Széphalmi Juliska egyelőre nem gondolkodik párkapcsolaton: „Most az a feladatom, hogy egyedül is megtaláljam a boldogságom”

Hosszú és kemény küzdelemmel járó rehabilitáció utolsó szakaszában jár a Madách Színház táncművésze. Mint a Blikk is megírta, Juliska közel fél évvel ezelőtt, novemberben sérült le olyan súlyosan, hogy meg kellett műteni a térdét. Az operáció után szinte az ágyból sem tudott kikelni, majd sokáig mankóval járt, ám mostanra már rengeteget javult az állapota, amelyet részben a gyógytornának, részben a kitartásának és a szorgalmának köszönhet. A lelki nehézségekről ezúttal lapunknak vallott.

- Azon, hogy ez a baleset megtörtént, egyáltalán nem csodálkozom. Nem voltam jól lelkileg, nagyon megviselt a szakítás Richárddal. Rövid idő alatt sok minden történt. Úgy érzem, novemberre egy magánéleti válságba kerültem. Megszűnt a párkapcsolatom, ha nem is véglegesen, de elvesztettem a munkám, és ezáltal a hobbimat is. Minden stabilitásom, kapaszkodóm elvesztettem, hirtelen a feje tetejére állt az életem – beszélt élete egyik mélypontjáról Juliska kendőzetlen őszinteséggel, akinek néhány nap leforgása alatt vett 180 fokos fordulatot az élete.

„Volt, hogy csak feküdtem az ágyon és zokogtam, mert azt éreztem, hogy magatehetetlen vagyok” – Őszintén vallott a műtétje utáni gyötrelmeiről Széphalmi Juliska

- Nem véletlen kaptam ezt az élettől. Nem volt könnyű felfogni a helyzetet. A térdműtét egyik napról a másikra jött, mindent le kellett szervezni: ki fog vigyázni a gyerekre, legyen otthon kaja, az egyetemen is ott tudjak majd lenni… Az operáció visszarángatott a valóságba, ezzel kényszerített az élet változásra – részletezte a táncművész, aki szakember segítségét kérte a műtét után, hiszen a pokoli fájdalom nemcsak fizikai, hanem lelki is volt.

"Tisztára mosta a kapcsolataim ez az időszak"

- Muszáj volt magamba fordulni, kemény önismereti munka volt ez. Ez a műtét megtanított segítséget kérni, és rávilágított arra, ki az, akire számíthatok, ki nem érdeklődött felőlem azóta sem. Tisztára mosta a kapcsolataim ez az időszak. Abban még fejlődnöm kell, hogy ne terheljem túl magam. Semmi én-időt nem hagyok magamnak. Nyilván ez egyfelől azért van, hogy ne legyen időm gondolkodni. A futást korábban arra használtam, hogy mentálisan kikapcsolódjak. Ezt az operáció hosszú időre elvette tőlem, de szerencsére fokozatosan lép vissza az életembe, jövő héten már a szabadban is futhatok – osztotta meg lapunkkal a jó hírt Juliska, és hozzá tette, hogy az elmúlt hónapok tudatosították benne, mennyire fontos a testi-lelki egyensúly. Ezen dolgozik jelenleg.

- Nyolc hónapja vagyok szingli, és úgy érzem, most az a feladatom, hogy egyedül is megtaláljam a boldogságom, és jól érezzem magam. Eszembe sem jut most a párkapcsolat, fel sem vetődik bennem – vallotta be az egyedülálló édesanya, aki igyekezett a jó oldalát is nézni a helyzetnek.

- Nagyon fontos volt számomra ebben az időszakban, hogy legyen munkám, feladatom. Habár a színházban nem dolgoztam, de az influenszer tevékenységem adott motivációt, kapaszkodót. Éreztem, hogy szükség van rám. A sok negatív dolog mellett kaptam pozitívat is ettől az időszaktól. Sokkal többet tudtam a kisfiammal lenni, értékes, minőségi időt töltöttünk együtt. Az egyetemen is jól teljesítettem, ha nem lett volna ez a baleset, fogalmam sincs, hogyan csinálom végig ezt a két félévet. Egyáltalán nem unatkozom, rengeteg feladatom van, május 7-étől pedig újra próbálok a Madách Színházban, és ha minden jól megy, ősszel visszatérek a színpadra – újságolta lelkesen a táncművész, akit remélhetőleg ősszel már felhőtlen mosollyal, boldogabban láthatunk az előadásokon.

BLIKK DOSSZIÉ

Széphalmi Júliska