szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Amerikai kutatók olyan generatív mesterséges intelligencia modellt terveztek, amelyik képes új antibiotikumokat tervezni, olyanokat is, amelyekkel szemben védtelennek az antibiotikumoknak eddig ellenálló kórokozók.

Az egészségügy egyre több területén használnak mesterséges intelligenciát (MI), és úgy tűnik, új antibiotikumok „kitalálását” is rábízhatják gépi algoritmusokra. Ez pedig igencsak fontos lehet, hiszen egyre gyakrabban találkozhatunk az ismert gyógyszereknek ellenálló szuperbaktériumokkal.

A McMaster Egyetem és a Stanford Egyetem kutatói kifejlesztettek egy generatív mesterséges intelligencia modellt, amely olyan új antibiotikumokat tervez, amelyek hatásosak lehetnek a gyógyszerrezisztens kórokozók ellen. A MI-modell a SyntheMol elnevezést kapta. Gyógyszert tervezhet például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által is kritikus fenyegetésként megnevezett Acinetobacter baumannii ellen, amelynek egyre nagyobb szerepe van a kórházi fertőzésekben, és amelyiket igen nehéz bármilyen ismert antibiotikummal legyőzni. A lényeg az „ismert” jelzőn van, és éppen itt léphet a képbe a mesterséges intelligencia, amely igen rövid idő alatt képes számos új molekulát szintetizálni.

Kiderült, hogy a mesterséges intelligencia emberségesebb is tud lenni a betegekkel, mint az orvosok

Az empátia, azaz a beleérző képesség az orvos-beteg kapcsolatban talán még fontosabb, mint sok egyéb helyzetben. Ezért is meglepő, hogy a mesterséges intelligencia felül is múlhatja a doktorokat az effajta együttérzésben.

A kutatók 132 ezer molekuláris építőelemet tartalmazó könyvtár és validált kémiai reakciók sorozatának felhasználásával képezték ki a MI-t, amely ezután képes volt különféle keresztreakciókkal körülbelül 25 ezer, ígéretes antibakteriális tulajdonságot mutató vegyületet létrehozni. Ezeket egy másik mesterséges intelligencia elemezte toxicitás szempontjából, hogy csak a legbiztonságosabb molekulák maradjanak meg. Végül hat olyan, nem mérgező molekulát találtak, amelyik erős antibakteriális hatást mutatott az A. Baumannii ellen a laboratóriumi tesztek során. A hat vegyület nagyban különbözik egymástól és a már meglévő antibiotikumoktól is. A kutatók egyelőre még nem tudják, hogyan működnek molekuláris szinten az antibakteriális tulajdonságok, azonban a részletek feltárásával közel kerülhetnek más antibiotikumok fejlesztéséhez is.

James Zou, a Stanford Egyetem docense, a Nature Machine Intelligence folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője külön is kiemelte, hogy a SyntheMol nemcsak új molekulákat tud tervezni, de pontos leírással is szolgál az egyes molekulák elkészítéséhez.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.