szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A szakértők inkább azt kérdezik: van olyan tényező, ami nem a drágulás irányába hat?

89 dollár fölé emelkedett a Brent olaj hordónkénti ára, október óta sosem volt ennyire magasan. Októberben indult meg a Hamász terrortámadása Izrael ellen, majd megkezdődött az izraeli válaszcsapás, amelynek azóta sincsen vége. Irán, a világ egyik nagy olajtermelője háborúval fenyegeti Izraelt, amely a Forradalmi Gárda két tábornokát is megölte Szíriában. A Közel-Kelet a világ egyik legnagyobb olajszállítója, bármilyen konfliktus emeli az nyersanyag árát.

A Reutersnek nyilatkozó szakértők azonban úgy látják: a mostani rekord nem a Közel-Kelet miatt következett be elsősorban, inkább azért, mert ukrán drónok eltalálták Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítóját Asztrahanyban. Ez az olajfinomító 340 ezer hordó olaj feldolgozására képes naponta, tehát nagyon jelentős az orosz gazdaság számára. Az oroszok először cáfolták a találat hírét, majd azt közölték: a kár nem jelentős. A benzin- és dízeltartalékok továbbra is magas szinten állnak – siettek tudatni Moszkvában, ahol mind nagyobb aggodalmat okoz, hogy az ukránok immár az Oroszország számára létfontosságú olaj és földgáz infrastruktúrát támadják távol a két állam határától. Korábban az orosz hadsereg rombolta Ukrajna infrastruktúráját, hogy gyengítse az ellenállást, de most az ukránok is áttértek erre.

Mi lesz a világ olaj ellátásával?

Oroszország a világ három legfontosabb olajtermelője közé tartozik Szaúd-Arábiával és az Egyesült Államokkal együtt. A háborúban álló állam legfőbb exportbevétele az olajból származik, amelyet szankciók sújtanak ugyan, de Indián és más országokon keresztül mégiscsak elérik a világpiacot. Ha viszont az ukrán hadseregnek a nyugati technika segítségével sikerülne érzékeny csapást mérnie az orosz olajiparra, akkor gondok jöhetnek a világ olajellátásában – mutatnak rá szakértők. Még az Egyesült Államok is megérezheti a hatást: ”ha tartósan csökken az orosz olajexport, az az Egyesült Államok olajkészletére is hatással lehet ebben a hónapban, sőt azután is” – nyilatkozta a Reutersnek Jim Ritterbusch, a Ritterbusch és társai cég elnöke.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a levegőben lóg egy iráni válaszcsapás Izraellel szemben. “Irán támogatja a Hamászt, de eddig közvetlenül nem vett részt a konfliktusban. Ha ez megtörténik, akkor a háború már az egész Közel-Keletet érintheti. Ez pedig hatással lehet a globális olajellátásra” – mondja Tamás Varga, a PVM olajkereskedő cég elemzője. “Bár folyik valamiféle diplomáciai aktivitás, de fennáll a veszélye annak, hogy Irán ezúttal közvetlenül is beavatkozik a gázai konfliktusba” – mutat rá Bob Yawger, a Mizuho energiarészlegének igazgatója.

Az USA nyersolaj készlete 2,3 millió hordóval csökkent a múlt héten. Közben a kereslet nő mind Kínában, ahol féléves szünet után indult be az ipar, mind pedig az Egyesült Államokban, ahol másfél év után most először jelentettek dinamikus növekedést a feldolgozóiparban.

Az OPEC + továbbra is visszafogja a termelést

Szerdán a közel-keleti olaj exportőrök és Oroszország, valamint néhány más kőolajszállító állam olajminiszterei úgy döntöttek, hogy a félév végéig fenntartják az olajkitermelés visszafogását, noha a Brent hordónkénti ára immár alulról súrolja a 90 dollárt – jelentette a Bloomberg. A tanácskozás után Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az orosz olajipar vezetője közölte: betartják az OPEC+ döntését az olajkitermelés visszafogásáról. Oroszország a múlt hónapban tudatta a világgal: a második félév során további 471 ezer hordóval csökkenti olajkitermelését. Oroszországnak ugyan a háború miatt óriási szüksége van az olajexport-bevételekre, de Moszkvában úgy gondolják, hogy a magasabb árakkal kompenzálni tudják a mennyiségi veszteséget. Novak ugyanakkor megerősítette a Reuters korábbi becslését, amely szerint júniusban napi 9 millió hordó lesz az orosz olajtermelés, ami februárban még 9,5 millió hordó volt.