szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A 2017-es francia elnökválasztási kampány óta egyre gyakoribbak a határokon átnyúló szervezett dezinformációs kísérletek és a szabad demokratikus választásokat is megnehezítő beavatkozási próbálkozások. Franciaország első számú célpontból lett az egyik legjobb pandúr. Példáját egyre több ország követi. A Deutsche Welle riportja.

2017. május 5. fordulópontot jelentett Franciaország történelmében: a választási kampány hajrájában hackerek feltörték Emmanuel Macron levelezését, és kiszivárogtatták az ott talált 20 ezer e-mail és mintegy 15 ezer gigabájtnyi adat tartalmát. Mindez közvetlenül a két elnökjelölt, Macron és a szélsőjobboldali Nemzeti Front (ma: Nemzeti Tömörülés) vezetője, Marine Le Pen között zajló második választási forduló előtt történt. Mint később a Correctiv oknyomozó portál megírta, a Leaks dokumentumainak 80 százaléka biztosan eredeti volt, viszont a többi durva hazugságokat terjesztett Macronról és munkatársairól, aminek az volt a célja, hogy a döntő választási forduló előtt lejárassák.

A kiszivárogtatás a szavazást végül érdemben nem befolyásolta, mivel a francia hatóságok időben figyelmeztették a sajtót és a közvéleményt, hogy a részletek terjesztése büntetőjogi következményeket vonhat maga után, a média pedig elzárkózott a lejárató anyag közlésétől. Macron csapata abban biztos volt, hogy egy nagyszabású és jól összehangolt hackertámadás célpontjai lettek, de máig sem pontosan tisztázott, ki volt felelős az akcióért. A Le Monde francia napilap szerint a hackereknek orosz megbízóik voltak.

Akció a reakció helyett

A „MacronLeaks” nem tudta megakadályozni Macron elnökké választását, viszont komolyan hozzájárult ahhoz, hogy ma Franciaország a dezinformáció elleni küzdelem éllovasának számít. És ezt jó tudni két hónappal a június 6-án kezdődő európai parlamenti választások, illetve három és fél hónappal a párizsi nyári olimpiai játékok előtt.

Franciaország minden figyelme a július 26. és augusztus 11. között megrendezendő párizsi olimpiai játékokra irányul
AP Photo / picture alliance / Michel Euler

„2017 óta tudjuk, hogy a félretájékoztatás mekkora fenyegetést jelent” – magyarázta Marc-Antoine Brillant, a Viginum központ vezetője, amely külföldről érkező digitális manipulációkat, dezinformációt és befolyásolási kísérleteket monitoroz az internetes közösségi médiában. Ahogy Brillant elmondta, a központot 2021-ben alapították, mintegy 50 alkalmazottja van, és kizárólag az elnöknek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

„A sárgamellényes tüntetések 2018 végén Emmanuel Macron kormánya ellen, a koronavírus idején szervezett demonstrációk és a Samuel Paty történelemtanár elleni merénylet 2020 októberében: ezek az események döbbentettek rá minket, hogy a digitális manipuláció egyre durvább” – mondta Brillant.

Tiltakozás a Covid-szabályok ellen Párizsban, 2021-ben. A transzparens felirata: „Vacciné à la liberté”, azaz „Beoltva a szabadságért”
Reuters / Sarah Meyssonnier

Álinformációk – hitelesnek tűnő tálalásban

A Viginum rendszeresen leplez le álhíreket. Ezek közé tartozott az úgynevezett hasonmás-kampány, amely hét uniós országban is megjelent. Ennél az történt, hogy hackerek álhíreket ágyaztak be népszerű médiumok hamisított portáljaiba, és ezt úgy kommentálták, hogy az ukrajnai orosz invázió létjogosultságát alátámasszák.

A „Portálok harci hálózatát” is a Viginum tárta fel. Ehhez 193 weboldal tartozott. A mögötte álló céget a Krím-félszigeten alapították azzal a szándékkal, hogy oroszbarát propagandát terjesszen Franciaországban, Németországban és Lengyelországban.

Hogy működik az orosz dezinformáció? | Egy trollgyár az orosz háborús propaganda melegágya

Zelenszkij drogos, és valójában Ukrajna támadta meg Oroszországot: az orosz trollgyárakból származó dezinformáció és háborús propaganda megállíthatatlanul terjed. Az egyik legnagyobb ilyen trollgyár Szentpéterváron van, De hogyan működik? És mitől ilyen eredményes az orosz dezinformáció? Miért dőlnek be neki ilyen sokan? Ennek jártunk utána. #háború #oroszország #propaganda

Vigyázat: támadás!

„A Viginum demokratikus, átlátható módja az ilyen támadások elleni fellépésnek – és mindezt a jogállamiság keretein belül teszi” – mondta Brillant. „Igyekszünk ellenállóbbá tenni az embereket a digitális merényletekkel szemben, úgy, hogy szünet nélkül tudatosítjuk bennük: ilyenek léteznek, és védekezni kell ellenük.”

Az álhírek szakértője: Marc-Antoine Brillant
privat

Franciaországot mindenképp az úttörők közé kell sorolni – hangsúlyozta az Institute for Strategic Dialogue (Stratégikus Párbeszéd Intézete) nevű londoni tanácsadó cég vezető munkatársa, Jiore Craig. A digitális integritás szakértője 2013 óta tanulmányozza a választások manipulálását világszerte.

„A 2019-es EP-választások és a koronavírus megmutatta, hogy a tényellenőrzés önmagában nem jelent megoldást. Rendszerszintű megközelítésre van szükség, hogy kiderüljön, melyik hálózaton ki terjeszt álhíreket. Franciaország volt az egyik első állam, amely ezt a koncepciót bevezette” – mondta Craig.

Jiore Craig
privat

A párizsi Sciences Po történészprofesszora, David Colon szerint a jelenséggel kapcsolatban nem elég arról beszélni, hogy mi a „hamis” vagy a „helytálló” információ. „Ezek a digitális támadók azon igyekeznek, hogy minél nagyobb zűrzavar keltésével megingassák a demokratikus intézményeinkbe vetett bizalmat” – mondta a dezinformáció vezető francia szakértője. Szerinte az ukrajnai orosz invázió jelentette a digitális integritás területén a fordulópontot. Még akkor is, ha ezek a támadások, amelyek főként Oroszország irányából érkeztek, már korábban elkezdődtek. „2004 februárjában Dmitrij Medvegyev, Putyin bizalmasa, későbbi miniszterelnöke azt nyilatkozta, hogy a Kreml támogatni akarja az európai rendszerellenes pártokat. Ezek pedig Franciaország esetében Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Front, valamint a szélsőbaloldali LFI párt (Engedetlen Franciaország) voltak”.

Kételyt kelteni minden körülmények között

Le Pen 2017-ben összesen kilencmillió eurónyi kölcsönt kapott a prágai székhelyű Első Cseh-Orosz Banktól, miután francia és más európai bankok visszautasították a hitelkérelmét. (Négy évvel később hasonló gondjai támadtak a Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek, akkor egy magyar bank segítette ki. Mint Le Pen vagyonnyilatkozatából később kiderült, az MKB adott a kampányra 10,6 millió euró, akkori áron 4,1 milliárd forint kölcsönt – szerk.)

„A Le Penéhez hasonló pártok támogatásával Oroszország a megosztottságot akarja elmélyíteni társadalmainkban, hogy azok tényleg szétzilálódjanak. A Kreml szítja a terrortámadásoktól való félelmet, és kétségeket akar ébreszteni azzal kapcsolatban is, hogy Franciaország képes-e az olimpiai és a paralimpiai játékok megrendezésére” – tette hozzá a történészprofesszor.

Lutz Güllner szakértő a német Külügyminisztériumból: „Franciaország és Svédország jó munkát végez a dezinformáció elleni küzdelemben”
DW / DW

Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) stratégiai kommunikációért felelős egységének vezetője, Lutz Güllner is úgy véli, hogy Oroszország a legfőbb dezinformációs szereplő. A Güllner vezette 42 fős részleg egy korai előrejelző rendszert működtet, amely időben riasztja az európai kormányokat. „Franciaország struktúrája nagyon sikeres, de Svédországot is lehetne említeni, ahol 2022-ben a választások előtt létrehozták a Pszichológiai Védelmi Ügynökséget, amely központilag felel egyrészt magáért a felderítésért. Másrészt célzott edukációs kampányokat folytat a társadalom védekezőképességének erősítése érdekében” – magyarázta Güllner.

„Franciaország nem véletlenül első számú célpontja a manipulációs kampányoknak” – mondta a brüsszeli Rasmussen Global tanácsadó cég európai ügyekért felelős igazgatója, Arthur de Liedekerke. A korábban a francia védelmi minisztérium stratégiai tanácsadójaként dolgozó szakértő szerint ennek oka főként az, hogy „Franciaország hadserege sok országban van jelen, rendszeresen lát vendégül nagyszabású csúcstalálkozókat és rendezvényeket, politikusaik pedig gyakran képviselnek provokatív álláspontot, mint például nemrég Macron, aki már nem zárja ki, hogy szárazföldi csapatokat vezényeljenek Ukrajnába”.

A történész Colon pozitív mérleget vont az elmúlt évek tapasztalataiból: „Lehet, hogy az országunk gyakran válik célponttá – ám mostantól visszavágunk. Franciaország nem tartozik a gyengék és támadhatók közé!”.

Orosz propaganda kontra EU | A Kreml dezinformációja ellen egy uniós szerv vette fel a harcot

Háborút már nemcsak fegyverekkel, hanem szavakkal és információkkal is vívnak. A téves, vagy álhírek terjesztése Oroszország Ukrajna elleni háborújában központi elemmé vált, amellyel a Kreml különösen az EU-t és intézményeit próbálja gyengíteni. Ez ellen küzd most egy új szervezet, amely felvette a harcot a dezinformációval szemben: az East Stratcom Task Force és az EUvsDisinfo az Európai Külügyi Szolgálat részeként ellenőrzi az interneten terjengő információk hitelességét.

Szerző: Lisa Louis. A cikket Valaczkay Gabriella fordította. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.

DW-HVG
A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat.