pedig a nagy drágulás előtt hosszú idő munkájával azt sikerült elérni, hogy az ár már csak a harmadik-negyedik legfontosabb szempont legyen a vásárlásnál, most viszont újra az első.

Az lassíthatja az áremelést, hogy globálisan lassul az élelmiszerárak drágulása, ezt megérezhetjük a magyar boltokban is. Viszont azt, hogy mekkora átárazások lehetnek, nálunk leginkább az határozza majd meg, hogy a vásárlói kereslet mekkora lesz – tette hozzá Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

És persze a kiskereskedelmi cégek különadója, valamint a szabályozás más változásai folyamatosan magukban hordozzák a kockázatot, hogy a vártnál nagyobb lesz az élelmiszerek drágulása.

Kockázatos lett a magyar élelmiszerpiac, ahogyan a szabályokat változtatgatták, akár az árstoppal, akár a különadóval, ezért a kereskedők nagyobb árréssel dolgoznak, hogy a kockázataikat ellensúlyozzák. A 3 százalék körüli élelmiszer-inflációból lehet 6-10 százalék is, ha a kormány még tovább terheli a kereskedőket, márpedig mivel most annyira nem durva a drágulás, gondolhatják úgy a döntéshozók, hogy lehet mozgástér a terhek növelésére.

Hiába nem nőnek most nagyon az árak, foglalkozni kell még azzal, hogy a magyar élelmiszeripar európai összevetésben „nem túl jó”, a sor végén állunk sok fontos mutató szempontjából, alacsony a hatékonyság és gyenge a versenyképesség. A mezőgazdaság termelői árai idén 2-4 százalékkal nőhetnek, de látszik a számokon, hogy nem egyszerű a helyzet: tavaly az agrárberuházások 6 százalékkal csökkentek, gépekből és alkatrészekből pedig 20, műtrágyából 19 százalékkal kevesebbet vásároltak a gazdák, mint egy évvel korábban. Ahhoz, hogy jó irányba forduljon a szektor, az Erste szerint legkorábban 2025-ben lehet esély, amikor az idén beadott pályázatok már megvalósulnak. De az is kell a hatékonyság növeléséhez, hogy jobban koncentrálódjon a szektor, kevésbé szépen megfogalmazva ha aki gyenge, az kihullik.