Rossz hírek az új antibiotikumokról: Pál Csaba akadémikus szerint kritikussá vált a helyzet
Pál Csaba akadémikus szerint a régi antibiotikumok ellen kialakult rezisztencia bizonyos mértékben már az új, még be sem vezetett készítmények ellen is hatásos, pedig ezek még el sem kezdték a pályafutásukat, elvileg a kórokozók nem is találkozhattak velük. Az antibiotikumok fejlesztése ezért nagyon nehéz. Nem csoda, hogy a területről a profitérdekelt gyógyszeripari óriások javarészt kivonultak. / Kép: MTA/Getty Images/Blikk
Pál Csaba akadémikus, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója munkatársaival azt igyekszik kideríteni, hogy a gyógyszergyártók új típusú antibiotikumai mennyire hatékonyak a baktériumok ellenálló képességével szemben. Az eddig kirajzolódó kép több mint aggasztó.
Ezeket látta már?
Szerte a világon hatalmas probléma, hogy a kórokozók ellenállóvá válnak a gyógyszerkészítményekkel szemben, és mára válságossá vált a helyzet – mondta Pál Csaba az MTA híroldalán megjelent interjúban. Kifejtette, hogy a gyógyszercégek nem feltétlenül a legjobban reagálnak erre a helyzetre, ráadásul sokuk – a tőkeerős vállalatokkal az élen – kivonult erről a piacról. Ezért alapvetően fontos előrejelezni, hogy vannak-e, lesznek-e olyan antibiotikumok, amelyek hosszú távon hatásosak. Ha pedig találunk ilyeneket, akkor meg kell vizsgálnunk, hogy mi teszi őket tartósan működőképessé.
Kikényszerített alkalmazkodás
Egy friss pályázaton az Európai Kutatási Tanácstól (ERC) elnyert támogatásnak köszönhetően különböző cégek új antibiotikumait vizsgálják, amelyek a közeljövőben kerülhetnek a piacra, illetve korai kísérleti fázisban vannak. „Arra vagyunk kíváncsiak, mit várhatunk ezektől a készítményektől, ha majd a klinikai gyakorlatban alkalmazni kezdik őket. Kialakul-e az ellenálló képesség ellenük, vagy sem. Ha igen, milyen mechanizmusok által? Ha pedig nem, akkor miért nem?” – mondta a kutató.
Az ellenőrző vizsgálatok elején megmérik, hogy mennyire érzékeny egy kórokozó az adott új antibiotikumra. Jó esetben azt látjuk, hogy a szer valóban hatásos. Ezt egy kémcsőben is el tudják végezni: a tápoldatba belekevernek valamennyi antibiotikumot, és megnézik, hogy a baktérium képes-e osztódni, vagy sem. Majd ugyanezt a kísérletet úgy ismétlik meg, hogy sok (akár 10 milliárd) baktériumot helyeznek a tápoldatba. Egy ekkora populációban már spontán mutációk is képződnek, és ezek egyike-másika rezisztenciát fejleszthet ki. Ez világosan megmutatkozik, hiszen ezek a sejtek fognak szaporodni és túlnőni az összes többin. Tulajdonképpen darwini evolúció játszódik le a kémcsőben spontán módon.
Ahogy lépésről lépésre növelik az antibiotikum-dózist, rákényszerítik a populációt, hogy megpróbáljon ehhez alkalmazkodni. Bizonyos idő után vagy kihal a teljes populáció, vagy kialakul egy új baktériumközösség, amelyben van négy-öt specifikus mutáció, amelyen az ellenálló képesség alapul. „Vannak ennél sokkal kifinomultabb, szabadalmaztatott módszereink is, de az alapelv mindig az, hogy hozzunk létre genetikai változatosságot a populációban, és szelektáljuk az adott antibiotikum mellett is túlélő baktériumokat. Sok esetben hamar olyan mértékű rezisztencia alakul ki, hogy gyakorlatilag bármennyi antibiotikumot tehetünk az oldatba, a baktériumok már rá sem hederítenek” – mutatott rá Pál Csaba a baktériumok hihetetlen alkalmazkodókészségére.
A gyógyszerfejlesztők mit sem tudnak a veszélyről
Nem egyszerűen arról van szó, hogy az új antibiotikumok is gyorsan hatástalanná válnak. A helyzet még ennél is súlyosabb. A kutatás előzetes eredményei ugyanis arra utalnak, hogy a vizsgált antibiotikumok egy része hosszú távon nemcsak hatástalan lesz, de még veszélyessé is válhat, mert olyan baktériumokat hoz létre, amelyek azon túl, hogy rezisztensek, de még fertőzőképesebbek is.
„Felfedeztük, hogy egyes genetikai változások (mutációk) egyszerre okoznak rezisztenciát és növelik a fertőzőképességet. E kórokozók sokszor jobban be tudnak hatolni az emberi sejtekbe, vagy komolyabb betegségeket okoznak az egerekben. Az utóbbi hatás nem függ az antibiotikumoktól, hiszen akkor is megfigyelhető volt, ha az egereknek nem adtunk antibiotikumot. Látnunk kell, hogy ez óriási és teljesen újszerű probléma: nem egyszerűen hatástalanok lesznek az új antibiotikumok, hanem a bevezetésük még akár károkat is okozhat” – vázolt fel egy fenyegető lehetőséget az akadémikus.
Ezek a jövő antibiotikumai: tényleg az arany ment meg bennünket a leghalálosabb baktériumoktól?
A fejlesztőcégek ezekről a lehetőségekről valószínűleg nem tudnak. A szegedi intézet az utóbbi években rendkívül speciális, sok tekintetben a világon egyedülálló tudást halmozott fel az antibiotikumokkal kapcsolatban. „Mi 10-15 éve azzal foglalkozunk a laborban, hogy olyan technológiákat dolgozzunk ki, amelyekkel rutinszerűen, nagyon gyorsan és hatékonyan fel tudjuk térképezni, hogy kialakul-e az ellenálló képesség a kórokozókban, és ha igen, hogyan. Mi erre specializálódtunk, ez különböztet meg bennünket a cégektől és a többi kutatócsoporttól” – mondta Pál Csaba.
Az egyes készítmények ellenőrzésénél sokkal fontosabb, hogy megtalálják azokat az általános elveket, amelyeknek köszönhetően egy antibiotikum működik. Ilyen megközelítéseket keresnek és időnként találnak is. Érdemes például a speciális bakteriális alrendszereket támadni, amelyek nehezebben módosulnak. „Csak az a baj, hogy a baktériumoknak szinte nincs olyan tulajdonságuk, amit ne tudnának valamilyen módon átalakítani. Ezért iszonyatosan nehéz az antibiotikum-fejlesztés. A legtöbb antibiotikumnak egy adott célpontja van, de ezt a stratégiát mutációk révén vagy egy új gén beszerzésével a baktérium ki tudja játszani. Érdemes ezért olyan antibiotikumokat tervezni, amelyek legalább két célponton támadnak. Ezek hatásosabbak, hiszen kisebb a valószínűsége, hogy a mutáció mindkét támadási pontot semlegesíti” – magyarázta a kutató, aki bevallotta, hogy ezek sem csodaszerek.
Nem csak a meggondolatlan orvosi gyakorlat a felelős
Pál Csaba a továbbiakban arról beszélt, hogy a vizsgálataikból az látható, hogy a mindennapos klinikai használatra tervezett szerek ellen laboratóriumi körülmények között nagyon gyorsan kialakul a rezisztencia, gyakran egy-két hét alatt. Nem valószínű, hogy a klinikumban is ilyen gyorsan kialakul az ellenálló képesség, és el is tud majd terjedni. De vannak eredményeik, amelyek miatt tényleg aggódom. Az ellenálló képességet okozó, laborban kialakult mutációk jelentős részét ugyanis már megtalálták a klinikai izolátumokban is. Magyarán nem kell arra várni, hogy az antibiotikumnak ellenálló mutáció spontán megjelenjen a betegben, hiszen az már ott lappang valahol a kórházakban.
„Az a legfontosabb stratégiai cél, hogy az általunk és mások által kidolgozott eljárásokat már az antibiotikum-fejlesztés korai fázisában alkalmazzák. Tehát már a fejlesztés legkorábbi szakaszában fontos szempontnak kell tekinteni, hogy rezisztenciabiztos lesz-e a molekula. Nem vagyok nagyon pesszimista a jövőbeli fejlesztéseket illetően, mert tényleg volt olyan antibiotikum, amely ígéretesnek látszott, bár ezek még a kísérletek korai szakaszában tartanak” – villantotta meg a reményt Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.
Szerinte az is baj az antibiotikum-rezisztenciával, hogy amikor egy új antibiotikummal szemben ellenállóvá válik a kórokozó, akkor egyszerre sok más szerrel szemben is rezisztenciát szerez. Ezt hívjuk multidrog-rezisztenciának. Vagyis a régi eltúlzott antibiotikum-használat, amely ilyen multidrogrezisztens baktériumokat hozott létre, a jövőbeli fejlesztéseket is megnehezítette. Emiatt azt tapasztalják a kísérleteikben, hogy a régi antibiotikumok ellen kialakult rezisztencia bizonyos mértékben már az új, még be sem vezetett készítmények ellen is hatásos, pedig ezek még el sem kezdték a pályafutásukat, elvileg a kórokozók nem is találkozhattak velük.
A mostani helyzet kialakulásáért nem egyedül a felelőtlen antibiotikum-használat felelős. Ugyanis egészen más típusú szerek és stresszfaktorok is kialakíthatnak antibiotikum-rezisztenciát. Vannak olyan kozmetikumba (például szappanokba) kevert antibakteriális szerek, amelyeket nyakra-főre használunk, és sokkal többször találkozunk velük, mint az antibiotikumokkal. És ezek is kitenyészthetik a multidrogrezisztens baktériumok kialakulását. Ez óriási veszélyforrás. De ugyanilyen hatása lehet a nehézfémszennyezésnek is. A nehézfémekhez is alkalmazkodnak ugyanis a kórokozók, és ennek mellékhatásaként létrejöhet az antibiotikum-rezisztencia. Tehát egyáltalán nem triviális, hogy kizárólag a klinikumban használt antibiotikum-mennyiség az, ami miatt kárhoztatni kell az emberiséget. Arról nem is beszélve, hogy az állattenyésztésben is nagyon sok antibiotikumot használnak, ami ugyancsak kiváló lehetőséget teremt a rezisztens kórokozók elterjedésére – zárta gondolatait Pál Csaba.
Nem mindegy, hol vesz fel személyi kölcsönt, hiszen a bankok ajánlatai között jelentős különbségek lehetnek. A Bank360 hitelkalkulátorával könnyen összehasonlíthatja pénzintézetek ajánlatait! Egymillió forint 72 hónapra akár 15,43 százalékos THM-mel is elérhető, egy jó döntéssel a teljes futamidő alatt százezreket spórolhat.
Extra ajánló
Egy belföldi helyszín, amit imádni fog a család (x)
Most akár az Ön gyermeke is pályára kísérhet egy futballistát (x)
Így előzzük meg a fájdalmas húgyúti és veseproblémákat! (x)
Gondolta volna, hogy sokat segít a klimaxos panaszokon, ha így étkezik? (x)
Vizelési gondok 45 év feletti férfiaknál – ez okozhatja (x)
Gyakran szokott fázni? Meglepő, de ez is okozhatja (x)
Gondok a hálószobában? Erre figyeljünk oda, hogy javuljon a helyzet (x)
Rúzs
Megszólaltak a Házasság első látásra szereplői: a műsor után elengedte, de most mégis rátalált a szerelem
Hihetetlen fotó! Így néz ki a most 4 éve elhunyt Szilágyi István háza
Megszólalt Berki Krisztián édesanyja: ezért nem beszél a fiáról az unokáknak, Natinak és Emmának
Évtizedes titok derült ki: Kajdi Csaba és nagymamája között ezért pattant ki a balhé
Már az elején megjósolták a műsor végét? Meglepő, amit a Házasság első látásra szakértője kimondott az első részben