Az MTK nyílt kártyákkal játszik: lennének tervei a magára hagyott zuglói sportteleppel

A Magyar Tornaszövetségtől az elnököt, Magyar Zoltánt kérdeztük. A sportág legendája, kétszeres olimpiai bajnoka, egyaránt háromszoros világbajnoki és Európa-bajnoki aranyérmese szerint ma már nincs realitása a sportág budapesti akadémiájának, amire pedig korábban már több száz millió forintért tervek is készültek.

„Az akadémiák Magyarországon minden sportágban állami beruházásból készülnek, a szövetségek és klubok feladata társítani mellé a szakmai részt. Esetünkben a budapesti akadémiának most nincs realitása. A torna önmagában nagyon komoly befektetést igényel, egy ilyen létesítmény újonnan több tíz milliárd forintos tétel. Erre most aligha van állami szándék és anyagi keret, és az igazat megvallva a sportágnak sincs olyan nagy szüksége. Persze, nagyon jó lenne még tovább szélesíteni az alapokat, mert a példa azt mutatja, ahol modern létesítményt vesznek birtokba, ott azért idővel megjelenik a mennyiség, majd idővel a minőség is.”

Magyar Zoltán elmondta: a válogatott kerettagok számára az ország számos vidéki városában – így Győrben, Tatán, Veszprémben, Dunaújvárosban – adottak a minden szakmai igényüket kielégítő edzéslehetőségek, miként a fővárosban is találni ilyet. A KSI-nél és a Fradinál hasonlóan biztosított minden feltétel a minőségi munkavégzéshez. Hozzátette: nyilván nem lett volna rossz egy igazi központ a válogatottaknak a fővárosban, de nem sértődött meg azon, hogy nem valósult meg a budapesti centrum.

„Nyilván minden lehetne még a mostaninál is jobb a már meglévő bázisokon, de amire feltétlenül szükségünk van, azt megtaláljuk a most működőkben is. Azzal kapcsolatban sok mindenről nem tudok beszámolni, hogy melyik ponton halkult el a Postás-pályára tervezett központ, ami azért rövid távon érdemben aligha segített volna a magyar tornasporton, bár az egyesületen közben meg igen. Így pedig azon keresztül utána közép- és hosszú távon persze már a tornasportunknak is.”

Az MTK-nak már voltak fúziós tapasztalatai

Az MTK egy héten belül válaszolt kérdéseinkre, a kék-fehér egyesület sorait változtatás nélkül közöljük.

„Az MTK és a Postás sportklubok lehetséges egyesülésével kapcsolatos kérdések előtt nélkülözhetetlen az előzmények rövid áttekintése. Közismert tény, hogy a Postás SE súlyos pénzügyi és működési problémái nem új keletűek, hanem több mint két évtizedes múltra tekintenek vissza. Ahogyan közismert az is, hogy hosszasan elhúzódó jogvita volt a sportklub és a Postás sporttelepet tulajdonló vállalatok között a sportegyesületnek a sporttelep ingyenes használatára vonatkozó jogosultságáról. Az is közismert, hogy részben ezzel a pereskedéssel összefüggésben, részben viszont a jogvitától teljesen függetlenül a Postás SE a 2010-es évek közepére hatalmas adósságot halmozott fel. A Postás sportegyesület így egy rendkívül leromlott műszaki állapotú sporttelepen, egyre kevesebb szakosztállyal, folyamatosan csökkenő sportolói létszámmal, peres ügyekkel terhelt bizonytalan jogi helyzetben, és a mindennapi működést fenyegető hatalmas adóssággal létezett. És az is közismert, hogy 2017-ben aztán a sportegyesület közgyűlése a jogi és anyagi problémák megoldásának reményével új elnököt és elnökséget választott.

A Postás sportegyesület új vezetése a klub számára kedvező eredménnyel rendezte az előzőekben említett jogvitát, és megkezdte a klub tartozásainak a rendezését is. A 2017-ben megválasztott új egyesületi elnök személyét egyesületi elnöki minőségében a megválasztásának pillanatától folyamatos sajtótámadások érték. Míg a valóságban a sportegyesület új vezetése a klub számára kedvező eredménnyel rendezte az előzőekben említett jogvitát, megoldotta a klub korábbi tartozásainak rendezését, és néhány év alatt kidolgozta a Postás SE és a Róna utcai sporttelep fejlesztési programját is, addig a sajtóban folyamatosan támadták.

Az egyesület fejlesztési programjának támogatásáról 2021–2022-ben nem született minisztériumi döntés. Az ismert világpolitikai (orosz–ukrán háború) és világgazdasági (háborús infláció, gazdasági visszaesés) események negatív költségvetési hatásai miatt az egyesület fejlesztési programjának a támogatása ezt követően sem kerülhetett napirendre. Ez pedig az egyesület tartozásainak ismételt felhalmozódásához vezetett.”

Eddig tart az MTK-tól kapott rövid összefoglalója a történteknek, amiről egy korábbi cikkben az Index is beszámolt, majd az egyesület kérdéseinkre a következő válaszokat adta.

1. Információink szerint az MTK ahhoz a feltételhez kötötte a fúziót, hogy a sportállamtitkárságtól kap 150 millió forintot a Postás SE tartozásainak rendezésére. Ezt az összeget milyen formában kapta volna meg az MTK? Kölcsönbe vagy vissza nem térítendő támogatásként? Illetve az eleve el sem jutott volna az MTK-hoz, mert a sportállamtitkárság direktben rendezte volna a Postás SE tetemes tartozását?

2022 őszén a Postás SE néhány kiváló sportolója, illetve a klub vezetése egymástól függetlenül, de szinte egy időben kereste meg az MTK-t, hogy kezdjünk egyeztetéseket a Postás sportegyesület MTK-ba történő beolvadásáról. A Postás vezetése két dologgal indokolta az MTK-ba történő beolvadásra vonatkozó elgondolását. Egyrészt a 2017 előtt keletkezett hatalmas adósságok rendezése után az egyesület ismét komoly tartozásokat halmozott fel, ami fizetésképtelenséggel, és így az egyesület jogutód nélküli megszűnésével fenyegetett, amelyet mindenképpen el akartak kerülni. Másrészt az MTK tíz esztendővel korábban már sikeresen fuzionált az akkor hasonlóan kilátástalan helyzetben lévő Budapest Sportegyesülettel, és azóta a BSE jogutódjaként is működik. Az MTK-nak tehát van ilyen típusú tudása és tapasztalata, és a BSE-vel megtörtént fúzió „jó gyakorlata” (best practice) biztató lehetőséget mutatott a Postás sportegyesület számára.

Mindezek alapján az MTK a segítségnyújtás szándékával időt, pénzt és energiát nem kímélve, rövid tárgyalásokat követően megkezdte a beolvadás meglehetősen összetett folyamatának előkészítését. A beolvadással kapcsolatban semmifajta feltételt nem támasztottunk!

A beolvadásnál a Postás SE általános jogutódjává az MTK vált volna, ami egyúttal azt is jelentette volna, hogy a Postás valamennyi tartozását is az MTK örökölte volna, neki kellett volna helytállnia a hitelezők, a jogosultak irányába.

Figyelemmel arra, hogy értelemszerűen az MTK a beolvadással nem veszélyeztetheti saját működését, a korábbi hasonló gyakorlatnak megfelelően (BSE beolvadása) meg kellett vizsgálni, hogy a beolvadással együtt járó közvetlen és közvetett pénzügyi terhek csökkentését – tehát nem a teljes körű fedezését, hanem csupán a csökkentését – milyen nagyságrendű egyszeri konszolidációs támogatás biztosítaná. A konszolidációs támogatás tehát egyrészt csökkentette volna az MTK beolvadással kapcsolatos terheit, másrészt segített volna megvalósítani azt a sportpolitikai célt, hogy a Postás SE ne jogutód nélkül szűnjön meg.

Ezzel kapcsolatban folytatott az MTK tárgyalásokat a sportkormányzat képviselőivel, arról, hogy amennyiben a beolvadás megvalósul, akkor támogató kormánydöntés esetén az MTK milyen összegű költségvetési támogatást kaphatott volna. A dupla feltételes mód itt különösen indokolt. A konszolidációs támogatás csak a Postás SE beolvadásának megvalósulása esetén, és csak akkor állt volna rendelkezésünkre, ha a minisztérium szakmai javaslata alapján a támogató kormánydöntés is megszületett volna.

(A kérdés további részével kapcsolatban megjegyezzük, hogy az ilyen költségvetési támogatások értelemszerűen vissza nem térítendő támogatások, és a beolvadás után a Postás SE megszűnésével, kizárólag annak jogutódján, az MTK-n keresztül juthattak volna el a jogosultakhoz.)

2. Miért lett volna fontos az MTK-nak, hogy a Postás SE-en keresztül kerüljön képbe, és a fúziónak köszönhetően legyen jogosultsága a Róna utcai sporttelep használatára?

Az MTK Budapest sportegyesület a jogutód nélküli megszűnés szélére került Postás SE megkeresésére válaszul kívánt segítséget nyújtani a két egyesület fúziójával, elérve ezzel azt, hogy a nagy múltú Postás ne jogutód nélkül szűnjön meg, és a fúzió után a sporttevékenységüket az MTK-ban folytatni akaró szakosztályoknak, valamint sportolóknak hosszú távon kiszámítható hátteret biztosítson.

3. Hol a különbség ahhoz képest, hogy a Postás SE kiesésével egy üres sporttelepre jelezhetné igényét az MTK?

A Postás SE MTK-ba történő beolvadásának előkészítése során szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a Postás jelentős adósságai miatt a Róna utcai sporttelep a fűtési szezon időszakában teljesen használaton kívül van, üres. Sem az irodákat, sem a sportlétesítményeket nem tudja már működtetni a Postás. A beolvadással éppen ezt a helyzet szerettük volna megváltoztatni. Az MTK ismét működtette volna, működtetni kívánta a sporttelepet.

Az MTK már hivatalosan is jelezte az NSÜ-nek: kész a továbbiakban működtetni a Róna utcai sporttelepet

4. Van igény az MTK részéről erre a sporttelepre?

A Postás SE és az MTK közös erőfeszítései végül nem jártak eredménnyel. A Postás SE MTK-ba történő beolvadásának jogi és számviteli előfeltételei a Postás SE vezetésének minden erőfeszítése ellenére, a vezetőség önhibáján kívüli okokból nem teljesültek, így nem történhetett meg a Postás és az MTK fúziója. A két egyesület fúziója nélkül is azonban a Postás atlétika szakosztálya esetében megtörtént a sportolók és sportszakemberek átvétele a sportolók kérelme alapján. Ezzel közel száz fiatal további sportolási lehetőségét tudjuk a korábbinál lényegesen magasabb színvonalon, az MTK infrastruktúráján biztosítani úgy, hogy az atléták edzői is olyan körülmények között végezhetik munkájukat, ami a kor igényeinek, szakmai elvárásainak maradéktalanul megfelel. A Postás SE fizetésképtelenség miatti felszámolással, jogutód nélküli megszűnésével a sporttelep működtető nélkül marad.

5. Amennyiben igen, oda milyen tervekkel, céllal érkezne?

Az MTK Budapest sportegyesület hivatalosan jelezte az illetékes Nemzeti Sportügynökségnek (NSÜ), hogy a Postás SE jogutód nélküli megszűnése esetén a klub kész a továbbiakban működtetni a Róna utcai sporttelepet. Ha a sportkormányzat az állami tulajdonban lévő sportlétesítmény hosszú távú működtetésére az MTK Budapest sportegyesületet jelöli ki, akkor a klubunk az egyéni sportágakban legkiválóbb MTK-s sportolók kiemelt képzését végző Brüll Alfréd Akadémiánk központjaként kívánjuk majd működtetni a sporttelepet.

6. A Postás SE és a Magyar Tornaszövetség pár évvel ezelőtt Torna Akadémiát gondolt a területre. (Megtörténtek az előkészületek, a projekt eljutott valameddig, majd megakadt.) Az MTK esetleges pozícióba jutásával ez a terv újraéledhet?

Ha és amennyiben az MTK Budapest sportegyesület lehet a Róna utcai sporttelep működtetője, akkor minden megalapozott sportfejlesztési elképzelést, így az általunk csupán csak hallomásból ismert Torna Akadémia megvalósítását érdemben megvizsgálja.

(Az MTK 2014 őszén jelentette be a Brüll Alfréd Akadémia megalakulását, amelyben közlésük nyomán tíz egyéni sportágban (asztaliteniszben, atlétikában, evezésben, kajak-kenuban, karatéban, ökölvívásban, ritmikus gimnasztikában, sakkban, tekvandóban, vívásban) nevelnek és gondoznak tehetségeket. A nem bentlakásos intézménybe az MTK szakosztályaiból kerülnek a sportolók, a kiválasztáskor pedig figyelembe veszik a nemzetközi szintű versenyeken elért eredményeket, valamint az életkort. Az MTK 1905-ben megválasztott – majd közel negyven évig hivatalban lévő – elnökéről, Brüll Alfrédról elnevezett akadémia a zuglói Lantos Mihály Sporttelepen kezdte meg működését, amit az utóbbi években több ütemben modernizáltak és bővítettek.)

Eddig az MTK válasza, az egyesület tehát terítette kártyáit. De vajon az osztó (NSÜ) mit szól az MTK elég konkrétnak tűnő terveihez?

Nos egyelőre semmit. Legalábbis ami a nyilvánosságnak szánt részt illeti…

NSÜ-válaszra várva: ki és milyen folyamatok után dönt a további hasznosításról?

Hasonló kérdéssorral bombáztuk ugyanis az NSÜ-t is, méghozzá aznap, amikor az MTK-nak küldtük el az emailt. Utóbbiak öt nappal később válaszoltak – még a cikk megjelenése előtt –, és ebbe beleesett egy hétvége. Előbbiek azonban egyelőre adósak a felelettel. A kommunikációs osztály munkatársával közben kétszer egyeztettünk, de hiába, a megoldásig 35 nap alatt sem jutottunk el. Addig is, amíg a válaszok megérkeznek, jöjjenek a feltett kérdések.

Tisztelt Sportállamtitkárság/Nemzeti Sportügynökség!

Készül egy anyag az Indexen a Postás SE-ről, és információnk szerint a zuglói központi bázissal bíró klub a közelmúltban felszámolási kérelmet kért, felajánlotta, valamint elszállította az egyesület relikviáit a Sportmúzeumnak, továbbá az általa használt Róna utcai, a Magyar Állam 1000/1000-es tulajdonában lévő sporttelepet felajánlotta átvételre a tulajdonosi jogokat gyakorló NSÜ-nek. Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésünk Önökhöz.

1. Mi történik olyankor egy állami tulajdonú sportteleppel, ha az azon működő sportegyesület ellehetetlenül, megszűnik, vagy csak egyszerűen elvonul?

2. Ki és milyen folyamatok után dönt a további hasznosításról?

3. Elképzelhető, hogy az NSÜ hasznosítja vagy mindenképpen új „albérlő” lép képbe, aki lát fantáziát a területben?

4. Mik ilyenkor az NSÜ elvárásai?

5. Mi dönt, ha egyszerre többen (klubok, egyesületek, szakosztályok, szövetségek) érdeklődnek?

6. A Postás SE sportpályája nagyon közel van a Budapesti Olimpiai Központ néven ismert területhez, amelynek részét képezi a Puskás Aréna, a BOK Sportcsarnok, a Gyakorló Jégcsarnok, valamint az új köntösre váró Kisstadion és Millenáris Kerékpáros Stadion, illetve tőszomszédságában van a Papp László Budapest Sportaréna. Van arra terv, elképzelés, hogy ezekhez kapcsolódóan fejlesztik tovább ezt a széles palettával bíró sportparkot?

7. Annál is inkább, mert korábban pont ide álmodta a Magyar Tornaszövetség a sportág hazai akadémiai központját. Tudnak arról, hogy ez még egy élő terv lenne?

8. Egy teniszakadémia életre hívása is évek óta várólistás Magyarországon, ennek feltétele az állandó otthon. Ezen felül pedig a sportág kiemelt válogatott (Davis-kupa, Billie Jean King-kupa) párharcok, valamint nagyobb nemzetközi férfi és női tornák megrendezésére alkalmas csarnokra, fix bázisra. Egy ilyen elképzelés képbe kerülhet, vagy a terület alkalmatlan rá, esetleg a kivitelezésre nincsenek jelen gazdasági környezetben megfelelő feltételek?

9. A tulajdonost terheli-e bármiféle kötelezettség vagy felelősség a Postás SE jelentős, információink szerint 150 millió forintos tartozását illetően?

10. Akár méltányossági alapon szándékukban áll-e részben vagy egészben rendezni a tartozásokat a közüzemi szolgáltatók, a Postás SE korábbi alkalmazottjai, egyéb beszállítók felé?

11. Szó volt arról, hogy az MTK fúzióra lép a Postás SE-vel, ami aztán nem realizálódott, tekintve, hogy a 150 millió forintos tartozás rendezéséhez a klubok bár kértek, nem kaptak állami segítséget. Ennek ellenére a sportparkját a közelmúltban gyarapító (Sándor Károly Akadémia a józsefvárosi pályaudvar részén, ötezer férőhelyes sportcsarnok a Kerepesi úton), illetve fejlesztő (Lantos Mihály Sportközpont a Csömöri úton) MTK helyzetbe kerülhet új „albérlőként”? Volt már az NSÜ felé ilyen irányban jelzés az MTK részéről?

12. Az MTK is nulláról indul az esetleges jövőbeli „albérlők” között, vagy élvez némi előnyt, lévén már van érdemi munkája a folyamatokban, valamilyen szinten képben és házon belül van, illetve a tradicionális kék-fehér egyesület elhivatottsága garancia a minőségi és igényes sporthasználatra?

13. Bő húsz évvel ezelőtt a magyar sport már majdnem elvesztette a területet – kész tervek voltak egy köztisztviselői lakóparkra –, aminek kijátszására szerencsére immár nincs törvényes lehetőség. Ennek ellenére van olyan forgatókönyv, hogyha nem érkezik megfelelő „albérlő”, a tulajdonos pedig nem lát lehetőséget, fantáziát a terület használatában, akkor külön elbírálás alapján mégis eladásra kerül a terület, amit a vevőnek nem feltétlen kell sportcélúan hasznosítani?

14. Mekkora a zuglói belterületen lévő telek értéke? (A tulajdoni lapon 5.4201 hektár szerepel, ami a 2024 januári, zuglói telekáron (ingatlan.com) számolva 10,5 milliárd forint.)

(Borítókép: A zuglói Postás sporttelep 2024. február 7-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)