Teszt: a benzines vagy a dízel Opel Astra kombi a jobb? Vagy tarol az elektromos?
Sokat kellett várni az új Opel Astra kombi változatára, most azonban itt a vadonatúj Sports Tourer, mely hatalmas puttonyú remek családi autóból kapásból több változatot is kipróbáltunk.
A hatodik generációs Opel Astrát először 2022 februárjában volt alkalmunk kipróbálni, és ezen a portugáliai nemzetközi menetpróbán, bár még csak statikus formában, de már ott volt a jókora rakterű és igen praktikus kombi változat is.
Ezt követően aztán teltek múltak a hónapok, és az ötajtós Astra mellett csak nem akart feltűnni a kínálatban a kombi verzió, melynek piaci debütálására csak nemrégiben került sor.
Most azonban végre itt van, megérkezett az elődjénél tágasabb új Astra Sports Tourer, mely ráadásul kapásból igen színes hajtáslánc kínálattal támad.
Választhatunk benzines, dízel, plugin hibrid és akár tisztán elektromos Astra kombit is, melyek közül mi most az első kettő, picit földhöz ragadtabb verziót mutatjuk be részletesen.
Elegáns puttony
Szemből lehetetlen megkülönböztetni egymástól egy normál és egy kombi Astrát, a különbségek értelemszerűen oldalról és hátulról vehetők észre. A lényeg viszont változatlan: az új Astra mindkét karosszériaváltozat esetén igen menő, mondhatni utánafordulós designt vonultat fel.
A 300 ezer forintos kobaltkék gyöngyház fényezésű benzines tesztautón a legnagyobb és legimpozánsabb 18 colos kerekek feszítenek, a 220 ezer forintos kardiovörös metálfényű dízel példányt pedig 17 colos fekete felnikkel szerelték.
Az ingyenes alapszín a fehér és a legolcsóbb Astrák 16 colos kerekeken gördülnek.
Alapáron járnak a LED-es fényszórók és ködfényszórók, a 168 apró fényforrást felvonultató Intelli-Lux LED Pixel okoslámpa viszont csak a legmagasabb Ultimate felszereltség esetén jár “ingyen”.
Jól mutatnak a vékonyra rajzolt hátsó lámpatestek, a tetőspoilert egyedi harmadik féklámpa ékesíti, és szerencsére nyoma sincs kamu kipufogóvégnek.
A 4,64 méter hosszú Astra Sports Tourer közel 27 centiméterrel nagyobb az alapmodellnél és tengelytáv fronton is közel 6 centiméternyi pluszt kapunk. A kombi fordulóköre 10,7 méter, ami csak 19 centiméterrel nagyobb az ötajtósénál.
Milyen belül?
Az elöl-hátul egész tágas utastér kevés meglepetéssel szolgál, aki ült már új Astrában, értelemszerűen a kombiban is tökéletesen otthon fogja magát érezni. A korrekt minőségű, de picit komor hangulatú műszerfalon két darab 10 colos kijelző trónol, a felhasználói felület egész fürgén teszi a dolgát, de valahogy kicsit lelketlen grafikájú.
Az USB-C portok 15 W-ot tudnak, 45 W-nak jobban örülnénk. Alapáras tétel az első/hátsó parkolóradar, a jobban felszerelt példányok 180, illetve 360 fokos kamerarendszer vonultatnak fel. Az AGR minősítésű ülések igen kényelmesek és még némi oldaltartást is biztosítanak, illetve a kék tesztautóban elektromosan állíthatók.
A kellemes fogású, alul enyhén csapott kormányon normál nyomógombok kaptak helyet, a klímavezérlés kezelőszervei azonban az érintőkijelzőn érhetők el. A középkonzolon figyel az apró PRND kapcsoló, és a mellette lévő gombbal váltogathatunk a különböző menetüzemmódok között.
A hátul helyet foglalóknak egyetlen USB-C aljzat jut, és bár a helykínálat bőven rendben van, a kardánalagút miatt középen inkább csak gyermekek számára kényelmesek a hosszabb utazások.
Míg az ötajtós modell csomagtere 422 literes, addig a kombiban akár 597 liternyi cókmók is elfér, és az ezúttal nem 60:40, hanem 40:20:40 osztatú hátsó üléstámlák ledöntésével egészen 1634 literig bővíthető a raktér (előd: 540-1630 liter).
Teljesen előretolt első utasülés esetén akár 2 méter hosszú tárgyak is szállíthatók, a kerékdobok közötti távolság 1 méter. A rakodási perem 60 centiméter magasan húzódik, a raktérnyílás 105 centiméter széles és 70 centiméter magas, 5 ülés mögött 102 centiméter hosszú az egy jobb oldali szivargyújtó aljzatot felvonultató csomagtér.
A riválisok java hasonló méretű rakteret vonultat fel, egyedül talán csak az e tekintetben mindenképpen eminens, a 640-1700 literes Skoda Octavia lóg ki felfelé.
Benzines vagy dízel?
Az 1,2 literes 3 hengeres turbós benzinmotor 110 lóerős és 205 Nm-es, kizárólag hatfokozatú kézi váltós változatban is kapható, hozzánk azonban ennek a motornak a 130 lovas és 230 Nm-es, illetve felár ellenében nyolcfokozatú automata váltóval társított változata érkezett meg a kék tesztautóban.
A háromhengeres orgánum ugyan messze van a kellemestől, azonban a 130 lóerő remekül mozgatja az 1,4 tonnás kasztnit, még ha a 10 másodperces 0-100-as szintidő elsőre nem is hangzik túl jól. A végsebesség 210 km/h.
Az 5,6 literes gyári fogyasztást esélyünk sem volt hozni, a teszthetet kereken 7 literes átlaggal zártuk. Ellenben a 4,9 literes WLTP-értékkel kecsegtető 1,5 literes 4 hengeres turbódízel Astra simán beérte 5,5 literrel 100 kilométerenként, cserébe viszont el kell viselnünk a némileg nagyobb motorzajt és a kicsit lomhább viselkedést.
A 130 lóerős és 300 Nm-es produkcióra képes, alapáron automata váltós és mintegy 60 kilogrammal nehezebb dízel 11 másodperc alatt tudja le a 0-100-as gyorsulást, és 208 km/h a végsebessége.
Vezetési élmény fronton nincs túl sok különbség a benzines és a dízel között, a kormányzás, a futómű és a fékrendszer mindkét esetben hozza a 2024-ben ebben a kategóriában elvárható szintet.
Kritika leginkább az automatikus start/stop rendszer viszonylagos faragatlan viselkedését illetheti. Ezen sokat javíthat a Stellantis érkezőben lévő, hatfokozatú duplakuplungos automata váltóval társított 136 lovas új lágyhibrid benzines hajtása, mely a testvérmodell Peugeot 308-ban már elérhető.
Az ötajtós Astra egyébként 50 kilogrammal könnyebb a kombinál, ami gyorsulásban 0,2-0,4 másodperces, fogyasztásban pedig 0,1 deciliteres előnyt jelent.
Jöhet a villany?
4 hengeres benzinmotor csak és kizárólag a plugin hibrid Astra Sports Tourerekben található, az 1,6 literes turbós egység kiviteltől függően 150-180 lóerőt ad le az első kerekekre. Ehhez hozzájön még a szintén az első kerekeket hajtó villanymotor 110 lóereje, a végeredmény pedig 180, illetve 225 lóerő.
A nyolcfokozatú automata váltós PHEV verziók a legfürgébbek, 1,7 tonnás tömegük ellenére akár 7,5 másodperc alatt fel tudnak pattanni álló helyzetből 100-as tempóra. A 12,4 kWh kapacitású akkumulátor 65 kilométer körüli hangtalan elektromos suhanást tesz lehetővé.
A tisztán elektromos 1,8 tonnás Astra Sports Tourerben lévő 54 kWh-s telep 400 kilométeres hatótávolságot biztosít. A 156 lóerős villany Astra csak minimálisan fürgébb a 130 lovas benzinesnél, 9,3 másodperc a hivatalos 0-100-as ideje, 10-ről 80 százalékra pedig körülbelül fél óra alatt tölthető fel.
A zöld rendszámos hibrid és elektromos Astra kombik a normál belsőégésű motoros társaiknál némileg kisebb, 516-1553 literes csomagteret vonultatnak fel.
Konklúzió, árak
Az általunk már elektromos változatban is kipróbált ötajtós Astra is igen jól sikerült, azonban praktikum és csomagtér fronton továbbra is verhetetlen a csak 300 ezer forinttal drágább kombi verzió, melyre a jelek szerint megérte ilyen sokat várni.
A benzinmotor nem túl kellemes háromhengeres orgánumú, mégis halkabb, mint a négyhengeres dízel egység, utóbbi viszont 1,5 literrel szerényebb átlagfogyasztással csábítja vásárlása a gyakran hosszabb távokat megtevőket.
A 110 lovas benzines és kézi váltós Opel Astra Sports Tourer 8,6 millió forinton nyit, a 130 lóerős automata kivitel 9,5 millió forinttól indul, a szintén 130 lovas automata dízelért pedig alaphangon 10,3 millió forintot kell fizetni.
A plugin hibrid Astra kombikat 15,1-16,3 millió forinton jegyzik, az elektromos nekifutás árcéduláján 16,2-17,2 millió forintos összeg szerepel. Egy jól felszerelt elektromos Astra árából pont kijön két benzines alapmodell.
A hajszálnyival drágább, és Rüsselsheim helyett Mülhausenben gyártott testvérmodell Peugeot 308 kombiból nem létezik 110 lovas alapmodell, viszont a 136 lóerős új lágyhibrid már rendelhető belőle, igaz nem túl olcsón, 10,8 millió forintos alapáron.
