A haláláig szentül hitte, hogy legyőzi a rákot: Trokán Péter elárulta, mi állt Bajomi Nagy György utolsó üzenetében

Mint a Blikk is beszámolt a tragikus hírről, 56 éves korában, hosszú betegség után elhunyt a Jászai Mari-díjas színművész. Az Örkény Színház társulati tagja korábban Szombathelyen játszott, a Weöres Sándor Színháznak szinte alapító tagja volt, Jordán Tamás pedig nagy tehetségként emlékszik rá.

Meghalt Bajomi Nagy György

A szombathelyi színház egykori igazgatója 11 évig dolgozott együtt a kollégák és nézők körében is nagy népszerűségnek örvendő színésszel, így a halálhíre mélyen érintette. Bár a szoros munkakapcsolatuknak 2020-ban vége lett, a barátságuk megmaradt.

– Gyakran beszéltem vele, hihetetlen nagy veszteség, hogy ő elment. Sokoldalú színész és remek humorú ember volt. Neki kivétel nélkül mindenki a barátja volt. Miután Szombathelyről átment az Örkény Színházba, már nemigen tudott játszani, hamar jött a betegsége, így csak kisebb szerepei voltak. Hihetetlen fegyelemmel tűrte a szenvedéseket. Gyuri a haláláig szentül meg volt róla győződve, hogy legyőzi a rákot. Az egészet egy átmeneti időszaknak fogta fel, és a kemoterápiás kezeléseket is derűvel és optimizmussal viselte – emlékezett vissza a Kossuth-díjas színművész, kiemelve egykori kollégájának ragyogó teljesítményét.

„Gyógyuló művésznek hívtam”

György életét valóban átitatta a szeretet, sosem volt egyedül. Trokán Péter egyike volt azoknak, aki átsegítette a nehézségeken a mindig vidám színészt, ennek ellenére egy pillanatig sem számított arra, hogy elveszítheti a barátját.

– Amikor megtudtuk a hírt… Eszemben se jutott, hogy jön majd. Nehéz ezt szavakba önteni. Volt, hogy fél napig nem vette fel a telefont, olyankor tudtam, hogy kezelést kapott. A kemoterápia leverte a lábáról, de nem akart róla tudomást venni, hogy a betegség győzhet, mindig könnyeden beszélt róla, amikor visszahívott. Az utolsó üzenetét egy kolléganőnknek, Petrának címezte, amelyben az állt, hogy „jó éjt”. Sosem mondott ilyet! A telefonja is kikapcsolt közben, akkor már imádkoztunk. És másfél nappal később jött a hír... – sóhajtott a szavakat keresve Trokán Péter.

– Nem tudom felfogni a dolgot, pedig minden stációt végigcsináltam vele, pontosan tudtam, hogy nincs sok remény. Amikor diagnosztizálták a daganatot, nekem mondta el először. Ő minden áttét ellenére komolyan gondolta, hogy meggyógyul. Fegyelmezetten követte az orvosok utasításait. Gyógyuló művésznek hívtam, mert korábban minden műtétje után talpra állt és játszott. Ő akkor élt, amikor bejött a színházba. Nem volt családja, nem volt szerelme. Neki ez volt a nagy szerelem az életében. Zseniális színész volt, teljesen mindegy volt, milyen szerepet osztanak rá – jegyezte meg Péter annak kapcsán, milyen értékes embert veszített el a világ és a szakma.

– Nem csak ezt csodáltam benne, hanem, hogy micsoda érzékeny ember volt. Innen alakult ki a barátságunk. Mindenkinek ő adott becenevet, szeretetből: a Stohl Bucit is ő találta ki. Engem Lápi mesternek hívott a horgászat miatt – emlékezett meghatottan, ám mosolyogva Trokán Péter.

BLIKK DOSSZIÉ

elhunyt